HIRDETÉS
Kezdőlap Gazdaság Hamar megbánj...

Hamar megbánjuk, ha ma nem vigyázunk jobban a méhekre

HIRDETÉS

Kritikus állapotban van a magyar méhészet. Az elmúlt 30-40 évben viszonylag kedvezően alakult az ágazat helyzete, de a legutóbbi öt esztendő óriási változásokat hozott, és egyre nehezebb méheket tartani. Sőt, megtartani: bár idén nem ismétlődött meg a tavalyi nagy méhpusztulás – amikor már tavasszal elhullott az állomány fele –, ez sem számít eddig könnyű évnek.

HIRDETÉS

– Töretlenül fejlődtek a méhcsaládok tavasszal egészen a repcevirágzásig. Akkor sok dolgozó nem tért vissza a kaptárakba. Ezután virágba borult az akác, később a selyemkóró és a hárs, s bár az akácvirágzás hideg, esős periódusra esett, újra életerősek lettek a méhcsaládok. Ám alighogy kinyílt a napraforgó július első napjaiban, megint megtorpant a fejlődésük. Egy közös van az eltűnésekben: mindig valamilyen jelentős területen termesztett szántóföldi növény virágzásával esik egy időbe. Ami ma a nagyüzemi mezőgazdaságban folyik, igencsak elgondolkodtató – mondta lapunknak Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke.

Veszélyes vegyszerek

– Ugyanakkor annak sincs értelme, hogy szembeállítsuk a növénytermesztőket a méhészekkel, hiszen sokszor engedélyezett növényvédelmi készítmények okozhatják a méhpusztulást, bár ezt utólag nehéz minden kétséget kizáró módon bizonyítani – teszi hozzá. Persze a józan ész is azt sugallja, hogy minden olyan vegyszer, amely elpusztítja a kártevő rovarokat, a méhekre is negatív hatást gyakorol.

Méhpusztulás Magyarországon: odaveszhet a jövőnk a méhekkel | Magyar Hang

Nem véletlen, hogy az Európai Bizottság döntése alapján tavaly december közepe óta csak üvegházakban lehet használni a házi méhekre és egyéb beporzó rovarokra kockázatosnak ítélt neonikotinoid-tartalmú növényvédő szereket. (Az uniós tárgyalásokon a magyar kormány a méhekre veszélyes vegyszer betiltása ellen foglalt állást, szerencsére kisebbségben maradt.) De mellette még maradt más hatóanyagú, méhekre veszélyes készítmény, amellyel szabad permetezni a szántóföldeken. Egy kis odafigyeléssel így is el lehetne kerülni a tömeges pusztulást. A megfelelő hozzáállásra jó példát mutatnak a skandináv országok, ahol a növénytermesztők kifejezetten kérik a méhészeket, hogy tegyenek le néhány méhcsaládot a határban. Ha ezek jól fejlődnek, akkor tudják, helyesen gazdálkodnak, egészséges élelmiszer-alapanyagot termelnek. Nálunk viszont egyes gazdák egyenesen elhajtják a méhészeket.

Katasztrófa felé tartunk?

De nemcsak a méhgyilkos vegyszerek alkalmazása okolhatók a rejtélyes pusztulásokért. Összetett folyamatról van szó, amelyben a globális felmelegedés, az egyre gyakoribb aszályok, a monokultúrás gazdálkodás és a természetes élőhelyek eltűnése is szerepet játszik. – Nagy gondot okoz, hogy mostanában felborultak az évszakok, nagyon száraz és nedves időszakok váltják egymást, amelyek nehezítik a nektárgyűjtést. Télen sincs tartósan elég hideg ahhoz, hogy elpusztuljanak a kártevők. A háziméhek nehezen alkalmazkodnak a környezeti változásokhoz, kritikus helyzetükre jellemző, hogy mi, méhészek irányítjuk és tartjuk életben őket – szögezte le a szakértő. Európában, és nálunk is egy éven belül elpusztulnának a méhcsaládok, ha nem takarmányoznák, gyógykezelnék őket.

HIRDETÉS

Ma hazánkban egy négyzetkilométerre 12 méhcsalád jut, az emberek nehezen tudják elképzelni, mi történne, ha kipusztulnának ezek a rovarok. Albert Einstein fizikus szerint a méhek nélkül az emberiség négy éven belül kihalna. Ez talán túlzás, de tény: a virágos növények nagy része nem terem, beporzás híján, amit főleg a házi méhek végeznek. A Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai Kutatóközpontja is részt vett abban a nemzetközi kutatásban, amely kimutatta: a száz leggyakoribb haszonnövény 70 százalékát rovarok vagy más állatok porozzák be, s ha jelentősen csökken a beporzók száma, a zöldség-gyümölcs kínálat a felére zuhanna, az árak pedig az égbe emelkednének.

