HIRDETÉS
Kezdőlap Gazdaság Szándékosan r...

Szándékosan rontják el a gépeket a gyártók

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük!

HIRDETÉS

A televízió és a számítógép néhány év után elromlik, a mosógépet állandóan javítani kell, a mobiltelefon fokozatosan lelassul, gombjai rövid időn belül tönkremennek. Ez véletlen lenne? Vagy a termékeket szándékosan úgy tervezik, hogy bizonyos időn belül elavuljanak?

Ezzel a gondolattal indult mintegy másfél éve a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) és a Fenntarthatóság Felé Egyesület közös kampánya. – Mostanra már több mint tizenötezer aláírást gyűjtöttünk össze, és javaslatokat állítottunk össze az illetékes tárcák, többek között az Innovációs és a Technológiai Minisztérium számára – tudtuk meg Fidrich Róberttől, a Fenntarthatóság Felé Egyesület programfelelősétől.

HIRDETÉS
HIRDETÉS

De mi is az a tervezett elavulás, amelyről csak kevesen hallottak, de annál többen tapasztaltak? A fogyasztói társadalmat az állandó profitéhség táplálja, a termelés és a fogyasztás ösztönzésére pedig trükkök százait vetik be a világot behálózó, sokszor a kormányoknál is nagyobb gazdasági erővel és befolyással rendelkező multinacionális cégek. A manipuláció egyik kevésbé ismert formája a tervezett elavulás. Ennek körébe tartozik többek között, amikor egyes termékeket úgy gyártanak, hogy a szükségesnél korábban romoljanak el, szoftverfrissítés hiányában váljanak használhatatlanná, vagy egyszerűen a sűrű modellváltással menjenek ki mihamarabb a divatból, s ezzel kényszerítsék új termék vásárlására az embereket.

Így válnak földönfutóvá a nagy nyugati techmultik malajziai beszállítóinak dolgozó vendégmunkások

Persze sokan csak városi legendának nevezik azt a jelenséget, hogy gyakran a garanciaidő lejárta után rögtön tönkremennek a termékek. Mégiscsak lehet azonban a dologban valami, hiszen több országban jelentős bírságokat szabtak ki a vásárlókat ily módon károsító cégekre, Franciaországban törvény tiltja a tervezett elavulást, egyre több országban próbálnak hosszabb jótállási időt bevezetni, illetve az Európai Parlament szorgalmazza a pontos definíció megalkotását.

HIRDETÉS

A tervezett elavulás egyik ismert példája, hogy a mobiltelefonok többségét ma már beépített akkumulátorral gyártják, és ha tönkrement az áramforrás, el lehet dobni a készüléket, mert használhatatlan. De ennél ravaszabb trükköket is bevetnek a multik, amikor például a szoftver frissítésekor szándékosan lassítják a telefont. Ez utóbbit hosszú ideig tagadták, egészen addig, amíg független szakemberek be nem bizonyították a vádakat. Olaszországban és Franciaországban már több tízmillió dollárra büntették az Apple-t és a Samsungot a telefonok szándékos lassítása miatt. A villanybojler-gyártás „megújításakor” is olyan technológiát vezettek be, amelynek eredményeként sokkal korábban kezdi engedni a vizet a vízmelegítő, vagyis ezt a készüléket is cserélni kell. De szakértők azt is kimutatták, a nyomtatók sokszor idő előtt jelzik, hogy kifogyott a festék, holott szó sincs erről. Ráadásul egy előre meghatározott számú oldal kinyomtatása után nem is működnek, hiába cserélik a festékpatront. Az Európai Fogyasztók Szervezetének vizsgálata alapján a nyomtatópatronok 42 százalékában még volt festék, amikor a nyomtató már üreset jelzett.

Mindezekkel nem csupán fölösleges kiadásra kényszerítik a vásárlókat, de az idejekorán eldobott termékek még szakszerű újrahasznosításkor is szennyezik a környezetet. Csak elektronikai hulladékból évente 4500 Eiffel-torony tömegével egyenlő mennyiség keletkezik, miközben az elromlott eszközök csak kevesebb mint felét javítjuk meg. Ám nemcsak a pénzkidobás miatt veszélyes az a gyakorlat, amely során az eszközök élettartamát a lehetőségekhez képest jelentősen megrövidítik, és a javítást is megnehezítik a gyártók. – Az Európai Környezetvédelmi Iroda (EEB) 2019-ben közzétett jelentésében az elektronikai készülékek életciklusát és annak káros környezeti hatásait vizsgálta. Arra jutott, ha csupán egy évvel lenne hosszabb készülékeink élettartama – azaz egy évvel tovább tudnánk használni őket –, annak pozitív környezeti hatása megegyezne azzal, mintha 2 millió autó kerülne ki a forgalomból, tehát több mint 4 millió tonna szén-dioxidtól szabadítaná meg a környezetet.

