A járvány okozta leállások miatt hetek alatt komplett ágazatok lehetetlenülnek el, ezért azonnal segítséget kellene nyújtani a teljes gazdaságnak, nemcsak a legnagyobb bajban lévőknek. Más országokban már vannak jó példák, ahol közvetlenül az állam fizeti például a munkavállalók fizetésének nagy részét. Több ezer milliárd forintba kerülhet most a gazdaság későbbi gyors talpra állásának elősegítése.
A magyar kormány eddig két lépcsőben jelentett be lépéseket a koronavírus-járvány miatti gazdasági visszaesés mérséklésére. Ezek közül a legjelentősebb talán a hiteltörlesztési moratórium, valamint a bajba került szektorokban (turizmus, vendéglátás, szórakoztatóipar, sport, kulturális szolgáltatások, taxisok, médiaszolgáltatók) működő vállalkozások, illetve alkalmazottaik járulékfizetési kötelezettségeinek drasztikusan csökkentése.
A hiteltörlesztési moratórium jelentőségét az adja, hogy a várhatóan több százezres munkanélküli tömeg vásárlóereje így kevésbé látványosan esik, ami nagyon fontos a belső fogyasztás drasztikus esésének és így a gazdaság zuhanásának megakadályozása érdekében. Az irány jó, de mérvadó szakértők szerint nem elegendő.
Alig van tartalékuk a vállalkozásoknak
A Via Credit elemzése szerint – amelyet a Portfólió ismertet – heteken belül vállalkozások tízezrei juthatnak csődbe – mert alig egy-három hónapra való tartalékkal rendelkeznek –, és százezrek maradhatnak munka nélkül. Ezen ugyan a leginkább érintett szektorokban segít valamennyit a járulékkedvezmény, de az édes kevés a komplett magyar gazdaság számára.
Több hónapig ingyenpénzt adna a magyar dolgozóknak a szakember | Magyar Hang
Nemsokára az egymilliót is elérheti a munkanélküliek száma, ezért öt hónapon át havi százezrer forintot juttatna a munkavállalóknak Essősy Zsombor.
Ennek veszélyére hívja fel a figyelmet Szabó László, a Hold Alapkezelő elnöke, és Zsiday Viktor, a Citadella Alap alapkezelője szintén a Portfólión megjelent elemzése. Eszerint a vírusjárvány okozta leállások miatt hetek alatt komplett ágazatok lehetetlenülnek el, ezért azonnal segítséget kellene nyújtani a teljes gazdaságnak, nemcsak a legnagyobb bajban lévőknek. Nem tudni ugyanis, hogy a tovagyűrűző hatás mikor, melyik ágazatot éri el. Ha ugyanis hagyjuk romjaiba hullani a gazdaságot, akkor nehéz lesz a járvány után újraindítani.
Több ezer milliárdos mentőcsomagra van szükség
A két alapkezelő véleménye szerint olyan intézkedéseket kellene hozni nagyon gyorsan, amelyek lehetővé teszik, hogy ne bocsássák el alkalmazottaikat tömegesen a vállalkozások. Ezért valamiféle alap munkajövedelmet kellene fizetni a munkavállalóknak, aminek költségeit csak az állam képes viselni. Igaz, ez több ezer milliárd forint plusz terhet jelentene az országnak.
A két alapkezelő logikája két szempontból is támogatható. Egyrészt jelentősen csökkentheti a várható munkanélküliség nagyságát, másrészt ugyancsak mérsékelheti a belső fogyasztás visszaesését, amely nagyon fontos lenne a gazdaság számára.
Az elmúlt napokban már több ország fájdalmas, de elkerülhetetlen lépéseket tett meg, tehát vannak már jó példák. Németországban a kisvállalkozások és az egyéni vállalkozók három hónapon keresztül legfeljebb 15 ezer eurós (több mint ötmillió forint) támogatásban részesülnek. A brit kormány fizeti a munka nélkül maradt alkalmazottak bérének 80 százalékát (legfeljebb havi 2500 font vagyis 960 ezer forint erejéig), ha a cégek nem bocsátják el őket. Olaszországban a munka nélkül maradt egyéni vállalkozók, idénymunkások márciusra egyszeri nettó 600 eurót (210 ezer forint) kapnak.
Felfüggesztik a hiteltörlesztéseket év végéig | Magyar Hang
Orbán Viktor a koronavírus-járvánnyal összefüggésben gazdasági döntéseket jelentett be.
Ezt egyébként mindenki kevesli. Lengyelországban is a kormány vállalja a munka nélkül maradók bérének és juttatásainak folyósítását. Spanyolországban pedig a cégek nem bocsáthatják el azokat az alkalmazottakat, akik azért nem mennek munkába, mert a gyerekekre kell vigyázniuk. S ami nagyon fontos: az önmagukat foglalkoztató vállalkozók is részesülhetnek a munkanélkülieknek járó juttatásokban. A várható, akár egymilliós munkanélküliség fényében hazánkban is érdemes lenne fontolóra venni az álláskeresési járadék idejének (jelenleg három hónap) hosszabbítását és az összeg emelését is.
A járvány hossza dönti el, mekkora lesz a visszaesés
Hogy mekkora lehet a gazdasági visszaesés világszerte, illetve hazánkban, arról ma még legfeljebb becslések léteznek. Itthon például nem tudni, hogy a magyar bruttó hazai termék (GDP) 5-8, beszállítókkal és kapcsolódó ágazatokkal együtt mintegy 15 százalékát előállító autóipari üzemek mennyi ideig lesznek zárva, illetve hogy az amúgy is bajban lévő német autóipart mennyire veti vissza a mostani válság.
Lapunknak nyilatkozva Róna Péter közgazdász elmondta, legkevesebb 5, de akár 7 százalékkal is csökkenhet a magyar bruttó hazai termék idén, és a Morgan Stanley elemzői is 5 százalék körüli magyar recesszióval számolnak. A kormány legfrissebb, a költségvetés újraszámolását követően kialakult várakozása még nem ismert, de korábban Varga Mihály legfeljebb 0,3 százalékos visszaeséssel számolt.
A jegybank ennél sokkal optimistább. Kedden, a monetáris tanács döntését követően a Magyar Nemzeti Bank alelnöke, Nagy Márton arról beszélt, hogy reménykednek a járvány gyors lecsengésében, s ezért V-alakú válsággal számolnak, bár ennek még nagyon nagy a bizonytalansága. Amennyiben így lesz, úgy idén 2-3 százalékos növekedéssel számolnak, jövőre pedig 5 százalék fölötti GDP bővüléssel.