Egyre drágább a nagybevásárlás: ha véget ér a zöldségár-emelkedés, jönnek a húsok | Magyar Hang

Többek között a kávé, a kakaó, az alma és a mustár tűnik majd el az asztalunkról, ha folytatódik a méhek pusztulása. Idehaza egészen májusig nincs is jelen nagy mennyiségben más beporzó, mint a családban élő méh. A darazsak, a poszméhek és a magányos méhek csak később szaporodnak el és tűnnek fel a földeken. Ugyanakkor Bross Péter biztatónak tartja, hogy az utóbbi időben egyre több figyelem irányul erre az ősi szakmára és a mézre is, amely az egyik utolsó természetes élelmiszerünk. Sajnos nálunk alacsony a mézfogyasztás, amely mindössze két százalékát (évi 80 dekagramm) teszi a fejenkénti átlagos cukorfogyasztásnak (évi mintegy 40 kilogramm).

Az utolsó csepp

Az alacsony fogyasztásért egyesek a méz árát okolják: soknak tartják a kilónkénti 2000-3000 forintot, ami egyébként évek óta nem változott. – Akik drágállják a mézet, nem tudják, mi munka, és milyen kincs rejtőzik benne – mondja a szakértő. Egy kiló virágméz annyiba kerül, mint 4-5 gombóc fagylalt, miközben összehasonlíthatatlanul egészségesebb. Sajnos azonban még mindig nem elég erős a hazai kereslet, ezért a 20 ezer méhész által megtermelt évi mintegy 25 ezer tonna méz kétharmada az európai uniós piacokon landol, ahol az olcsóbb és kétes minőségű dél-amerikai, kínai és ukrán mézzel kell versenyeznie.

Hiába mutatta ki az Európai Unió két évvel ezelőtti laborvizsgálata, hogy az importmézek közel 30 százaléka gyanús, mégsem léptek fel a hamisítványok ellen. A szakma tisztában van azzal, hogy évente több tízezer tonna hamis méz érkezik az EU-ba, a nagyobb tagállamoknak mégsem áll érdekükben ezt megakadályozni, mert túlságosan féltik a kereskedelmi kapcsolataikat Kínával. Egyébként is nehéz Brüsszelben a fenntartható mezőgazdaságért lobbizni, mivel a multicégek érdekeit sértik a méhek számára kedvező intézkedések.

Idehaza az állandó ellenőrzéseknek köszönhetően többnyire kiszorultak a boltokból a kétes eredetű áruk. A méz azonban igazi bizalmi termék, ezért Bross Péter mindenkit arra biztat, közvetlenül a termelőtől vegye az árut, akár a piacon, akár háztól. Amíg még lehet, mert a méhészkedésnek nagy az élőmunkaigénye. Lehet, hogy az idei lesz az az év, amikor sokan felhagynak a méhészkedéssel.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/31. számában jelent meg, 2019. augusztus 2-án.

HIRDETÉS

Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/22. számban? Itt megnézheti!

HIRDETÉS

Tudjuk, hogy mindenki kér...

…tudjuk, hogy mindenki panaszkodik. Mi legalább utóbbitól megkíméljük Önöket, inkább dolgozunk. Keményen. A túlélésért. Ha tudja, segítse, támogassa munkánkat, hogy hétről hétre fontos történeteket, értékes olvasmányokat tárhassunk Önök elé. A legfontosabb persze, hogy olvassanak minket és hírünket vigyék. Sőt, ha tehetik, fizessenek elő hetilapunkra! A túlélés másik záloga a közösségi finanszírozás. Erre a célra hoztuk létre felületünket a Patreon adománygyűjtő oldalán. Akár havi néhány száz forint is óriási segítség. Mentsük meg együtt a szabad magyar sajtót! Nagyon köszönjük!

Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon:
HIRDETÉS
Facsinay Kinga
Facsinay Kinga
A Magyar Hang gazdasági újságírója

Ezek is érdekelhetik még

Legolvasottabb a Magyar Hangon

HIRDETÉS

Kövessen minket a közösségi oldalainkon!

28,436lájkolóTetszik
2,551követőKövetés
17,200feliratkozóFeliratkozás

Friss lapszámunk

A gyűlöletkeltés időpocsékolás – Magyar Hang-ajánló

Interjú Csukás Istvánnal és Pálinkás Józseffel. Mennyit ér egy élet? Tiborc beszámolója az Electrolux nyíregyházi gyárából. Keresse a Magyar Hangot, mostantól plusz négy oldalon!
HIRDETÉS
HIRDETÉS

Kiemelt cikkek

Nagy magyar botanika

Hány, de hány ilyen és hasonló ember, honfitárs, mennyi gazdag és drámai pálya, felfedezések és gyarapítások, kikről s melyekről mit sem tudunk!

Nekünk harangoztak?

Mennyit ér egy élet?