HIRDETÉS
Kezdőlap Gazdaság Ha itt lépnek...

Ha itt lépnek a hatóságok, talán a Quaestor- és Buda-Cash-botrányokra sem került volna sor

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük!

HIRDETÉS

Nem szűkölködött a rendszerváltás utáni magyar gazdaságtörténet a pénzügyi botrányokban, hiszen szinte minden évre jutott egy – akadt, amikor több is. Bár sokan csak a legutóbbiakra – Quaestor, Buda-Cash Brókerház – emlékeznek, a legszerteágazóbb, és a legarcátlanabb csalás talán mégis a Baumag Szövetkezet ügye volt. A mintegy 12 ezer kisbefektető által követelt húszmilliárd forint eltörpül ugyan a Quaestor és a Buda-Cash által eltüntetett százmilliárdokhoz képest, de elmondható, hogy az ügy a pénzügyi botrányok állatorvosi lova.

Jogsértő cégbejegyzés után indult a piramisjáték

A szabálytalanságok sora ott kezdődött, hogy a Baumag Szövetkezeteknél már a cégbírósági bejegyzés is jogsértő volt. A szövetkezetet 1995 márciusában mindössze 70 ezer forint jegyzett tőkével alapította hét magánszemély. A társaság május 22-ig 307 millió forint értékben adott el szövetkezeti üzletrészeket a befektetni szándékozóknak, aminek bejegyzését kérte a cégbíróságtól. Miután a cégbíró gyanúsnak találta a tőkegyűjtést, annak törvényességéről az akkori bankfelügyeletet, az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyeletet (ÁPTF)  is megkérdezte. A tőkegyűjtés szabályait ismertető válasz kézhezvétele után végül októberben bejegyezték a céget, de csak az alapítói vagyonnal, vagyis 70 ezer forinttal. A Baumag 1996 júniusában ismét csak megpróbálta bejegyeztetni az akkorra már félmilliárd forintra nőtt üzletrész-tőkét, de ezt a bíró ismét csak megtagadta, mert megítélése szerint a betétgyűjtés nem volt jogszerű.

De nemcsak ebben járt el szabálytalanul a szövetkezet: tagi kölcsönöket vett fel olyan befektetni vágyóktól, akik közgyűlési határozat híján nem váltak szövetkezeti taggá. Vagyis ez esetben is törvénytelen volt az eljárás.

A Quaestor-károsultakon spórolt az állam az atlétikai vébére | Magyar Hang

A Baumag a következő módszerrel csalta lépre a nagy hozamban reménykedő ügyfeleket: újsághirdetéseken keresztül kiemelkedően magas hozamot ígértek, valódi működésről azonban nem beszélhetünk, hiszen az egész rendszer arra épült, hogy a korábbi befektetőket a rendszerbe újonnan belépők pénzéből fizetik ki. Mondván, visszavásárolták az üzletrészeket, majd újra értékesítették azokat. Erről azonban nyilvánvalóan szó sem volt, hiszen a szövetkezet működése maga a tipikus piramisjáték, amikor tényleges működése nincs a vállalatnak, de a régebbi befektetőket az újabbak befizetéseiből elégítik ki, majd mielőtt bedől a rendszer, a tulajdonosok eltűnnek a pénzzel.

Betiltották a Baumag működését, de mégsem zárt be

Több hatóság is rámutatott, nemhogy valódi tevékenység nem zajlott a szövetkezetnél, de még üzletrészek sem keletkeztek, vagyis fiktív üzletrészeket „értékesített” a Baumag. Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) 1996 májusa és októbere közötti ellenőrzése szerint a Baumag olyan üzletrészeket értékesített, amelyet nem eredmény- vagy tartalékalapból képzett – ahogy a törvény előírja –, hanem azokat a tagok szabadon vásárolhatták. Ráadásul jegyzett tőkeként tartotta nyilván a befizetéseket, holott a cégbíróság azt nem jegyezte be.

