Most vagy soha!: Katona Csaba történészt kérdeztük Rákay Philip elképzelt forradalmáról.
Időgép
A vezérelv rémisztő aktualitása: Rudolf Höss, a náci halálgyár parancsnokának alakját a fogságban írt memoárja és egy Oscar-díjas film is megidézi.
Negyedszázaddal ezelőtt, 1999. március 24-én indult meg a NATO légi háborúja a koszovói humanitárius katasztrófa elhárítása érdekében Kis-Jugoszlávia ellen. A nagy károkat okozó támadássorozat több évtizedre vetette vissza a térség gazdasági fejlődését.
A San José rakterében a spanyol örökösödési háborút finanszírozó kincsek lehettek, és 600 ember halt meg az elsüllyesztésekor.
Forradalom és szabadságharc a Duna jobb partján, és a német ajkú polgárság szerepe az 1848–49-es eseményekben.
Ezelőtt 85 évvel a maradék Csehországot, 80 éve pedig Magyarországot szállták meg a németek. A hasonlóságokat és a különbségeket vizsgáltuk.
1985. március 15-én rendszerellenes verset ragasztott ki a hatvani Petőfi-szoborra Rusai László, akit ezért, és más „felforgató” tevékenységekért börtönbe zártak, majd kényszergyógykezelésre ítéltek, melynek során elektrosokkal is kezelték. Az ő történetét mutatjuk be.
A rendszerváltás egyik meghatározó pillanata volt 1989-ben a március 15-i tömegdemonstráció. Egy kép anatómiája.
Ötven éve került Mindszenty József helyére Lékai László, akire elsősorban a kiegyezés alakjaként tekintettek.
A zsinati elnökségről lemondott Balog Zoltán sorsa sok szempontból emlékeztet Péter Jánoséra, aki szintén az „állam embereként” válhatott püspökké 1949-ben. A kialakult botrány nyomán Péter János működését, bukását, miniszteri szerepvállalását vizsgáltuk meg.
Sz. Bíró Zoltán Oroszország-szakértővel az 1975 és 1985 közötti szovjet „történelemszünetről”, a pangás időszakáról beszélgetünk.
Száz éve született John Lukacs történész, akinek írásai ma időszerűbbek, mint valaha.
Nyolcvan évvel vagyunk a vészkorszak után, 1944. borzalmai azonban ma is élénken foglalkoztatják a hazai közvéleményt. Mi történt 1944 végén Zuglóban? Cikkünkben erre keressük a feleletet.
A Viminaciumban talált építményt feltehetően Caracalla császár tiszteletére emelték a III. század elején.
Keil Miklósné Gelcz Éva saját elhatározásból menekült Aradról a II. világháború idején. A hivatalos irat szerint 1942. november 13-án érkezett Losoncra.