Pert indít az Európai Bizottság (EB) ellen a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és az Eleven Gyál, miután a hivatal nem adja ki az OLAF-jelentést az Elios-ügyről. Hiába tárt fel komoly visszaéléseket az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) az uniós forrásokból megvalósuló közvilágítási projektekről, a magyar hatóságok mégis megszüntették a nyomozást, a kormány pedig kivette a projektet az EB-nek leadandó végleges számlacsomagból.
A 2009-ben ES Holding Zrt. néven létrejött cégnek kezdetben két tulajdonosa volt, a miniszterelnök későbbi veje, Tiborcz István, illetve egy brit virgin-szigeteki offshore-cég. Ehelyett lépett be 2009-ben egy ciprusi offshore vállalkozás. A Közgépen keresztül 2010-től Simicska Lajos is jelen volt, de két évvel később kiszállt. Tiborcz 2015 májusáig vett részt a cég életében. Érdekeltségeit akkor a West Hungária Bau Kft.-nek adta el.
Az Eleven Gyál nevű civil szervezet szeretett volna hozzáférni az OLAF-jelentéshez, miután a várost érintő beruházás óta a közvilágítás helyzete sokat romlott. Az Európai Bizottság válaszában azt írta, a jelentést kizárólag az érintett országok hatóságai számára köteles kiadni, azok pedig szabadon eldönthetik, nyilvánosságra hozzák-e azt. Viszont, ahogy a TASZ is írta, a magyar kormány szinte semmiről nem tájékoztatta a nyilvánosságot, és a megfelelő büntetőeljárások sem indultak el.
„A TASZ szerint a magyar állampolgároknak jogos érdekük fűződik ahhoz, hogy megismerjék az adófizetők pénzéből megvalósuló közvilágítási projektekkel kapcsolatos visszaéléseket. Ezen felül az Európai Unió összes polgárának és szervének nyomós érdeke fűződik ahhoz, hogy az OLAF által feltárt visszásságokat valódi, érdemi vizsgálat kövesse az adott tagállamban. Ellenkező esetben a korrupcióval érintett államok példát vehetnének Magyarország eljárásáról: a számonkérés ugyanis könnyen elkerülhető, ha a tagállam utólag mégsem hívja le a forrásokat abban az ügyben, amelyben az OLAF vizsgálódik” – írta közleményében a Társaság a Szabadságjogokért.