A bankfelügyelet ugyanezen év nyarán vizsgálatot indított a szövetkezet ellen, majd decemberben feljelentést tett jogosulatlan pénzügyi tevékenység miatt, mert taggá nem vált befektetőktől tagi kölcsönt vett föl a Baumag. Alig néhány nappal az 1997. február 11-én indult nyomozás kezdete után a cégbíró arra hívta fel a bankfelügyelet figyelmét, hogy törvényellenes lehet a Baumag üzletrésztőke-gyűjtése is. Egy hónappal később a felügyelet arról tájékoztatta a bírót, hogy a szövetkezet üzletrész-eladásait maga is törvénybe ütközőnek véli. Ezt a gyanúját közölte a nyomozó szervekkel is. 1999 januárjától pedig a felügyelet betiltotta a szövetkezet pénzügyi és banki tevékenységét.

Ennek a döntésnek azonban egyetlen hatóság sem szerzett érvényt, vagyis a szövetkezet tovább folytathatta a tevékenységét. Ugyanezen év októberében a Pénzügyminisztérium is hasonló szellemben nyilatkozott, amikor arra hívta fel a figyelmet, hogy az üzletrész nem értékpapír, vagyis visszavásárlása, majd újbóli értékesítése törvényellenes.

HIRDETÉS

Az APEH 1999 májusa és szeptembere között zajlott újabb ellenőrzése egyéb szabálytalanságokra is rámutatott. Nevezetesen, hogy 1995-ös mérlegében a szövetkezet 309 millió forintos jegyzett tőkét szerepeltetett, holott annak bejegyzését a cégbíróság megtagadta, így az továbbra is az alapításkori hetvenezer forint maradt. A Baumag ennek ellenére adókedvezmény-igazolásokat állított ki, amelynek köszönhetően 83,3 millió forint adót igényelhettek vissza a befektetők. Ez egyben azt is jelenti, hogy ekkora veszteség érte a jogosulatlan visszaigénylések miatt a költségvetést.

Hosszú évek vizsgálatai és pereskedése után a baumagos büntetőügyben – fellebbezéseket követően – végül 2013 novemberében hozott jogerős döntést a Fővárosi Ítélőtábla, amelyben tizenegy vádlottat ítéltek pénz-, illetve börtönbüntetésre.

Az ügy fontos tanulsága, hogy amennyiben a felügyelet szakszerűen végezte volna a munkáját, akkor alig-alig keletkezett volna kár,

s talán a Duna Profit, a Pilis Invest csalásaira, illetve a Quaestor és Buda-Cash brókerbotrányokra sem került volna sor. Hiszen a recept mindenütt ugyanaz volt: az egyszerű ember számára átláthatatlan, de kiemelkedő hozamú befektetéssel csapták be a pénzüket fialtatni vágyókat, a tehetetlen hatóság pedig asszisztált hozzá.

Fővárosi Ítélőtábla: a felügyelet fellépése megelőzhette volna a csalást

Ez utóbbi hiányosságra mutatott rá többek között a Fővárosi Ítélőtábla 2013-as ítéletében, amikor a következőket írta: „A pénzügyi felügyelet következetes, jogi lehetőségeket érvényesítő határozott fellépésének hiánya is közrejátszott abban, hogy a szövetkezet több éven keresztül tartó jogsértő gyakorlata az állampolgárok szélesebb körének sérelmével járt. A szövetkezet a pénzügyi felügyelet következetes fellépésének hiányát is kihasználva folytatta a jogszerűtlen forrásgyűjtési gyakorlatot.”

De ehhez kísértetiesen hasonlító véleményt fogalmazott meg Lenkovics Barnabás, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa 2004 májusában kelt jelentésében. Eszerint: „a felügyelet 1995 óta folyamatosan hozzájárult az alkotmányos jogokkal összefüggően visszás állapot fennmaradásához azzal, hogy egymásnak ellentmondó lépéseket tett – és tesz a mai napig –, törvény adta jogkörével nem él, ehelyett más hatóságokra hárítja a szövetkezetekkel kapcsolatos törvényi kötelességeit. A jogkérdés eldöntésében módja lett volna arra, hogy a bíróság döntését kérje akár a cégeljárás során, akár pedig úgy, hogy határozatában tiltja meg a szövetkezetek tevékenységét, amely határozatot adott esetben bíróság vizsgálhatta volna felül.”