Külföldön már léteznek pozitív példák a tervezett elavulás felszámolására, idehaza a Fenntarthatóság Felé Egyesület kezdeményezésére és az MTVSZ, a Tudatos Vásárlók Egyesülete valamint a Humusz Szövetség segítségével készült el az a 13 + 1 pontos javaslatcsomag, amelyet az összegyűjtött aláírásokkal egyetemben nyújtanának át a kormánynak. Javaslataik között szerepel, hogy a tartós fogyasztási cikkek esetében fokozatosan öt, majd tíz évre kellene emelni a gyártók által kötelezően biztosítandó jótállást. Azt a vállalatot pedig, amelyik szándékosan épít be a termékébe tervezett elavulást, pénzbírsággal, illetve vezetőit börtönbüntetéssel sújtanák. Úgy látják, hogy a tervezett elavulással és a tartós fogyasztási cikkek élettartamával foglalkozó kampányuk első eredményei kezdenek beérni: a jövő évtől a kormány a mostani 1 évvel szemben a termék árához igazodó, sávos, 1-2-3 éves jótállási időtartamokat vezetne be.

HIRDETÉS

De pozitív eszközöket is javasolnak a jogalkotóknak. Így például a tartós termékeket gyártók árui után alacsonyabb lehetne az általános forgalmi adó és a környezetvédelmi termékdíj. Kötelezővé tennék azt is, hogy a reklámokban szerepeljenek a termék élettartamára, garanciájára, javíthatóságára, a fejlesztési lehetőségekre vonatkozó információk, hogy a vásárló el tudja dönteni, megéri-e neki egy adott áru megvásárlása.

Támogatni lehetne a termékek újrahasznosítását – ami környezetvédelmi szempontból is előnyös lenne –, illetve az olyan termékek gyártását, amelyek moduláris felépítésűek, és így könnyen beépíthetők a technológiai újítások. Ez utóbbi egyben azt is jelentené, hogy csökkenne a környezeti terhelés, hiszen nem az egész árut kellene kidobni, csak egy-egy kisebb részét kicserélni, felújítani. A multik azonban trükkösen vagy sokszor nagyon is nyíltan próbálják ellehetetleníteni a saját márkaszervizeiknél olcsóbb független szervizeket. Ennek egyik legismertebb példája a norvég Henrik Huseby esete, akinek boltját azért perelte be az Apple, mert nem eredeti alkatrészeket épített be a javítás során. – Az igazán szomorú hír azonban az, hogy hároméves jogi csatározás után épp a napokban nyert az Apple a kis üzlettel szemben – tette hozzá a programfelelős.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang június 26-án megjelent 2020/26. számában olvasható.

Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, vagy digitálisan! És, hogy miről olvashat még a 26. számban? Itt megnézheti!

HIRDETÉS

Tudjuk, hogy mindenki kér...

…tudjuk, hogy mindenki panaszkodik. Mi legalább utóbbitól megkíméljük Önöket, inkább dolgozunk. Keményen. A túlélésért. Ha tudja, segítse, támogassa munkánkat, hogy hétről hétre fontos történeteket, értékes olvasmányokat tárhassunk Önök elé.

Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon:
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Facsinay Kinga
Facsinay Kinga
A Magyar Hang gazdasági újságírója

Ezek is érdekelhetik még

Legolvasottabb a Magyar Hangon

HIRDETÉS
HIRDETÉS

Kövessen minket a közösségi oldalainkon!

38,939lájkolóTetszik
3,633követőKövetés
19,800feliratkozóFeliratkozás

Friss lapszámunk

Inkább a sírba vinném a titkomat – Magyar Hang-ajánló

Interjú Kovács Patríciával és Szikora Róberttel. Legyen-e alapjövedelem? Következménye lett leleplező cikksorozatunknak. Keresse a friss Magyar Hangot!
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS

Kiemelt cikkek