A munkavállalási céllal tartózkodási engedélyért folyamodók száma év végére drasztikus mértékben megugrott – derült ki azokból az adatokból, melyeket az Mfor.hu kért ki az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóságtól.
A kétarcúság jellemző a magyar munkaerőpiacra: míg a keleti megyékben az országos átlagnál magasabb a munkanélküliség, az ország más részén - főként a nyugati megyékben és Közép-Magyarországon - a munkaerő hiánya okoz problémát.
A helyzetet nem lehet egyszerűen megoldani a munkaerő országon belüli mobilizációjával, ugyanis a piac kínálati oldalán megjelenő munkaerő szaktudása és képesítése már egyre kevésbé egyezik meg azzal, amit a cégek keresnek.
Az Mfor szerint kormány intézkedései a hazai munkaerőpiaci tartalék mozgósítására – mint például a nyugdíjasok visszaterelése a munkaerőpiacra, a közfoglalkoztatási programok szűkítése – nem voltak átütő erejűek.
Az adatokból ugyanis az látszik, hogy a cégeknek nincs más lehetőségük, mint harmadik országból behozni a szükséges munkaerőt. Erre pedig egyre többen, egyre nagyobb számban kényszerülnek. Mindez azt is jelenti, hogy a magyar munkaerőhiány mértéke egyre nagyobbá válik.
A tavalyi év utolsó négy hónapjában 157 százalékkal nőtt a munkavállalási céllal érkező külföldiek száma a 2019. augusztusával záródó időszakhoz képest – közölte a portál kérdésére az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság (OIF).
„A benyújtott kérelmek közül 78 021 esetben jelölték meg a tartózkodási engedély céljának a munkavállalást, közülük ukrán állampolgárságú személyek kérelmezték a legnagyobb számban ezt a típusú tartózkodásra jogosító okmányt, összesen 45 148 fő adott be ilyen kérelmet” – tájékoztatott az OIF.
A munkavállalási céllal érkezők számának lendületes növekedése 2017-ben kezdődött, akkor előző évhez képest majdnem a duplájára emelkedett a létszám, 14 500 után 24 500 nyújtottak be ilyen kérelmet a hatósághoz, 2018-ban még durvább emelkedés volt, majdnem 61 ezren akartak munkavállalás miatt itt tartózkodni.
Állampolgárságok szerinti lebontás alapján magasan az ukránok számára a legvonzóbb a magyar munkaerőpiac (képünkön a gödi Samsung gyár látható, ahol szintén rengeteg ukrán vendégmunkás dolgozik). Ugyan több évre visszamenőleges adatok nem állnak rendelkezésre, de tavaly augusztussal bezárólag a kérelmezők 59 százaléka (29 378 fő) volt ukrán állampolgárságú, év végére az arányuk csak minimálisan változott (57,8 százalék), a létszám azonban megugrott, 45 148-an voltak az OIF tájékoztatása szerint.
Az ukránok mellett meghatározó lehet még a szerb, vietnámi és kínai állampolgárok munkavállalási szándéka Magyarországon.