HIRDETÉS

Az ügy károsultjai hiába vártak kártalanításra, arra csak nem került sor. Akkor csillant fel valami kis remény, amikor a Quaestor-ügyfelek kártalanítása megkezdődött. De hiába fordult a Befektetési Szövetkezetek Károsultjainak Érdek-képviseleti Egyesülete a Befektetővédelmi Alaphoz (Beva), a pórul járt Baumag-ügyfelek kártalanítására nem került sor. A Baumag-károsultak érvelése szerint a Baumag Szövetkezetnél ugyanolyan jellegű bűncselekmény történt, mint a Quaestor 210 milliárd forint kárt okozó kötvénykibocsátásánál. A különbség mindössze annyi, hogy amíg a brókercégnél vállalati kötvényeket ígértek a befizetett pénz fejében, addig a Baumagnál szövetkezeti üzletrészek voltak azok az értékpapírok, amelyekről igazolást kaptak ugyan az ügyfelek, de az értékpapírokat a szövetkezet vezetői nem hozták létre, s miután nem léteztek, így az értéktárban sem tarthatták azokat nyilván.

A mintegy 12 ezer kisbefektető húszmilliárd forintos követelésének jogosságát

alátámaszthatja a Napi Gazdaságnak 2015 áprilisában adott nyilatkozatában Wortmann György, a Baumag Szövetkezet felszámolója is. A szakember szerint a fiktív üzletrész értékesítésén túl nagyon nagy hasonlóságot mutat a két ügy abban is, hogy egy alig néhány millió forint vagyonnal bíró cég milliárdos kibocsátása egyetlen hatóságnak sem tűnt föl. Wortmann György különösen annak tudatában tartja meghökkentőnek az efféle magatartást, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) korábban írásban rögzítette, a Baumag jogosulatlan betétgyűjtést folytatott.

Az ügy furcsasága, hogy a Bevához benyújtott kérelem szerzői szerint a nyomozás során nem vizsgálták, hova tűnt a kisbefektetők által befizetett összeg, s erre felkérést az ügyben dolgozó pénzügyi szakértők sem kaptak, pedig a könyvszakértők 2003 októberében még 41 milliárd forintnyi befektetői pénzről számoltak be. A károsultak képviselői szerint a nyomozás idején fény derült arra, hogy 5-6 millió dollárt külföldi számlákra utaltak, amiről a Fővárosi Törvényszék tesz említést egy tanúkihallgatás kapcsán.

A pénz sorsának felderítéséhez állítólag az Interpol segítségét is kérték a magyar hatóságok, de hogy a nyomozás sikerre vezetett-e, azt a mai napig nem tudni.

HIRDETÉS

Tudjuk, hogy mindenki kér...

…tudjuk, hogy mindenki panaszkodik. Mi legalább utóbbitól megkíméljük Önöket, inkább dolgozunk. Keményen. A túlélésért. Ha tudja, segítse, támogassa munkánkat, hogy hétről hétre fontos történeteket, értékes olvasmányokat tárhassunk Önök elé.

Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon:
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Hajdú Péter
Hajdú Péter
A Magyar Hang gazdasági újságírója, közgazdász

Ezek is érdekelhetik még

Legolvasottabb a Magyar Hangon

HIRDETÉS
HIRDETÉS

Kövessen minket a közösségi oldalainkon!

40,938lájkolóTetszik
3,805követőKövetés
19,800feliratkozóFeliratkozás

Friss lapszámunk

Fogy a levegő – Magyar Hang-ajánló

Interjú Ascher Tamással és Tompa Andreával. Abszurd komédia karanténra és drága tesztekre. Keresse a friss Magyar Hangot!
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS

Kiemelt cikkek

Egymilliárd dollárért veszünk légvédelmi rendszert az Egyesült Államoktól

Magyarország és az Egyesült Államok között most a valaha kötött legnagyobb védelmi beszerzés valósul meg.