HIRDETÉS
HIRDETÉS

Kata: A Pénzügyminisztérium elképzelésével szemben Parragh javaslatát fogadta el a kormány

Szerző: | 2020. június 25., 12:03 | Featured, Gazdaság

Budapest, 2019. február 27. Orbán Viktor miniszterelnök (b2), Varga Mihály pénzügyminiszter (b), Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke (j) és Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke (j2) a kamara gazdasági évnyitóján a budapesti New York Palace szállodában 2019. február 27-én. MTI/Koszticsák Szilárd

HIRDETÉS
HIRDETÉS

Szigorítja a kormány a kisadózó vállalkozások tételes adóját, a katát – jelentette be a mai Kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter. Gulyás azt mondta, a kata szabályozása az idei évben már nem fog változni, de a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, illetve más gazdasági szereplők javaslatai alapján a kormány adótörvény-módosítást kezdeményez, hogy a katával való visszaélések megszűnjenek.

– Minden eshetőségről tárgyalt a kormány, arról is, hogy kell-e szűkíteni vagy bővíteni az ilyen adózók körét. A kormány álláspontja szerint olyan adórendszerre van szükség, amelyben nincs lehetőség a visszaélésekre. A miniszter úgy fogalmazott, hogy a kereskedelmi és iparkamara véleménye is az volt, hogy a kisvállalkozóknak és kisvállalkozásoknak adott adókedvezménnyel a nagyvállalkozások élnek vissza. Konkrétabban: több száz vagy akár több ezer főt foglalkoztató cégek is katásként foglalkoztatták a munkavállalóikat – nagy biztosítótársaságokat hozott fel példaként–, aminek következtében a munkavállalók munkajogi védelme megszűnt. Ezt a „bújtatott foglalkoztatási gyakorlatot” számolnák fel a tervezett szigorítással.

A tervek szerint a 3 millió forint feletti számlák esetén – ha ugyanaz a számla kibocsátója, vagyis a gyakorlatban az adózó egy munkahelynek dolgozik – 40 százalékos adót kell fizetni a 3 millió forint feletti részre. Gulyás szerint ezzel a lépéssel azt is elő tudják segíteni, hogy a cégek a munkavállalók munkajogi védelmét állítsák vissza. Az új rendelkezés 2021. január 1-jétől lehet érvényes.

Az Mfor.hu kérdésére ugyanakkor egyértelművé tette a miniszter azt is, hogy nem emelkedik a katás főadózók havi 50 ezer forintos adókötelezettsége, ahogy a nem főállású katázók 25 ezer forintos adóterhe sem – korábban ugyanis felvetődött a tétel emelése a sajtóban.

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke – aki a Magyar Hangtól tudta meg a kormányinfón elhangzott bejelentést – a következőképpen kommentálta a hírt.

– Örülök, hogy a kormány elfogadta javaslatunkat, és három millió forintban húzta meg a határt. A Pénzügyminisztérium elképzelése szerint egymillió forint lett volna ez az összeg, amit mi túlságosan alacsonynak tartottunk, mert ezzel jónéhány vállalkozónak okoztunk volna komoly gondot. Úgy gondoltuk, amennyiben nem éri el a célt javaslatunk, később még mindig lehet szigorítani.

Kérdésünkre kifejtette, semmi bajuk a katásokkal, de számos jelzés érkezett hozzájuk vállalkozói körökből, versenyhátrányt jelent számukra, hogy jóval olcsóbban megússzák azok a vállalkozók a közterheket, akik munkaviszony helyett katás „alvállalkozókat” alkalmaznak. – Eszünkben sincs – hangsúlyozta –, hogy megöljük az adózási formát, hiszen azt jónak tartjuk, mert mind az egyénnek, mind a társadalomnak jobb, ha valaki ezt az adózási formát választja, mintha munkanélkülinek menne. Megvan a maga helye és szerepe a gazdaságban, csak a káros ágakat kell levágni róla, ami a most bejelentett változtatással reményeink szerint meg is történik.

– Az arányokat jól érzékeltetik a következő számok – tette hozza az elnök. – A több mint 400 ezer katás vállalkozás a magyarországi munkaerőnek hozzávetőlegesen a 12 százalékát jelenti. Ha ennek a hatalmas tömegnek a harmada igazából rejtett munkaerőként dolgozik, bejelentett munkaviszony helyett katázva, az 250 milliárd forint veszteséget jelent a költségvetés számára, ugyanis jellemzően csak a havi 50 ezer forint kötelező befizetést teljesíti, szemben a munkabért terhelő jóval nagyobb adóval és egyéb közterhekkel. Amennyiben ez a tömeg bejelentett munkaerőként dolgozna, akkor egy százalékponttal alacsonyabb lehetne a személyi jövedelemadó mértéke. 

