Nem jelent eget rengető változást Matolcsyék kamatvágása

Nem jelent eget rengető változást Matolcsyék kamatvágása

Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a monetáris tanács döntésérõl tartott sajtótájékoztatón a jegybank székházában 2019. március 26-án. (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Bár a jegybank ma bejelentett kamatvágása meglepte az elemzőket – mintegy elébe ment a jövőbeli várakozásaiknak –, nincs világot felforgató jelentősége a lépésnek. Ezzel nem lesz nagyobb a magyar gazdaság kitettsége – értékelte a Magyar Hangnak a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának bejelentését Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője.

– Én inkább úgy vélem, a mostani lépéssel jelezni akarta a jegybank, hogy itt van, figyel, és amennyiben szükséges, meg tudja támogatni a magyar gazdaságot, ha az szükségesnek látszik, vagyis ha komolyabb recesszió elé nézünk. Ezt erősíti az is, hogy a bejelentést követően kicsit gyengült ugyan a forint, és az euróval szembeni árfolyama 350 fölé emelkedett, de aztán ismét visszatért a 349-350 forint közötti tartományba.

A szakértő arról is beszélt, hogy a 15 bázispontos kamatvágás összhangban van a jegybank azon egyedülállóan optimista véleményével, amely szerint még mindig 0,3-2,0 százalék közötti növekedést várnak a magyar gazdaságtól az idei évben. Nem a sokak által és sokszor bírált high pressure economy, azaz a magas nyomású gazdasági modell erősítéséről van szó – amely a gazdaság erőltetett növekedésével hosszú távon komoly egyensúlytalanságot okozhat –, hanem inkább arról, hogy a jegybank a mostani döntéssel utána ment a régió több jegybankjának, ahol 25 és 75 bázispontos kamatcsökkentésről döntöttek nemrégiben.

A távirati irodának nyilatkozó Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint meglepetést jelent a kamatcsökkentés, mert az elmúlt években a jegybank nem az alapkamat módosításával, hanem egyéb, nem konvencionális eszközökkel alakította a monetáris feltételeket. Hozzátette, legutóbb 2016-ban módosította az alapkamat szintjét a jegybank. Szerinte a mostani döntés arra utal, hogy a jövőben nagyobb szerepet kaphat az alapkamat szintje a monetáris feltételek alakításában.

Varga Zoltán, az Equilor senior elemzője úgy látja, az alapkamat az elmúlt években jelentőségét veszítette, viszont az egyhetes betéti tendereken az alapkamaton fogadta be az ajánlatokat a jegybank, nagy valószínűséggel a továbbiakban is így lesz, tehát a kereskedelmi bankok a korábbinál alacsonyabb kamatot fognak kapni a betétekért. Hozzátette, összességében a koronavírus-járvány hatásai miatt a jegybank inflációs céljai nincsenek veszélyben, az idén a toleranciasávon belül alakulhat. Ugyanakkor egy gazdasági visszarendeződés mellett hosszabb távon felfelé mutató kockázatok jelentkezhetnek nemcsak Magyarországon, de a fejlett piaci gazdaságokban is.