Itt van az újabb botrányos ügy – A hátsó ajtón csempésznék be az új GMO-kat

Mégis bejuthatnak a génpiszkált élelmiszerek Európába? Megdöbbentő módon nyitna kiskaput számukra egy lapunk birtokába jutott európai bizottsági tervezet. „A tanyától a tányérig” élelmiszerbiztonsági stratégia előzetes javaslatai közé csempészték be brüsszeli bürokraták azt a mondatot, hogy „a célnak megfelelő szabályozást kell kidolgozni az új génmódosítási technológiák számára”. Az akcióterv előzetes verzióját megszerző környezetvédő szervezetek (A Föld Barátai Európa és a Magyar Természetvédők Szövetsége) úgy látják, e látszólag ártalmatlannak tűnő kitétel valójában azt célozza, hogy az új generációs génmódosított termékekre (GMO) ne vonatkozzanak a szigorú uniós engedélyezési előírások. A stratégia egyébként része a klíma- és ökológiai katasztrófa elhárítását célzó Európai Green New Deal programnak, ezért különösen felháborítónak tartják, hogy egyes politikai körök valamint az érintett óriáscégek épp ezt platformot használják fel érdekeik képviseletére.

Ez is mutatja, hogy a GMO-lobbi nem nyugodott bele az Európai Bíróság 2018 júliusi ítéletébe, amely egyértelmű jogi helyzetet teremtett. Kimondta ugyanis, hogy a génszerkesztésen alapuló módszerekkel kifejlesztett termékek is génmódosítottnak számítanak. Ezért meg kell felelniük a GMO-kra vonatkozó szigorú egészségügyi és környezetvédelmi feltételeknek, biztosítani kell a nyomonkövethetőségüket, és a címkéken is fel kell tüntetni, hogy genetikailag módosított összetevőt tartalmaznak. Egy ideje azonban újra erősödik az új géntechnológiai eljárásokról szóló vita Európában, és egyre nagyobb a mozgolódás, hogy megváltoztassák a jogszabályokat. Az Európai Tanács egyik májusi üléséről is olyan hírek kerültek napvilágra, hogy 15 uniós tagállam szeretné felülvizsgáltatni az eddigi GMO-engedélyezési eljárást.

– Miután az európai lakosság túlnyomó része ellenzi a génmódosított élelmiszereket, a GMO-lobbi most szómágiával próbálja elhitetni, hogy a génszerkesztési módszerek termékei nem tekinthetők génmódosítottnak – mondta lapunknak Fidrich Róbert, a Magyar Természetvédők Szövetsége-Föld Barátai Magyarország programfelelőse. Az Egyesült Államokban egyébként tényleg így állnak hozzá, de az Európai Unióban – az elővigyázatosság elvét alkalmazva – előbb kétséget kizáróan be kell bizonyítani, hogy minden egyes génszerkesztéssel előállított termék ártalmatlan az egészségre.

Az érdekelt körök egyébként annyira kerülik a géntechnológia, génmódosítás szót, hogy a kommunikációban precíziós nemesítésnek nevezik az eljárást. Ennek során – állításuk szerint – egy vagy néhány nukleotidot (a sejten belüli genetikai információhordozásért felelős nukleinsavak építőköveit) cserélnek ki a kiválasztott gén DNS-ében, továbbá kivághatnak vagy beépíthetnek DNS-szakaszokat. Így érik el azt a szakemberek, hogy a növény bizonyos dolgokat tegyen, például tűrje a gyomirtószereket. Több másik mellett azonban a Nature Biotechnology tudományos folyóiratban megjelent tanulmány is arra figyelmeztet, hogy ez nem annyira pontos eljárás, mint ahogyan egyesek állítják, mert a szándékoltnál kiterjedtebb mutációkat, nagyobb genetikai átrendeződést is okozhat. Ugyanakkor ezek a beavatkozások úgy is megvalósíthatók, hogy a termékek ne tartalmazzanak idegen fajból származó DNS-t, ezért próbálják ezt nem GM-nek eladni a géntechnológiai óriásvállalatok.

