HIRDETÉS
Kezdőlap Gazdaság Sertéspestis:...

Sertéspestis: többé semmi nem lesz a régi?

Nyugalom csomag

Legyen Ön is előfizetőnk, most akár egy hónapra is otthonába rendelheti a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti ITT! Köszönjük!

HIRDETÉS

Maguknak fogalmuk sincs, miről van szó! – utasította vissza lapunkat feldúltan egy kelet-magyarországi sertéstenyésztő, akinek a sertéseit leölték a hatóságok sertéspestis gyanúja miatt. Hasonló reakció érkezett egy másik gazdától és a sertéstenyésztők szövetségétől is: az országos szervezet két kelet-magyarországi területi képviselője is kitartott amellett, hogy az égvilágon semmi mondanivalója nincs a sertéságazatot sújtó járványról, amely jelenleg a legfontosabb téma a hazai sertéságazat számára. A nyugtalanság érthető: ha a járvány eléri a hazai házisertés-állományt, az drasztikusan visszaveti a magyar exportot. A világ sertéstenyésztését – az árakat is beleértve – már így is súlyosan, talán visszafordíthatatlanul átrendezte a járvány, amit az eddigi tapasztalatok alapján nehéz megfékezni, így nincs garancia arra sem, hogy megkíméli a magyar házisertéseket. A Nébih aláhúzta: a hatóságok mindent megtesznek ennek érdekében, de a vaddisznóállományban szerintük a sertéspestis további terjedése várható.

Az afrikai sertéspestis (ASP) számos országban, többek között a szomszédos Romániában és Szlovákiában is megjelent már a házisertés állományban. Közvetlenül a magyar határ mentén is észleltek megbetegedéseket házi sertéseken. Hazánkban a hivatalos információk szerint házisertésben nem, csak vaddisznókban azonosították eddig a betegséget. A hatóságok mégis rendkívüli szigorral léptek fel, már megsemmisítették több gazdaság házisertés-állományát – szeptember 16-ig a Nébih közlése szerint összesen 5300 állatot – az afrikai sertéspestis puszta gyanúja miatt.

HIRDETÉS
Tele van a Duna sertéstetemekkel | Magyar Hang

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) lapunk kérdésére azt írta: a sertéspestis gyanúját tartós magas lázzal, bőrtünetekkel, vérzéssel járó megbetegedések alapozzák meg, vagy pedig az, ha elhullott állat vizsgálata során az afrikai sertéspestishez hasonló elváltozásokat találnak. A láz, a bőrelváltozások és a vérzés az afrikai sertéspestis tünetei, közülük a vérzés a legtipikusabb. Lázat és bőrtüneteket a PRRS nevű légúti és szaporítószervi betegség is okoz – ebben a betegségben viszont általában nem pusztulnak el az állatok. Ezzel szemben az afrikai sertéspestis agresszív változata akár egy nap alatt is végezhet a sertésekkel.

A hatóság nem minden esetben vág le puszta gyanúra egész állományokat: az afrikai sertéspestis elleni védekezésről szóló miniszteri rendelet alapján akkor kell leölni a sertéseket, ha bizonyítást nyert a fertőzés, vagy „ha a járványügyi helyzet úgy kívánja”, gyanú esetén alapesetben megfigyelést rendelnek el. Most azonban a Nébih lapunknak küldött válasza szerint a kiemelten magas kockázat miatt az állategészségügyi hatóság rendkívül szigorúan lép fel.

A fertőzés megjelenése a magyarországi házisertésekben drasztikusan visszavetné Magyarország sertésexportját, és súlyos károkat okozna az ágazatnak, ez indokolhatja a rendkívüli szigort. Ha a betegség mégis megjelenik házisertésekben, azt a magyar hatóságoknak azonnal jelentenie kell az Európai Bizottság felé. A sertéspestis emberre nem veszélyes, de egyik állatról a másikra nagyon könnyen terjed, ember, takarmány, de akár egy jármű kerekei vagy rágcsálók is továbbadhatják. A vírus „kreativitását” mutatja Belgium példája, ahol szintén felütötte a fejét vaddisznókban az afrikai sertéspestis, de megfékezték. Mivel a vírus mostani hulláma keleti irányból érkezett Európába, a belga eset Nyugat-Európában egyelőre egyedülálló. A Nébih lapunknak adott magyarázata szerint fertőzött állatok húsából készült, nem hőkezelt termékek nagyon nagy távolságra tudják a betegséget terjeszteni, ezért nagy a valószínűsége, hogy Belgiumba is fertőzött élelmiszerrel került be a vírus.

