Orbán Viktor péntek reggeli szokásos rádióinterjújában a bizakodó miniszterelnök képét mutatta. Arról beszélt, hogy gyorsabban visszatalál a magyar gazdaság a helyes ösvényre, mint sokan gondolnák.
Brutális visszaesés jön
Ugyanakkor azt elismerte, hogy az ipar márciusi visszaesése – 5,6 százalék, a munkanaphatás kiszűrésével viszont már éppen tíz százalék – csak a kezdet, áprilisban ennél sokkal brutálisabb visszaesés várhatók, hiszen a korlátozások csak március második felétől léptek életbe. Májusban még szintén visszaeséssel számol a miniszterelnök, bár kisebbel, mint az előző hónapban, június azonban már a kilábalás kezdete lehet.
Beszélt arról is, hogy a kormány már foglalkozott az állami munkahelyteremtéssel kapcsolatos döntésekkel, például százezerről kétszázezerre emelték a közmunkakeretet. Ahogy korábban is, ezen kívül a pénteki interjúban is csak a hadsereget tudta ajánlani a tartósan munka nélkül maradtak számára, illetve arról beszélt, hogy az állami vállalatoknál teremtenek ideiglenes állásokat számukra.
Szavai szerint „százhatvanegyhány ezer” ember veszítette el állását „nemcsak a koronavírus miatt”, ők folyamodtak álláskeresési támogatásért, nekik kell munkát biztosítani. A beszélgetés végén arról beszélt, hogy a bértámogatás és egyéb gazdaságélénkítő lépések több ezer milliárd forintos összegűek lesznek.
Orbán Viktor: Budapesten akkor lehet lazítás, ha csökken a halálozások száma | Magyar Hang
Akkor leszek elégedett, ha megöltük ezt a nyomorult vírust – fogalmazott a miniszterelnök. Egyúttal üzent az újságíróknak és politikustársainak is.
Orbán messze alulbecsüli a bajban lévők számát
A számok ismeretében túlzónak tűnik az optimizmus, hiszen a kormányfő által említett munkanélküliségi adat igen messze van a tényleges számoktól. Két felmérés, a Publicusé (10 százalék), valamint az Ipsosé (9 százalék) is azt mutatja, hozzávetőlegesen minden tizedik munkavállaló veszítette el munkáját a koronavírus válság miatt. A hazai foglalkoztatottsági adatokat figyelembe véve ez azt jelenti, hogy hozzávetőlegesen 400-450 ezerrel emelkedett a munkanélküliek száma, ezt kell hozzáadni a már korábban is állást keresők durván 200-250 ezres táborához. Így az jön ki, hogy 12-13 százalékos lehet a munkanélküliség most.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) számai ugyan ennél jóval alacsonyabbak, az utolsó ismert adat szerint márciusban 220 ezer ember volt munka nélkül. Még ha ezt is vesszük alapul, akkor is számításba kell venni, hogy áprilisban brutális leépítési hullám indult, s azon a nehézkes és korlátozott bértámogatási program sem sokat segített. Az elbocsátások az iparban is jelentősek voltak, de a turizmus és a vendéglátás szinte teljesen leállt, így ezekben a szektorokban a kiugróan magas a munkát keresők aránya. A turisztika forgalma márciusban – tehát amikor még csak fél hónapig éltek a korlátozások – 64,5 százalékkal esett az előző év hasonló időszakához képest.
Drasztikusan nőhet a munkanélküliség, tízből egy munkavállaló már elveszítette állását | Magyar HangSok állástalan nincs benne a statisztikában
A kormányfő által említett, illetve a hivatalos adatok, valamint a ténylegesen mért adatok közötti különbséget több tényező is magyarázhatja. Egyrészt sokan vannak, akik nem jelentkezhetnek be az álláskeresési járadékra, mert vállalkozásuk van (például hozzávetőlegesen 350 ezer körül van a katás vállalkozások száma), de sok ügyvéd, orvos, kereskedő, fodrász is munka nélkül van, noha nem regisztrálhatja magát az állami szerveknél. Igaz, amennyiben enyhülnek a korlátozó intézkedések, ezekben a szakmákban lassan újra indulhat az élet, s legalább korlátozott bevételekre számíthatnak.
Ugyancsak hiányoznak a KSH számai közül az öt főnél kevesebbet foglalkoztató vállalkozások adatai, pedig ez a mikrovállalkozói réteg dobta be leghamarabb a törölközőt, s bocsátotta el alkalmazottait. Végül a feketén alkalmazottak között is nagy számban lehetnek a munka nélkül maradtak, ők nyilvánvalóan hiányoznak a hivatalos statisztikákból.
Az élet újraindítását követően a kisebb vállalkozók, különösen a lakossági szolgáltatást nyújtók hamarabb visszatérhetnek a munka világába, az alkalmazottak azonban nehéz helyzetben vannak a fokozatosan újrainduló gazdaság miatt. És akkor még nem beszéltünk arról, hogy nem tudni, mikor roboghat teljes gőzzel újra a gazdaság, mert bizonytalan, mikor lesz biztos védelem a vírus ellen.
KSH: áprilisban 2,4 százalékkal nőttek a fogyasztói árak | Magyar Hang
Az éves maginfláció az előző havival megegyező 4,3 százalékos maradt.
Pénzügyminisztérium: a járvány elleni védekezés és a gazdaságvédelmi intézkedések magasabb pénzforgalmi hiányt okoztak
A járvány elleni védekezés és a gazdaságvédelmi intézkedések, így például a bértámogatási program és az adócsökkentések eredményeként az államháztartás központi alrendszere az év első négy hónapjában 727,4 milliárd forintos hiánnyal zárt, áprilisban azonban 104,5 milliárd forintos többlet alakult ki, köszönhetően az uniós programok 249,8 milliárd forintos bevételének – közölte előzetes jelentésében a Pénzügyminisztérium (PM) pénteken az MTI-vel.
Hozzátették, hogy idén április végéig közel 400 milliárd forintot tettek ki a koronavírus-járványhoz kapcsolódó egészségügyi eszközbeszerzések, így például védőmaszkok, védőeszközök, lélegeztetőgépek beszerzésére fordított kiadások. A központi költségvetés 610,6 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 123,0 milliárd forintos deficitet, az elkülönített állami pénzalapok 6,2 milliárd forintos többletet mutattak április végén. Az előző év azonos időszakában a központi alrendszer hiánya 39,0 milliárd forintot tett ki
