Leszakadóban a nyugdíjasok

Egyre nagyobb a távolság a nyugdíjasok és a bérek között, előbbiek ugyanis évek óta csak buknak minden egyes nyugdíjemeléssel. Becslések szerint havonta átlagosan mintegy 21 ezer forinttal kaphatnának többet, ha a kormány nem ragaszkodna makacsul a 2011-ben bevezetett inflációkövető módszerhez. Ennek lényege, hogy kizárólag az eleve alultervezett és irreálisan számított inflációhoz igazítják a nyugdíjemelés mértékét. Miközben a bérek az utóbbi időben lendületesen, évi 10 százalék körüli mértékben nőttek, a nyugdíjak növekedési üteme nem érte el a három százalékot sem. A szakadék egyre mélyül, de a nyugdíjas szervezetek eddigi nyílt levelei, petíciói, kérései, szakmai anyagai, törvényjavaslatai süket fülekre találtak.

Idén azonban akcióba lépett egyszerre több nyugdíjas szervezet is, mert megint csak 2,8 százalékkal emelkedik az időskorúak ellátása, miközben mindenki pontosan tudja, hogy 3,5 százalék lesz a hivatalos inflációs ráta. Már most a bőrükön érezhetik a nyugdíjasok az árak gyorsuló emelkedését: tavaly decemberben hétéves csúcson járt az infláció, az általuk előszeretettel vásárolt élelmiszerek pedig 5,9 százalékkal drágultak. A magasabb infláció miatti különbözetet csak novemberben kapják meg egy összegben, addig lényegében kamatmentesen hiteleznek az államnak, amire a költségvetés egyáltalán nincs rászorulva.

Eleve az inflációszámítás is reformra szorul: amint arról korábban írtunk, ha a lakhatási költségek is megfelelő súllyal szerepelnének az inflációs kosárban, akkor becslések szerint az utóbbi években 5-6 százalék körül alakult volna az áremelkedések átlagos üteme. Vagyis a 135 ezer forintos átlagnyugdíjjal számolva januártól havonta nem 4, hanem 8 ezer forinttal több illetné a nyugdíjasokat. Ám ez csak a probléma egyik fele. A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) többek között azt követeli, hogy a nyugdíjemelés számításánál ne csak az inflációt vegyék figyelembe, hanem a bérek tervezett növekedését is.

– Nem gondoljuk, hogy egyből vissza kell állítani a svájci indexálást, amelynek során a nyugdíjak számításakor fele-fele arányban veszik figyelembe az infláció és bérek változását. Vegyes indexálást javaslunk, tehát ez az arány kezdetben lehetne más is – mondta lapunknak Juhász László, a MASZSZ nyugdíjas tagozatának vezetője. Kifejtette: ha 2018-ban 25 százalékos arányban vették volna figyelembe a bérek emelkedését és 75 százalékban az inflációt, akkor a hivatalosan megadott 3 helyett jóval öt százalék felett emelkedtek volna a nyugdíjak. Ez éves szinten 100 milliárd forint alatti pluszt jelentett volna a költségvetésnek.

– Úgy látjuk, jelenleg bőven van fedezet az emelésre. A felzárkóztatás pusztán politikai akarat kérdése. A bruttó hazai termék (GDP) évi öt százalékkal nő, ami körülbelül kétezer milliárd forintnyi növekményt jelent. A nyugdíjkiadások a teljes költségvetés legfeljebb tíz százalékát viszik el. Méltányos lenne a kétezer milliárd forintos növekmény tíz százalékát a nyugdíjak felzárkóztatására költeni. Ha a nyugdíjszerű ellátásban részesülőkkel is számolunk, 2,66 millió magyar életminőségéről van szó. Irreális, hogy a munkával töltött évtizedek után a lakosság egynegyede évek óta nem részesül megfelelő mértékben a gazdasági növekedésből – tette hozzá Juhász László.

A MASZSZ januárban személyes találkozót kezdeményezett Orbán Viktor miniszterelnöknél, Varga Mihály pénzügyminiszternél és Kásler Miklós emberi erőforrás miniszternél. A nekik címzett közös levélhez csatolták a nyugdíjasok helyzetének radikális megváltoztatására készített hatpontos követeléscsomagjukat is. Ebben a számítási módszer megváltoztatása mellett javasolják az alapnyugdíj bevezetését, öt év alatt a nyugdíjak felzárkóztatását a nettó átlagbér 70 százalékára, valamint kormányzati felmérés készítését a nyugdíjasok helyzetéről. Konkrétan nem térnek ki a legkisebb öregségi nyugdíj összegének – több mint tíz éve 28 500 forint – emelésére, de ezt több más szervezet is követeli.

Aktivizálta magát a Nyugdíjas Parlament Országos Egyesület is, amely január 9-én népszavazási kérdéseket nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz, és konzultációra hívott meg hat ellenzéki pártot az idős nemzedék érdekében szükségesnek tartott elvekről és intézkedésekről. A MASZSZ nyugdíjas tagozata egyelőre kivár, várja a személyes találkozás lehetőségét. Ha egy hónapon belül nem kapnak választ, akkor határozottabb lépéseket terveznek, így aláírásgyűjtést, petíciót szervezhetnek, és végső esetben a demonstrációtól sem riadnak vissza.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2020/5. számában jelent meg január 31-én.

Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2020/5. számban? Itt megnézheti!