A legrosszabb még előttünk van, a befektetők még nem tudják mi vár ránk. Az elmúlt időszak eladási hulláma csak a folyamat kezdete – idézi a Napi.hu Nouriel Roubini amerikai közgazdászprofesszort.
A 2008-as válság óta csak Doktor Végzet néven ismert Nobel-díjas közgazdász Financial Timesban megjelent cikkében négy pontban foglalta össze, miben tévednek a befektetők. Szerinte nem Kínára korlátozódik a fertőzés, hanem világjárványról van szó. Emellett nem tudjuk hány országot és milyen súlyosan érint majd a világon a kór terjedése. A legvalószínűbb forgatókönyv, hogy nagyon kiterjedt lesz a járvány.
Az sem igaz, hogy márciusban eléri a csúcsot járvány, Kínában máris súlyos károkat okozott és a világszintű ellátási láncok komolyan sérültek. Roubini is emlékeztet arra, amire sokan felhívják a figyelmet, nevezetesen hogy Kína ma már a világ GDP-jének 20 százalékát termeli meg, míg a SARS-járvány idején, 2003-ban még csak négy százalék volt ez az arány. Ahogy a járvány átterjed más fejlett és feltörekvő országokra, úgy nő a kár, amit okoz.
Hibás elképzelés az is, hogy V-alakú lesz a válság, azaz gyors zuhanás után, meredek emelkedés következik. Ha a legkedvezőbb forgatókönyvvel számolunk, akkor csak Kínában és csak az első negyedévben okoz visszaesést a koronavírus-járvány. Ha a GDP csak két százalékkal csökken január és március között, éves szintre vetítve az is nyolc százalék mínusz, ami a V alakú fellendülés esetén ugyanekkora ugrást feltételez, ám még a pekingi kormány is csak hatszázalékos éves növekedést jósolt a járvány kitörése előtt 2020-ra.
Ha olyan optimisták vagyunk, hogy feltételezzük ezt a pozitív forgatókönyvet, akkor 2020-ra négyszázalékos éves GDP-növekedést várhatunk. Ha azonban csak a vírus megjelenése előtti hatszázalékos bővülés tér vissza, akkor 2020-ra átlagosan 2,5 százalék pluszt várhatunk. Bármelyik forgatókönyv élesen ellentmond annak, amiről ma beszélnek a szakértők, nevezetesen hogy legfeljebb 5,5 százalékos tempóra lassulhat a kínai gazdaság bővülése. A 2,5-4 százalékos ütem az egész világgazdaságra sokkoló hatással lenne.
A negyedik tévedés, hogy a kormányok és jegybankok gazdaságélénkítő intézkedéseket tesznek majd. A közgazdász professzor szerint naivitás azt feltételezni, hogy a kormányok és a jegybankok gyorsan segítséget nyújtanak. Sem a kormányoknak, sem a jegybankok nincs nagy mozgásterük. Az utóbbiak még mindig a 2008-as válság utáni monetáris enyhítésben vannak. Az Fednek 1,5 százalékos mozgástere van, amit bizonyára ki fog használni kamatcsökkentésre, ha a pandémia megüti az amerikai gazdaságot. Ez járhat némi átmeneti pozitív hatással.
Mindezt tetézi, hogy a koronavírus-járvány nem az egyetlen olyan sokkhatás, ami elérheti a világgazdaságot idén. Ott van még az USA-Irán háború kitörésének lehetősége, ami az olajárakban okozhat tüskét, vagy a politikai káosz kockázata, ha kiderül, hogy az Egyesült Államok ellenfelei beavatkoznak az elnökválasztásba, illetve az USA és Kína közti feszültség kiújulásának veszélye. Mindent egybevéve Roubini szerint nő a globális gazdasági recesszió veszélye.