HIRDETÉS
Leölik a Budakeszi Vadaskert vaddisznóit | Magyar Hang

Megfékezni eddig nem sokszor sikerült az afrikai sertéspestist, általában átszáguldott azokon az országokon, ahol megjelent – például Oroszországon vagy Kínán, ott mindössze néhány hónap alatt befertőződött az ország. Ha egy ország szigorúan betartja az állategészségügyi előírásokat, az jelentősen lassíthatja a folyamatot, de nem garancia arra, hogy a pestis terjedése megáll. Csehországban egyelőre sikeresnek bizonyult a vírus megfékezése, ott lezárták az érintett területet és felgyorsították a vaddisznók kilövését, és Belgiumban is úrrá tudtak lenni a járványon – itt is irtottak házisertéseket –, más ilyen sikertörténet nem ismert.

A vírus gyors terjedése jellemző azokban az országokban, ahol a háztáji sertéstartás elterjedtebb. Romániába, ahol teljesen elfertőzte az országot, a Nébih szerint Ukrajnából a Dunán átúszó vaddisznókkal érkezett a fertőzés: „Románia bizonyos területein, főleg a Duna-delta környékén régóta fennálló hagyomány a sertések szabad tartása. Az Ukrajnából a Dunán átúszó fertőzött vaddisznók így közvetlen érintkezésbe kerülhettek a sertésekkel, ezáltal a házisertés-állományban is robbanásszerűen terjedhetett a járvány.”

A környező országokban több helyen is elérte a vírus a házisertés állományt, és azt a Nébih sem ígérhette meg, hogy Magyarországon ez nem következhet be. Azt írták lapunknak: az állategészségügyi szolgálat mindent megtesz annak érdekében, hogy megelőzze a vírus bejutását a házisertés-állományokba. A vaddisznó állományon belül a vírus további terjedése várható. Közben hetente több száz vaddisznó kilövésére és laboratóriumi vizsgálatára kerül sor.

Migráns disznók – a sertéspestis krónikája | Magyar Hang

Lapunk két olyan gazdát is megkeresett, akiknek a sertéseit leölték, de mindketten zaklatottan utasították vissza, hogy akár névtelenül is nyilatkozzanak, az egyikük azzal érvelt, hogy az újságíróknak „fogalmuk sincs, miről van szó”. A reprezentatív országos szakmai szervezet, a Magyarországi Sertéstenyésztők és Sertéstartók Szövetsége két kelet-magyarországi területi képviselője is úgy reagált a megkeresésünkre: nincsen mondanivalójuk az ágazatukat fenyegető helyzettel kapcsolatban. A szervezet központját hiába kerestük, visszahívást nem kaptunk.

– Az, hogy Romániában és Ukrajnában sokkal nagyobb a gond, mint nálunk, már most is kihat a piacra. De főleg a Kínában tomboló sertéspestis van hatással a húsipar európai helyzetére és az árakra – mondta lapunknak Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke.

HIRDETÉS

Azokban az országokban, ahol átterjedt a fertőzés a házi sertés állományra, alapanyaghiány lépett fel, ezért a magyar sertés megindul az érintett országok, főleg Románia vágóhídjaira. Ezek a regionális folyamatok is közrejátszanak abban, hogy év eleje óta 35 százalékkal drágult Magyarországon az élősertés, ami egyébként a sertéshús és különösen a húskészítmények esetében a fogyasztói árakba még nem épült be teljes mértékben. De az európai sertéspiaci folyamatok fő mozgatója Éder Tamás elmondása szerint a kínai helyzet.

