Háború dúl a hústermelők és a műhúsgyártók között

Bár Magyarországon még kevés szó esik a műhúsról, az Egyesült Államokban már per is indult a hústermelők érdekeit védő egyik törvény miatt. A július elsején Mississippi állam területén életbe lépett szabály szerint tilos a „hús” szót használni azon termékek megjelölésében, amelyeket nem állatok levágásával állítanak elő. E törvény hatályba lépése miatt amerikai vegán szervezetek nyújtottak be keresetet, mondván, „a tiltás megtévesztő, mert eddig a vásárlók pontosan tudták, hányadán állnak a termékekkel” – írta a Qubit.hu. Eddig ugyanis ezeken a termékeken szerepelhetett a „húsmentes hús” felirat.

Az évtized elején érkeztek az első hírek arról, hogy műhús előállításával kísérleteznek, s 2013-ban sikerült akár hamburgerbe is használható húspogácsát készíteni – igaz, nagyon drágán. Azóta jelentősen előrehaladtak a kísérletek, s idén áprilisban már odáig jutottak a gyártók, hogy a Burger King által piacra dobott Whopper húspogácsája teljes egészében mesterségesen előállított húsból készült. Az alkalmazott technológia lényege, hogy a génmódosított szójafehérjét számos anyag, köztük az emberi hemoglobin növényi testvérével, a leghemoglobinnal kezelik. A végeredmény a valódi húshoz kinézetben, állagban – és ami a legfontosabb –, ízben erőteljesen hasonló műhús.

Olyan kísérletek is zajlanak, amelyek során igazi állati sejteket tenyésztenek mesterséges körülmények között, s így valódi izomrostokhoz jutnak anélkül, hogy állatok millióit kellene lemészárolni. E módszer előnye, hogy amíg az állattenyésztés esetében az állat 23 kalóriányi takarmányt fogyaszt el egyetlen kalóriányi hús előállításához átlagosan, addig a sejttenyészettel gyártott hús esetében ugyanehhez alig 3 kalóriát használnak fel. A hatékonyságot mutatja, hogy egyetlen állatból származó szövetmintából tízezer szarvasmarha húsának megfelelő mennyiségű műhúst tudnak előállítani környezetbarát módon. Az így előállított készítmények ugyan nincsenek még forgalomban, de a hírek szerint már nem sokat kell várni, hogy megjelenjenek a kereskedelem kínálatában. Végül a műhús előállításának harmadik útja, hogy a Földön hatalmas mennyiségben létező rovarok felhasználásával állítanak elő ehető terméket.

Az utóbbi időben azért került a figyelem középpontjába a műhús, mert az ENSZ előrejelzése szerint 2050-re már 9,6 milliárdra, a következő századfordulóra pedig 11 milliárdra nő az emberiség létszáma. Ekkora tömeget pedig nem lehet a hagyományos állattenyésztésből származó hússal táplálni. Annál is inkább így van ez, mert Afrika és Ázsia jelentős területein most ér arra a szintre a fejlődés, hogy a jólét emelkedésével egyre nagyobb igény mutatkozik a fehérjefogyasztás, azaz a hús iránt. A Science tudományos folyóiratban megjelent felmérés szerint 2050-re 50–70 százalékkal emelkedhet meg a hús iránti igény. Ennek egyrészt nagyon magasak lennének a költségei, és a szegényebb országok számára megfizethetetlenek, másrészt igen nagy terhelést jelentenének a környezet számára. Ez utóbbit jól mutatja, hogy a hagyományos állattenyésztésnek magas a szénkibocsátása, a globális légszennyezés 15 százalékáért felelős, és jelentős mennyiségű vizet, valamint földterületet igényel.

Figyelembe kell venni ugyanakkor az is, hogy az emberi szervezet fehérjebevitelét nem lehet jelentősen csökkenteni, mert az emberi fejlődésre lenne negatív hatása. Sokan azzal érvelnek a húsfogyasztás mellett, hogy nagy szerepe volt a törzsfejlődés során az emberi agy pozitív változásában, és ez még ma is így van. Sokan emiatt látják a műhúsgyártásban a megoldást e problémákra.

Idén akkora mértékben futott fel a műhússal készült ételek iránti igény, hogy a Wall Street Journal arról számolt be, a gyorsétteremláncok tömegével szerződnek műhúsgyártókkal, például az Impossible Foodsszal vagy a Beyond Meattel. Az Impossible Foods a Burger King partnere, s azokban az éttermeiben, ahol árulják a kamuhúsos szendvicseket, 17 százalékkal nőtt a vendégek száma, miközben a teljes étteremlánc látogatottsága 2 százalékkal visszaesett. Történik mindez annak ellenére, hogy még mindig drágábbak ezek a szendvicsek, mint a hagyományos húsból előállítottak.

A felfutás egyelőre csak a tengerentúlon ilyen látványos, bár már Európában is kísérleteznek a műhús előállításával, sőt, már Budapesten is árulnak borsóproteines műhúst. Az európai és a magyar éttermekben azonban egyelőre biztosan nem találkozhatunk mesterségesen tenyésztett állati sejtekből készített húsalternatívákkal, lévén génkezelt termékek, amelyet egyelőre nem lehet az unióban forgalmazni.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/28. számában jelent meg, 2019. július 12-én.

Hetilapunkat megvásárolhatja csütörtök estig az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/28. számban? Itt megnézheti!