Huszonhárom év után fogták el Dzsekszont, a félmagyar magyargyilkost

Amikor 1991 nyarán kitört a horvátországi háború, a Duna mentén fekvő Vukovár rendkívül véres küzdelem terepévé vált. A várost augusztus 26-án zárták körbe a szerb csapatok, a védők azonban majdnem három hónapig kitartottak. A 45 ezer lelket számláló városban csaknem minden elpusztult, a harcokban közel kétezer horvát katona esett el...

Ezekben a hónapokban szállta meg a jugoszláv hadsereg a Drávaszöget is, ahol az akkor még 40 ezres horvátországi magyarság egynegyede élt. A Szlobodan Milosevicshez hű helyi szerbek ekkor fegyveres egységeket alapítottak, amihez a jugoszláv hadsereg is asszisztált.

(…)

Kiskőszegen (Batina) egy különösen kegyetlen szerb osztag alakult, ami önmagát „Fekete Kéz”-nek nevezte. A településen az áldozatok között volt lvan Zelenbor, a Horvát Demokratikus Párt helyi elnöke, valamint Marin Somodvarac, akinek a „bűne” mindössze annyi volt, hogy jóban volt a katolikus pappal. A közeli Vörösmarton (Zmajevac) azonban még kegyetlenebbek voltak a szerb félkatonai alakulat verőlegényei: Tür Jánost, a Magyar Néppárt alapító tagját, a falu polgármesterét elfogták, majd agyonverték. A későbbi vádak szerint a gyilkosok közt volt egy magát Budač Dzsekszonnak nevező férfi is, akit a helyiek már jól ismertek (a szerb nyelvben az angol neveket a kiejtésüknek megfelelően írják).

– Tudjuk hogy magyar, tudjuk hogy magyarul beszélt, Budacs István ő, aki egy szerb érzelmű ember volt – mondja a Magyar Hangnak Tóth András, a téma kutatója, aki szerint Tür János halála is Budacs számlájára írható. Ami az előbbit illeti, miután Budacsék elfogták és megkínozták, végighurcolták a falun, majd megmutatták a családjának: így jár az, aki ellenszegül a szerbeknek. Aztán elvitték a foglyot, aki nyomtalanul eltűnt. – Ezt Budacs tette személyesen – jegyzi meg a kutató.

(...)

Budacs István később egy dunai hajóra ment dolgozni, amit szemmel láthatóan nagyon élvezett. Most, 23 évvel a véres események után fogták el Romániában.