Mind a nézőszám, mind a bevételek tekintetében javultak az Ausztrál Nyílt Teniszbajnokság mutatói tavalyig, idén azonban a bozóttűz és a koronavírus is nehezítette a szervezők dolgát. Dénes Ferenc sportközgazdásszal és Salát Gergely sinológussal az egyre nagyobb tömegben megjelenő fizetőképes kínai középosztályról és az ázsiai szerencsejáték-iparról is beszélgettünk.
Múlt vasárnap zárult az év első Grand Slam-tornája Melbourne-ben. A rendezvény Ausztrália legnagyobb turisztikai attrakciója és vonzereje a jövőben tovább nőhet, elsősorban az egyre nagyobb tömegben megjelenő fizetőképes távol-keleti szurkolók révén.
Az Australian Opent a Tennis Australia (az Ausztrál Teniszszövetségnek vannak más nagyszabású versenyei is, például a Laver Cup) szervezi. 2019-es beszámolójuk legszembetűnőbb adata az impozáns bevételi adatok mellett – az árbevétele 373,6 millió ausztrál dollár, körülbelül 78,8 milliárd forint volt – az, hogy egy év alatt 70 százalékkal nőtt a kínai szurkolók jelenléte az eseményen.
Emiatt is dőlt meg a helyszíni nézőszámrekord, a tavalyi hétszázalékos növekedés után idén már 813 ezer ember váltott jegyet a Melbourne Parkba. Pedig 2020-ban a bozóttűz és a koronavírus terjedése is nagy fokú kihívás elé állította a szervezőket. Volt, hogy meccsnapot is törölni kellett a levegőszennyezettség és a füst miatt, illetve több játékos is rosszullétre panaszkodott.
– Egy brand pénzügyi eredményességét globális folyamatok határozzák meg – mondta lapunk kérdésére Dénes Ferenc sportközgazdász, aki szerint a világ összes sportrendezvényének reagálnia kell a klímaváltozás vagy például a járványok okozta kihívásokra. A szakember úgy véli, fedett, légkondicionált stadionokat kell építeni – mint ahogy azt teszik például a 2022-es katari labdarúgó-világbajnokság szervezői –, illetve szigorú biztonsági intézkedéseket kell bevezetni.
E körülmények miatt pedig drasztikusan emelkedni fognak a rendezési költségek. Az ugyanakkor kijelenthető, hogy pénz van (amint az a Tennis Australia bevételeiből is látszik), ugyanis az egész szabadidőipar világszerte felfutóban van, nem utolsósorban azért, mert a Távol-Keleten egyre nagyobb tömegek költenek ilyen típusú szórakozásra
Meggyógyulsz magadtól, vagy meghalsz anélkül, hogy orvos látna - veszélyben a kínai vidék? | Magyar Hang– 400-500 millióra tehető a középosztálybeli kínaiak száma, akik megengedhetik maguknak akár az eseményturizmust is – erről már Salát Gergely, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Kínai Tanszékének vezetője számolt be a Magyar Hangnak. A sinológus elmondta, rendkívül összetett társadalmi rétegről van szó, beletartoznak a kínai dollármilliomosok (körülbelül 1,5 milliónyian) és azok is, akik egyszerű városi ingatlantulajdonosként sorolhatók ide.
– A nemzetközileg is fizetőképesnek tekinthető kínaiak száma évről évre több tízmillió fővel gyarapszik. A középosztály hirtelen, az elmúlt harminc-negyven évben jött létre, míg húsz éve pár tízmilliónyian, tíz éve százmilliónyian, ma már közel félmilliárdan vannak – árulta el Salát Gergely. Szerinte a kínaiak éppen e folyamat miatt rendkívül optimisták, hiszen hazájukban van esély csatlakozni a felsőbb társadalmi csoportokhoz. Tanulással, üzleti érzékkel vagy jó állami és pártkapcsolatokkal nyitott az út az elit felé.
– Csak tavaly 150 millió külföldi utazást bonyolítottak le a kínaiak, a világon ez a legnagyobb turistatömeg. Minden iránt érdeklődnek, ami menő – részletezte a sinológus, hozzátéve, hogy a sportszeretet mellett sokakat inkább ez a menőzés, kérkedés késztet arra, hogy megjelenjenek egy magas nívójú eseményen, mint amilyen például az Ausztrál Nyílt Teniszbajnokság. – A kínaiak szeretik mutogatni, hogy vagyonosak – jegyezte meg az egyetemi oktató.