Egyre drágább a nagybevásárlás: ha véget ér a zöldségár-emelkedés, jönnek a húsok | Magyar Hang

– Kínában a megbízható szakértői becslések alapján a sertéspestis miatt egy éven belül az állomány 30-40 százaléka fog kiesni. A betegség előtt a világ sertésállományának felét Kínában tartották, így akár a világ termelésének negyede is eltűnhet egy év alatt. Óriási piaci változást okoz, hogy Kína importra szorul, és ennek jelentős része Európából származik: az idei év első félévében az Európai Unió 40 százalékkal több sertést exportált Kínába, mint az előző évben – mondja Éder Tamás. Ez egész Európában áremelkedést hozott magával, amihez Magyarországon még hozzájárult a forint gyengülése az euróval szemben, ami tovább növelte az árakat.

Éder Tamás úgy véli, nagy tapasztalatú nyugat-európai szakemberek sem látják a kiutat ebből a helyzetből, általános vélemény, hogy a világ sertéspiaca soha nem lesz a régi. A folyamat visszafordításához rengeteg időre van szükség, és persze arra, hogy a pestis által sújtott gazdálkodók egyszer majd hajlandóak legyenek újra sertésekkel foglalkozni. Mindenekelőtt a sertéspestis megfékezése a feladat, ezt azonban eddig kevés helyen sikerült megoldani.

Önmagában az állategészségügyi biztonsági feltételek megléte sem minden esetben elegendő a vírus megfékezésére, de a hiányuk gyorsítja a betegség átterjedését a házi sertésekre. A vírus általában azokban az országokban terjed rohamszerűen, erősítette meg Éder Tamás, ahol nagy szerepe van a háztáji gazdálkodásnak. E nem kifejezetten jellemző Magyarországra, ahol inkább a nagy telepek a meghatározóak.

Sertéstelepeket irtanak ki a pestis miatt | Magyar Hang

A Hvg.hu-nak az Agrárminisztérium egy olyan javaslata is birtokába jutott, miszerint Belgium példáját követve az ország ASP-fertőzéssel érintett területén – a tulajdonost kártalanítva – le kellene ölni minden háznál tartott sertést, hogy mérsékeljék a járványügyi kockázatot. A javaslat azonban a portál kormányzati forrásai szerint útközben elakadt; elképzelhető, hogy azért, mert vidéken népszerűtlenné tehetné a kormánypártokat az önkormányzati választás előtt egy ilyen drasztikus intézkedés.

Frissítés: Több száz, a sertéspestis miatt elhullott vaddisznót találtak a budakeszi vadaskertben – mondta Bognár Lajos országos főállatorvos október elsején a köztévében. Megkezdték az állítok leölését a területen, szerinte biztos, hogy emberi közvetítéssel jutott be a vírus, hiszen Budakeszi környezetében, a természetben még nincs jelen.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/38. számában jelent meg, 2019. szeptember 20-án.

Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/38. számban? Itt megnézheti!

HIRDETÉS

Tudjuk, hogy mindenki kér...

…tudjuk, hogy mindenki panaszkodik. Mi legalább utóbbitól megkíméljük Önöket, inkább dolgozunk. Keményen. A túlélésért. Ha tudja, segítse, támogassa munkánkat, hogy hétről hétre fontos történeteket, értékes olvasmányokat tárhassunk Önök elé.

Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon:
HIRDETÉS
R. Kiss Kornélia
R. Kiss Kornélia
Újságíró, a Magyar Hang alapító szerkesztőségének tagja, a lap állandó szerzője. Nyolc évig a Magyar Nemzet kulturális, majd belpolitikai rovatának munkatársa. A Eurotopics európai sajtófigyelő magyarországi tudósítója. Minden érdekli.

Ezek is érdekelhetik még

Legolvasottabb a Magyar Hangon

HIRDETÉS
HIRDETÉS

Kövessen minket a közösségi oldalainkon!

35,992lájkolóTetszik
3,182követőKövetés
19,800feliratkozóFeliratkozás

Friss lapszámunk

„Nagyon súlyos és hosszú válság jön” – Magyar Hang-ajánló

Interjú Róna Péterrel, Döbrentey Ildikóval és Levente Péterrel. Együtt kell élnünk a fenyegetéssel? Keresse a friss Magyar Hangot!
HIRDETÉS
HIRDETÉS

Kiemelt cikkek

Eltörlik a diplomához szükséges nyelvvizsga-kötelezettséget

Nagyjából 60 ezer idén végző hallgató esetén könnyíti meg ez a diplomaszerzés feltételeit.

Home office