Július elsejével lezárult egy korszak a benzinkutakon: az elmúlt hetekben tapasztalható drágulás után ma reggelre nagyot ugrott az üzemanyagok ára, ezzel pedig a benzin és a gázolaj átlagára visszatért a koronavírus-járvány előtti időszakhoz. Emlékezetes: a járványszabályok csúcspontján akár 300 forint alatti áron is lehetett üzemanyagot tankolni. Így jelenleg a 95-ös benzin átlagára 368 forint, míg a gázolajé 381 forint körül alakul. Az adatok szerint március elején kértek ennyit legutóbb az üzemanyagért.
A ma reggelre tapasztalt drágulás mögött azonban alapvetően nem az elmúlt hetekben érvényesülő gazdasági, piaci hatások érvényesültek, hanem a jövedéki adóváltozás. Ez az a tétel, amelyet az üzemanyagot terheli, és minden egyes litert megterhel ezzel az állam. Ennek szabályozásán 2016-ban változtatott a magyar kormány, és lényege az: minél alacsonyabb a kőolaj ára, annál több adót kell fizetni utána. A szabályozás szerint ha a kőolaj hordónkénti ára negyedéves átlagban 50 dollár alá esik, akkor megemelik a benzinre rakodó jövedéki adó mértékét. Az olaj ára egyébként kedden éppen lefelé korrigálta előző napi nyereségét. Az MTI jelentése szerint a Brent ára az európai kereskedési idő kezdetén 41,58 dolláron állt hordónként.
A szabályozás értelmében a magyar adómértékek a kőolaj világpiaci ára függvényében persze nem egyik napról a másikra változnak, hanem negyedévente vizsgálják felül. Ennek értelmében, ha a kőolaj világpiaci ára tartósan a hordónkénti 50 dolláros érték alatt marad, az adómértéken három hónap múltán sem változtatnak. A mostani változás oka, hogy a kőolaj hordónkénti világpiaci ára tartósan 50 dollár alá csökkent, így a benzin jövedéki adómértéke literenként 5 forinttal, a gázolajé pedig 10 forinttal nőtt.
A Népszava közelmúltbeli cikke ezzel kapcsolatban felidézte, hogy mivel a szabály 2016-os kiötlésekor az átlagár épp 50 dollár alá esett, az adót – vagyis az árat – rögtön meg is emelték az áfával együtt számított 12,7, illetve 6,35 forintos értékkel. Az olajkurzus azonban viszonylag hamar korrigált, a rákövetkező év elején ugyanis túllépte az 50 dolláros határt. Ennek megfelelően 2017 áprilisától vissza is csökkentették az adót, amit természetesen követtek az árak is. Azóta az irányadó tőzsdei ár negyedéves átlaga egyszer sem került a határérték alá. Így azóta is az „alap”, vagyis az alacsonyabb jövedéki adót fizették a tankolók. Eddig.
A kormány – miként a Nemzetgazdasági Minisztérium is – egyébként 2016-ban a családokra, háztartásokra és vállalkozásokra hivatkozva döntött az Országgyűlés fideszes többsége a jövedéki adószámítás megváltoztatása mellett. Mint írták egy akkori közlésükben, a benzin esetében az Európai Unióban csak Bulgária alkalmazott akkor Magyarországnál alacsonyabb jövedéki adómértéket, és a gázolajat terhelő magyarországi jövedéki adó is a legalacsonyabbak között volt. Az adómértéket egyébként a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a NAV teszi közzé. Négy évvel ezelőtt azt is bejelentették, hogy a kormány az üzemanyagok magasabb jövedéki adójából befolyó többletet a közúthálózat fejlesztésére fordítja.
Az üzemanyagárakra szakosodott holtankoljak.hu szerint egyébként pénteken valamelyest csökkenni fog a benzin ára. Azt írják, hogy péntektől várhatóan bruttó 2 forinttal csökken a 95-ös benzin literenkénti átlagára. A gázolaj átlagára ezzel szemben a hét második felében változatlan marad.
A Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára, Tállai András 2017 novemberében azzal irányította magára a figyelmet, hogy a közösségi oldalán közölte: egy választó szerint Mezőkövesden és térségében túl drága a benzin. Ekkor azt is közölte, hogy – idézzük a bejegyzését – „egyeztetéseket folytattunk a MOL illetékes képviselőivel, amelynek eredménye: az október 31-ei állapothoz képest Mezőkövesden a benzin ára 11 Ft-tal míg a gázolajé 5 Ft-tal csökkent”.
