HIRDETÉS
Kezdőlap Külföld Újra pörög a ...

Újra pörög a vízumgyár

HIRDETÉS

Szentpéterváron, a Kirocsnaja utcában van egy étterem, ami nem sokban különbözik a többitől, elég vegyes, nemzetközi konyhával várja a betérőket. Csak a neve nem mindennapi, mert úgy hívják: Schengen. Semmi köze a luxemburgi városkához, viszont ugyanabban az épülettömbben található, mint a finn főkonzulátus, amit szerte Nyugat-Oroszországban jól ismernek: tavaly több mint 589 ezer schengeni vízumot állítottak itt ki, amivel kiérdemelték a legnagyobb vízumgyár címét.

A szentpétervári finn konzulátus ügyfélforgalma önmagában is jól mutatja az orosz–európai kapcsolatok állását. 2013-ban összesen 1,1 millió schengeni – 25 országba érvényes – beutazási engedélyt adtak ki itt; később jelentősebben visszaesett az érdeklődés, 2016-ban már csak 352 ezret. Tavaly viszont eljött a fordulat, és ismét növekedésnek indult az orosz kérelmezők száma, ahogy az összes európai konzulátuson: az Európai Bizottság adatai szerint a schengeni térség államai több mint 3,8 millió vízumot állítottak ki orosz állampolgároknak, szemben a 2016-os 3,1 millióval.

Papucsokat is áruló üzlet kínálata
Szentpéterváron (Fotó: György Zsombor)

Ez persze csak egy viszonylag kis korrekció, hiszen a csúcson, 2013-ban az európai konzulátusok összesen majdnem 6,9 millió vízumot adtak ki Oroszországban. Az orosz kérelmezők még mindig a legnagyobb hányadát teszi ki a schengeni vízumot igénylőknek (2017-ben összesen 14,6 millió beutazási engedélyt állítottak ki), de a grafikonon látszik, hogy milyen meredek volt a visszaesés, míg más nagy kérelmezőknél enyhe emelkedés volt tapasztalható az elmúlt években. A magyar konzulátusokon is igencsak fogyatkozott az igénylések száma: a 2013-as 89 ezer helyett 2016-ban már csak 52 ezer vízumot adtak ki, ez a csökkenés fordult meg tavaly, 61 ezer vízummal.

HIRDETÉS

Ha az orosz vízumigénylések visszaesésének okait keressük, adná magát, hogy a Krím 2014-es megszállását, az ukrajnai háborút és az ezek miatt bevezetett EU-s szankciókat lássuk mögötte, de ez csak közvetve igaz. A legfőbb ok maga a vízumkötelezettség: az oroszországi kérelmek elutasítási aránya csak 1,4 százalék (az összes kérelmező ekkora hányadának nem adják ki a beutazási engedélyt), és az összes vízum 83,8 százaléka többszöri belépésre jogosít. Ilyen alacsony elutasítási aránynál normális körülmények közt már rég a vízumkötelezettség feloldásáról kellene tárgyalni. Politikai okokból – a Krím és az ukrajnai helyzet miatt, illetve azért, mert Moszkva egyre nyilvánvalóbban próbálja aláásni a nyugati országok politikai rendszereit – viszont ez még sokáig nem lesz realitás. A szankcióknak annyi köze van a vízumkérelmek számának visszaeséséhez, hogy pont ezekben az években gyengélkedett látványosan az orosz gazdaság, vagyis kevesebb embernek lehetett pénze utazgatni.

Az orosz turistákat – akiket a vendéglátósok és a kereskedők is kedvelnek, mert sokat költenek – alapvetően nem a politika érdekli. Tengerpartot akarnak, kényelmes hoteleket, éttermeket és üzleteket, ahol a pénzüket elkölthetik. Ezt mutatja az EU-s a statisztika is, hiszen a moszkvai olasz, spanyol és görög konzulátusok (a lista 2.–4. helyezettjei) összesen tavaly 1,38 millió vízumot adtak ki. Ezeknek az embereknek a vízum fölösleges macera, miközben a Perzsa-öböl menti arab országokba vagy a Karib-térségbe vízummentesen, vagy helyben, jelképes összegért megvásárolható beutazási engedéllyel utazhatnak.

