Az uniós biztosok – közöttük a bukott magyar jelölt, Trócsányi László, majd Várhelyi Olivér – körüli viták miatt egy hónapos késéssel megalakult új Európai Bizottságnak számos problémával kell szembenéznie politikai és gazdasági területen egyaránt.
A december elsején hivatalba lépett új elnök, Ursula von der Leyen programjának középpontjába az erős Európát helyezte, amely elképzelhetetlen béke, egyenlő jogok és szabadság nélkül. Kiemelt célja a zöldprogram megvalósítása, amelynek eredményeként az évszázad közepére karbonsemleges Európai Uniót szeretne látni. Nem lesz azonban egyszerű feladata, hiszen Magyarország, Csehország és Lengyelország már korábban is megvétózta szén-dioxid-kibocsátás csökkentésével kapcsolatos elképzelést, mondván, az uniónak intenzívebben részt kellene venni a célok megvalósításához szükséges tagállami források előteremtésében.
Az új, hétéves uniós költségvetés körül is igen kemény viták várhatók, hiszen már az eredeti javaslat is jelentősen csökkentené a felzárkóztatásra és agrárcélra rendelkezésre álló forrásokat, amellyel szemben komoly ellenállás mutatkozik az egykori keleti blokk országaiban. Hazánkat különösen súlyos veszteség érheti, hiszen legkevesebb 24 százalékkal kevesebb uniós forrás juthat nekünk, mint a 2014–2020-as költségvetési ciklusban.
Az uniós elnökséget januárban átadó finnek pedig még ennél is szigorúbb költségvetési tervezetet nyújtottak be, amely szerint akár 27 százalékkal kevesebb támogatás érkezhet hazánkba. További veszteség az uniós pénzekre erőteljesen építő magyar gazdaságpolitika számára, hogy a nemzeti társfinanszírozás arányát a mostani 15 százalékról 30 százalékra emelnék. Kényelmetlenséget jelent a magyar kormánynak az is, hogy a források kifizetését a jogállamisághoz kötnék. Ám ennek csak egyedi esetekben, a költségvetéshez közvetlenül köthető problémák esetében lehetne valós következménye. Azt is elvárná az Európai Bizottság, illetve az elnökség, hogy a tagországok a kapott források negyedét fordítsák a klímacélok megvalósítására.
Von der Leyennek sem tetszik a finnek uniós költségvetési javaslata | Magyar Hang
Magyarország csaknem negyedével kevesebb közösségi pénzt kaphat az elkövetkező hét évben, mint 2014-2020. között.
A magyarázat szerint a britek kilépésével az egyik legnagyobb befizető esik ki, illetve olyan hangokat is hallani, hogy kudarc a felzárkóztatással kapcsolatos program, mert az országok közötti különbség ugyan valamelyest csökkent, az országokon belüli leszakadó régiók – köztük a négy magyar – helyzete viszont egyáltalán nem javult. A keleti tagországokat sújtó visszavágással szemben a gazdasági problémákkal küszködő dél-európai országok – Görögország, Olaszország, Portugália, Spanyolország – számára több forrást juttatnának.
Egyúttal több pénzt szánnak a migrációs problémák megoldására, mindenekelőtt a határvédelemre. Nagy gond, hogy Emmanuel Macron francia államfő egyelőre blokkolja a közösségbe igyekvő nyugat-balkáni országok csatlakozási tárgyalásait, ami ellen éppen a bővítést szorgalmazó Magyarország hallatja leginkább a hangját.
Gazdasági szempontból több nehézséggel is szembe kell néznie az elkövetkező időszakban az uniónak. Egyrészt a brexit miatt bizonytalanság nyomai már most látszanak a gazdaságban, az unió motorjaként emlegetett német gazdaság például a recesszió jeleit mutatja, igaz, ehhez más okok is hozzájárultak. Például az amerikai–kínai kereskedelmi háború, amelynek igen jelentős része van abban, hogy a világkereskedelem növekedési tempója – a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) adatai alapján – a 2018-as 3,7 százalékról idén várhatóan kevesebb mint harmadára, 1,2 százalékra esik vissza.
Ezzel párhuzamosan a gazdasági növekedés 3,5 százalékról 2,9 százalékra mérséklődhet, s ami nagyon fontos, a visszaesés általános, a világ minden régióját érinti. A legnagyobb probléma, hogy a 2008-as válsággal szemben – amikor kamatcsökkentéssel segítették a növekedést – mostanra elfogytak a jegybankok, illetve az Európai Központi Bank kezében lévő monetáris eszközök, amelyekkel ösztönözhetnék a gazdaság bővülését.
Miért jött Putyin? | Magyar Hang
Vlagyimir Putyin lassan már el is felejti, hogy Budapesten járt, a magyar sajtó azonban még mindig azt találgatja, hogy miért is jött.
Legalább ekkora probléma, hogy egyre erőteljesebbek a kínaiak, de különösen az oroszok befolyásszerzési kísérletei. Előbbiek inkább az egyes tagországokkal kötött gazdasági és kereskedelmi megállapodásokkal igyekeznek éket verni az uniós országok közé. Vlagyimir Putyin elnök pedig maga sem sajnálja a fáradságot, hogy erősítse az orosz jelenlétet a térségben. Jó példái ennek rendszeres magyarországi látogatásai, az egyre szorosabb orosz-magyar gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok – metróvásárlás, Paks II., a tervezett hosszú távú földgázvásárlási megállapodás –, illetve az orosz gyökerű bankok, mint a már Budapesten lévő Nemzetközi Beruházási Bank (IIB), illetve az egykori KGST elszámoló és finanszírozó bankja, a Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bank tervezett idetelepedése. Nem nehéz ezek mögött észrevenni a nyilvánvaló politikai befolyásolási szándékot.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/50. számában jelent meg december 13-án!
Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/50. számban? Itt megnézheti!
