Ennél többet a bérlők már nem nagyon tudnak fizetni

Idén januárban tizedével magasabbak voltak a budapesti lakásbérleti díjak, mint egy évvel korábban, a megyeszékhelyeken pedig még ennél is nagyobb mértékben, 11 százalékkal emelkedtek a lakhatási költségek. Ugyanakkor egyes kerületekben, illetve nagyvárosokban már megállt a drágulás – nyilatkozta a Magyar Hangnak Balogh László, az ingatlan.com vezető elemzője. Az év első hónapjában mért számok azt mutatják, a fővárosban az átlagos lakás bérleti díja 165 ezer forint, a megyeszékhelyeken pedig százezer forint.

Az okokról a szakember elmondta, az egy év alatt bekövetkezett drágulás részben annak köszönhető, hogy jelentősen emelkedtek a bérek, s ez a tendencia idén is folytatódhat, igaz lassabb tempóban. Emiatt a tulajdonosok is évről-évre több pénzt tudtak kérni a kiadó lakásokért. De a díjak növekedésében szerepe van annak is, hogy a nagyvárosokba költözők nagy része a drága ingatlanok miatt az első években a vásárlás helyett inkább lakást bérel, ami folyamatos utánpótlást jelent a kiadó lakások iránti keresletben.

Néhány kerületben, illetve nagyvárosban már lassulás, illetve stagnálás figyelhető meg. A főváros VI. kerületében például alig két százalékkal nőttek egy év alatt a bérleti díjak, igaz így is 199 ezer forint az átlagos összeg. Az V. kerületben mért 230 ezer forintos bérleti díj pedig megegyezik az egy évvel korábbi összeggel.

Debrecenben a hatodik kerülethez hasonlóan alig két százalékos emelkedést hozott az új év, és százezer forint az átlagos lakás havi bérleti díja. Kecskeméten és Szombathelyen ugyanennyibe kerül egy havi lakhatás, s ez az összeg megegyezik a tavaly ilyenkor mérttel. A pécsi 90 ezer forintos bérleti díj ugyancsak azt jelenti, hogy nem emelkedtek a lakhatás költségei a baranyai városban.

A most mért adatok a szakértő szerint azt jelenthetik, hogy a januári emelkedés dacára lassan elérkezhet a csúcspont, mert a bérleti díjak elérhették azt a szintet, amelynél többet a bérlők már nem nagyon tudnak fizetni.

Nem is csoda a fizetőképesség lassú kimerülése, hiszen az Eurostat adatai szerint a 2007 és 2019 közötti időszakban hazánkban több mint hatvan százalékkal nőttek a lakásbérleti díjak, ami európai viszonylatban a harmadik legmagasabb. Ennél gyorsabb tempóban csak Csehországban (80 százalék) és Litvániában (több mint 100 százalék) nőttek a lakhatási költségek.