Az orosz vízumüzlet

Az orosz vízumüzlet – hiszen egyenként 35 euró a költség – megmozgatta a magyar külügy fantáziáját is. Illetve először nem a minisztérium, hanem Kiss Szilárd agrárattasé kapcsolt, aki saját üzleteként igazgatta a moszkvai magyar konzulátust, és több ezer vízumot intézett el olyanoknak, akik amúgy nem kaptak volna beutazási engedélyt. 2012-ben és 2013-ban erős is volt a vízumkiadási hullám, amiben biztosan volt része az agrárattasénak is, aki csak 2013 első felében négyezer orosz állampolgárnak intézett üzleti vízumot.

2014 után, amikor már Szijjártó Péter kezében volt a külügy irányítása, nekiláttak, hogy legalizálják a vízumbizniszt: Tarsoly Csaba Quaestor-vezér cégét, a VisaWorld-Center Kft.-t bízták meg a kiszervezett vízumközpont működtetésével, amelyet maga a miniszter avatott fel 2014. november 19-én. Akkor ez jó ötletnek tűnt, hiszen felfutóban volt a vízumkiadás, és úgy képzelték – Jelena Cvetkova, Kiss élettársa mondta ezt a moszkvai megnyitó ünnepsé- gen –, hogy újabb 50 vízumközpontot nyitnak majd. A kiszervezés egyébként bevett gyakorlat, a VisaWorld-Center szerény, hatezer forintos eljárási díjért felgyorsította az ügyintézést.

Legalább három dolog húzta keresztül a külügy számításait: Kiss Szilárdot 2015 elején más ügyben őrizetbe vették, jelenleg is büntetőeljárás folyik ellene. Nem sokkal később csődbe ment a Quaestor-csoport is, így a Külgazdasági és Külügyminisztérium szerződést bontott Tarsoly cégével. A harmadik tényező pedig a nemzetközi helyzet változása volt, amiről fentebb már írtunk: egyszerűen jelentősen csökkent a kereslet a schengeni vízumok iránt szerte Oroszországban.

Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 0. számában jelent meg, 2018. május 8-án.

Fizessen elő lapunkra! Az első szám május 18-án, pénteken jelenik meg.

HIRDETÉS

Tudjuk, hogy mindenki kér...

…tudjuk, hogy mindenki panaszkodik. Mi legalább utóbbitól megkíméljük Önöket, inkább dolgozunk. Keményen. A túlélésért. Ha tudja, segítse, támogassa munkánkat, hogy hétről hétre fontos történeteket, értékes olvasmányokat tárhassunk Önök elé. A legfontosabb persze, hogy olvassanak minket és hírünket vigyék. Sőt, ha tehetik, fizessenek elő hetilapunkra! A túlélés másik záloga a közösségi finanszírozás. Erre a célra hoztuk létre felületünket a Patreon adománygyűjtő oldalán. Akár havi néhány száz forint is óriási segítség. Mentsük meg együtt a szabad magyar sajtót! Nagyon köszönjük!

Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon:
HIRDETÉS

Ezek is érdekelhetik még

Legolvasottabb a Magyar Hangon

HIRDETÉS

Kövessen minket a közösségi oldalainkon!

27,477lájkolóTetszik
2,297követőKövetés
16,223feliratkozóFeliratkozás

Friss lapszámunk

Ugrás a mély vízbe – Magyar Hang-ajánló

Interjú György Péterrel, Ungváry Krisztiánnal, Rékasi Károllyal és Zsigmonddal, valamint a Fridays for Future hazai szervezőivel. Itt a friss Magyar Hang!
HIRDETÉS
HIRDETÉS

Kiemelt cikkek

Van, ahol már nem csak álom az „energiacella”

Először tesztelték élesben az amerikai haderő új drónelhárító fegyverrendszerét. Ezzel „lőtték le” az iráni pilóta nélküli repülőgépet.

Civiliáda