Hasonlóképpen látja a jelenlegi helyzetet Fischer Ádám, a Niveus Consulting Group jogi partnere. Szerinte a katával kapcsolatos gondokat részben az okozza, hogy a fizetendő havi ötvenezer forint adó értéke az elmúlt közel egy évtizedben elinflálódott, miközben 6 millióról 12 millió forintra emelték a bevételi értékhatárt, amíg katásként nem kell büntetőadót fizetni. – Emiatt a kata ma már jobban bünteti a becsületesen, bejelentett fizetésért dolgozókat, mint azt a bevezetésekor számolták – mondta Fischer Ádám.

Elemzése szerint havi 1 millió forintos fizetésnél a tényleges adóteher hozzávetőlegesen hat százalék: havonta ötvenezer forint kata, plusz évente ötvenezer forint iparűzési adó. Ezzel szemben egy nem katázó egyéni vállalkozó 2 százalék iparűzési adót, 9 százalék  nyereségadót, 15 százalék szja-t és júliustól 15,5 százalék szochót fizet, igaz, utóbbit csak korlátozott összegben, ráadásul havonta legalább a minimálbér után meg kell fizetnie a munkabér közterheit. Munkaviszonyban történő foglalkoztatás esetén 15 százalék szja, 18,5 százalék tb-járulék és júliustól 15,5 százalék szocho fizetendő. Látható, hogy hatalmas a különbség a két érték között. 

A szakértő szerint a probléma kizárólag komplex megoldással kezelhető: szigorítani kell a szabályokat, amely a mostani bejelentéssel valóra válik, de ugyanígy szigorítani kell az ellenőrzéseket is. A módosítás a legsúlyosabb visszaéléseket ugyan kezeli, azonban tisztázni kell többek között, hogy össze kell-e vonni a kapcsolt vállalkozások által vagy számára kiállított számlákat, illetve hogy miként kezelik az adó elinflálódását.

Kicsit más véleményen van Vadász Iván adótanácsadó, adószakértő, aki lapunk érdeklődésére elmondta: ha hozzá kell nyúlni a kisvállalkozásokat érintő adószabályokhoz, akkor az öngondoskodás felé célszerű tolni a változásokat. Az öngondoskodás ugyanis hiányzik a katás adóból, alacsony a biztosítási alapja: a táppénz és a későbbi nyugdíjjáradék megállapításában ez visszaüt. A szigorításra irányuló kérdésünkre úgy fogalmazott, hogy a jó állam nem szankcionál, hanem ösztönöz.

Elmondta azt is, hogy a kisvállalkozók katás adózási lehetősége átláthatóságot hozott az igénybe vevőknek. A NAV-nak megvannak a lehetőségei az adózók ellenőrzésére. Vadász Iván arra a felvetésre – miszerint Gulyás elmondása szerint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara javasolta a szigorítást, amely a vállalkozások érdekvédelmi szervezete – úgy reagált, hogy szomorú, hogy ilyen kérdésekkel foglalkozik az iparkamara.

A szigorítás a Média1.hu szakportál szerint jelentősen sújtja az újságírókat. Sok újságíró ugyanis eddig katás vállalkozáson keresztül számlázott a cikkei után. Mint írják, ennek az adóvonzata eddig évente 600 ezer forint kata volt, valamint évente kétszer 25 ezer forint iparűzési adót, illetve évente 5 ezer forint összegű kamarai hozzájárulást jelentett.

A portál számításai szerint viszont a szigorításra vonatkozó javaslat elfogadása esetén az adóvonzat évente akár 3,6 millió forinttal is megemelheti a terheket. Ilyen feltételek, az adóterhek meghatszorozódásása mellett aligha érné már meg a külsős szerzők, grafikusok, fotósok számára katázni.

A cikk szerzői Hajdú Péter és Szabó Zsolt László.

Címkék: adózás, Fischer Ádám, Gulyás Gergely, kata, kisvállalkozások, kormány, kormányinfó, Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, Parragh László, Vadász Iván


HIRDETÉS
Parittya

Parittya

Az oktondi erőfitogtatás nemcsak a hétköznapi muszklibajnokok sajátja. A nagy multinacionális vállalatoké is. Ők a gazdasági élet izompacsirtái. Sosem mutatkoznak pőre valójukban.

HIRDETÉS

FIZESSEN ELŐ A MAGYAR HANG HETILAPRA!

Friss lapszámunk

Támogasson minket!

CSATLAKOZZON HOZZÁNK PATREONON

Pin It on Pinterest