Azt, hogy a tenisz is a menő dolgok közé tartozik, bizonyítja a Nemzetközi Teniszszövetség (ITF) 2019-es globális jelentése, amely statisztikái alapján kiderült, a világon a legtöbb játékos Kínában van: 19,5 millió teniszezőt tartanak nyilván (az USA-ban 18 milliót), tehát a lakosság 1,9 százaléka űzi ezt a sportot. Összehasonlításképpen Magyarországon 150 ezer teniszezőt számláltak, azaz a lakosság 1,54 százaléka játszik az ITF szerint.
Az Australian Open versenyelőnyben van a többi Grand Slam-játékhoz (3) képest, erre a jelentős, tenisz iránt érdeklődő tömegre építve lehet erősíteni a melbourne-i bajnokság népszerűségét – fejtette ki Dénes Ferenc. – Ennek oka pedig az, hogy Ausztrália közel fekszik Kínához, Indonéziához, Dél-Koreához és Indiához (ez utóbbiban egyébként 8 milliós a teniszezők tábora). Nem véletlenül nevezik a melbourne-i versenyt az ázsiai–csendes-óceáni térség Grand Slamjének.
A kormánypropaganda megtalálta a bozóttüzek valódi felelőseit | Magyar HangTehát a kereslet növekedése húzódik meg az egyre javuló pénzügyi eredmények mögött. Ha a tenisz népszerűsége nő például Kínában, akkor elkezdhetik emelni a jegyárakat, drágulhatnak a közvetítési jogok, és előnyösebb szponzorációs szerződéseket köthetnek – szólt a sportközgazdász érvelése, aki szerint magyar szemmel nézve némileg meglepő lehet, hogy a bevételeknél viszonylag jelentős arányt képviselnek a jegyeladásokból származó összegek.
Akinek van jegye, az a tenisztől függetlenül is teljes körű kiszolgálásban és élményben részesülhet az Australian Openen, amely tulajdonképpen egy nagy fesztivál. Idén is koncertekkel (mások mellett például a Fatboy Slim és Billy Idol is fellépett), kosármeccsel, Ausztrália legnagyobb e-sport-versenyével várták a szurkolás mellett kikapcsolódni vágyókat a Melbourne Parkban. Persze van még egy körülmény a távol-keletiek sportszeretete és vagyonosodása mellett, amely közrejátszhat a tenisz és más sportrendezvények ázsiai népszerűségében, ez pedig a sportfogadás.
A kínai kultúrában a szerencsének évezredes hagyománya van. Kínában a sportfogadás illegális szerencsejátéknak minősül (az állam a lottót és a kaparós sorsjegyet engedi, de kaszinók nincsenek), ezért sokan Szingapúrba és Makaóba járnak át fogadásokat kötni – közölte Salát Gergely. Emiatt már 2006-ban is Makaó volt a világ szerencsejáték-fővárosa, megelőzve Las Vegast.
Tíz évvel ezelőtt 450 milliárd dollárra (137,25 billió forint) becsülték a teljes ázsiai szerencsejáték-ipart, igaz, ebbe beleszámították a legális szerencsejátékot is. Szakértők 2018-ban nagyjából 1600 milliárd euróra (500 billió forint) becsülték a globális sportfogadásban megmozgatott összeget. Azt, hogy ebből a hatalmas összegből mennyit tesz ki a teniszmeccsekre lekötött fogadások száma, nem lehet megmondani. Időről időre azonban ezt a sportágat is megrázza egy-egy bundabotrány. Pár évvel ezelőtt Novak Djokovic is elismerte, hogy kapott bundázási ajánlatot még 2007-ben, de visszautasította. A brit közszolgálati BBC 2016-ban írt arról, hogy 16 olyan teniszező neve merült fel bundázással összefüggésben, aki a világranglista legjobb ötven teniszezője közé is bejutott.
Amíg Federer, Nadal és Djokovic játszik, a tenisz népszerűsége garantálható – állította Dénes Ferenc, hozzátéve: a dolgok rendje pedig az, hogy utánuk új sztárok jönnek. The show must go on.
A makaói bukmékereknek azonban még emiatt sem nagyon kell aggódniuk, hiszen fogadni akár egy utánpótlás-tenisztorna eredményére is lehet.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2020/6. számában jelent meg február 7-én.
Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2020/6. számban? Itt megnézheti!