Nem véletlen, hogy a

világ leggyűlöltebb cégét, a Monsantót felvásárló Bayer, a BASF valamint a

Corteva (eredetileg a hírhedt DowDuPont) vegyipari óriások az élharcosai annak,

hogy az új GM-technológiákat ki kell vonni az eddigi szabályozás hatálya alól.

Így nem kellene hosszadalmas élelmiszerbiztonsági teszteknek alávetni ezeket a

termékeket, és a vásárlókat sem figyelmeztetné semmi a termék címkéjén, hogy mi

kerül a tányérjukra. A Bayer már mintegy 60, a Corteva közel 30 globális

szabadalmi bejelentést tett a genomszerkesztés témájában. A környezetvédők

szerint azonban a génszerkesztéssel is Istent játszunk, ráadásul a technológia

még túl fiatal, ezért alaposan kellene ellenőrizni, hogy a DNS-ben végbe vitt

változások azok és csak azok, amelyeket elő akartak idézni a szakemberek. És

akkor még nem beszéltünk arról, hogy a hosszú távú egészségügyi hatásokról

nincsenek tapasztalatok.

A technológia pártolói végső érvként mindig bedobják a köztudatba, hogy a génszerkesztés a nemesítés időigényes folyamatát jelentősen lerövidíti, ezzel pedig érdemben segíthet a klímaváltozás, az aszály vagy az éhezés problémáinak megoldásában. Ám a génszerkesztés segítségével eddig inkább olyan tulajdonságú fajtákat fejlesztettek, mint a régi GMO-knál: gyomirtószertűrő és rovarölő szert termelő fajtákat. Ez megfelel a biotechnológiai ipar érdekének, hiszen ezekhez több, ugyanazon cég által előállított gyomirtószert lehet felhasználni.

– Tehát nem arról van szó, hogy olyan fajtákat – például magasabb vitamin- vagy tápanyagtartalmú növényeket – hoznának létre, amelyek tényleg hasznosak lennének az emberek számára. Ezeket a tulajdonságokat egyébként agroökológiai módszerekkel sokkal könnyebb lenne elérni – véli Fidrich Róbert. Úgy látja, inkább alternatív élelmiszerrendszerre volna szükség, amely a helyi gazdálkodásra, tudásra és a biológiai sokféleségre épül. A régi, helyi tájfajták gyakran sokkal inkább ellenállnak az éghajlatváltozásnak vagy más környezeti hatásnak, és jobb tápértékűek.

– Szomorú, hogy másfél évvel az Európai Bíróság ítélete után az Európai Unió illetve a tagállamok nem az észak-amerikai szója- és repceszállítmányok ellenőrzésével foglalkoznak, hogy kiderítsék, van-e köztük génszerkesztett Calix szója vagy Cibus repce. Ehelyett Brüsszelben húzzák az időt, és kiskapukat keresnek a génmanipulált termékek számára. Pedig az Észak-Amerikából behozott termékek tesztelése elengedhetetlen annak érdekében, hogy elkerüljük az európai repce- és szójaellátási lánc szennyezését engedély nélküli GMO-kkal – teszi hozzá.

Hazánkban 2012

óta alaptörvényi védelmet élvez a mezőgazdaság GMO-mentessége, és az agrártárca

2015-ben hirdette meg a Szövetség a GMO-mentes Európáért kezdeményezést. Ez

azokat az államokat fogja össze, amelyek elutasítják a genetikailag módosított

szervezetek mezőgazdasági alkalmazását. Miután az Európai Bizottság a tavalyi bírósági

döntést követően nem tett érdemi lépéseket az új GMO-k ellenőrzésére, a környezetvédő

szervezetek néhány hónapja arra kérték a magyar kormányt, haladéktalanul

dolgozzanak ki tesztelési módszereket a Kanadából és Egyesült Államokból behozott

repcére valamint szójára, hogy ki lehessen szűrni a génszerkesztett

változatokat. Egyelőre nem tudjuk, hol tart a folyamat.