A Honvédelmi Minisztérium (HM) egy körlevélben arra kérte a létfontosságú magyar vállalatok vezetőit, hogy értékeljék a veszélyhelyzetben hozzájuk kirendelt katonai parancsnokok tevékenységét – értesült a Népszava. A lap cikke szerint Benkő Tibor tárcavezető a rendkívüli jogrend megszüntetéséről szóló kormányrendelet kihirdetésének napján visszarendelte a kormány és a gazdasági társaságok hatékony kommunikációját és együttműködését biztosító Honvédelmi Irányító Törzseket (HIT).
Az értékelés a lap információi szerint különsen arra kíváncsi a HM, hogy a katonai törzsek milyen mértékben járultak hozzá a kritikus helyzet kezeléséhez, hogyan tudtak részt venni a vállalat napi életében, milyen hozzáadott értéket képviseltek a zökkenőmentes működés fenntartásában. A szaktárca a Népszava szerint azt is megkérdezte az érintett cégvezetőktől, hogy „lehet-e szerepe a katonai összekötőknek egy újabb veszélyhelyzet idején, vagy más kritikus esetben, esetleg akár a napi működésben.”
Ahogy a lap is emlékeztetett, „a járvány idején létrehozott »magyar vállalatok biztonságáért felelős akciócsoport« – amelynek élére Benkő Tibort állították – összesen 140, az ország működése szempontjából létfontosságú céget azonosított. Mindhez azonban nem küldtek honvédségi képviselőket, a tárca ugyanis arról tájékoztatta lapunkat, hogy végül 105 vállalatnál jelentek meg a katonák.”
A törvény alapján egyébként a vészhelyzet idején állami irányítás alá vont és kárt elszenvedett cégek kárpótlást is kérhetnek az államtól. A tárca a Népszava erre vonatkozó kérdéseire azt közölte: „a veszélyhelyzettel, katonai irányítással összefüggésben kártalanítási igényt nem támasztottak a cégek”.
A katasztrófavédelmi törvény alapján egyébként egyetlen céget, a debreceni Kartonpack Nyrt.-t vonta az állam felügyelet alá; hivatalosan viszont azóta sem indokolták meg, hogy milyen jelentősége van az éppen csak középvállalkozásnak mondható cégnek. Ahogy a lap cikke szerint a „legvalószínűbb verzió az: az állam a járványhelyzetet használta ki arra, hogy rátegye a kezét a meglehetősen zavaros tulajdonosi körű vállalkozásra. Cégbírósági bejegyzések szerint a vállalkozás részvényeinek 61,9 százalékos tulajdonosa a Britton Capital & Consulting Kft., ám a cég vagyonelemeire a K&H Equitis brókerbotrány következtében vagyonelkobzást mondtak ki. A kormány.hu áprilisi közleménye legalábbis kész tényként említi, hogy a Kartonpack 61,9 százaléka felett Magyar Állam rendelkezik.”
– Ugyanakkor az index.hu cikke sejtetni engedte: a beavatkozás azt a célt szolgálta, hogy megoldódjon egy régóta húzódó jogi probléma. A Britton-részvénycsomagot ugyanis az állam csak árverésen értékesíthette volna, de ez jogi okokból lényegében kivitelezhetetlen, mert akárki veszi meg a 61,9 százalékos részt, annak kötelezően ajánlatot kell tennie a kisebbségi tulajdonosoknak is. A kínált összegnek viszont csak az árverést megelőző félév részvényárait kell követnie, márpedig a cég papírjai a piac véleménye szerint jócskán elszálltak, így bajosan találtak volna vevőt a többségi tulajdonra. Az állami irányításba vétel után nem sokkal a Magyar Nemzeti Bank bejelentette, hogy szabálytalanságok miatt kivezették a parkettről a Kartonpackot. Így könnyen lehet, hogy a már nem tőzsdei cégrészesedést értékesítheti az állam – összegzi az ügyet a Népszava.
