A gyerekként örökbe adott Mary Pennsylvaniából tért vissza a Lakatos családhoz

Első találkozás (fotó: Lukács Csaba)

Elképesztő emberi drámák, nem ritkán régen elkövetett súlyos felelőtlenségek is kibomlanak azokból a múltból hirtelen előbukkanó történetekből, amelyekkel küzd Románia. Nyugat-Európából és Amerikából látogat vissza több ezer fiatal felnőtt az országba azzal a céllal, hogy vér szerinti szüleikkel találkozzanak. Azokkal, akik elhagyták, netán pénzért eladták őket. Ott voltunk, amikor 17 év elteltével először meglátogatta szüleit a kilenc hónapos korában amerikai szülőknek örökbeadott Henrietta. Részlet a Magyar Hang 6. számában megjelent riportból!

Hirdetés

Van olyan szakértői becslés, amely ötvenezer fölé (!) teszi a rendszerváltás után Romániából örökbeadott gyerekek számát. Ennyi árva nem volt az országban, de a kereslet megteremtette magának a kínálatot: amikor keleti szomszédunkat szó szerint elárasztották a jószándékú, gyerekeket örökbe fogadni akaró gazdag szülők (akik a világ nagy televízióiban Romániáról sugározott, borzasztó árvaházi állapotokat mutató képsorokat látván keltek útra), aranykeretes szemüvegű ügyvédek, szociális munkások győzködték a szegény sorsú, nagycsaládos szülőket, hogy pár száz márkáért mondjanak le egy-két gyerekről.

Mary és Costantine Sitsisnek szerencséje volt: az általuk örökbefogadott Lakatos Henrietta volt az utolsó az Egyesült Államokban, akinek a romániai gyerekek örökbefogadását bonyolító nagy amerikai alapítvány el tudta intézni a papírjait 2000 decemberében. A Pennsylvaniában élő pár évek óta szeretett volna magának még egy gyereket a közös fiuk mellé, de tervük az orvosi beavatkozások dacára sem sikerült, így a külföldi örökbefogadás mellett döntöttek. Kétszer kellett Romániába utazniuk – Szatmárnémetiben egy szállodában egy hétre megkapták az akkor pár hónapos csecsemőt, hogy utána aztán a bukaresti amerikai nagykövetségen végleg át is vehessék. Mary kilenc hónapos volt, amikor megérkezett Amerikába – a szülei a cseperedő gyerek előtt egyetlen pillanatra sem titkolták, hogy örökbe fogadták, és megígérték neki, ahogy betölti a tizennyolcat, megpróbálják megkeresni a vér szerinti szülőket.

Június közepén landolt a pennsylvaniai család Budapesten: a 18 éves Maryvel eljöttek az azóta elvált szülei, elkísérte őket a nyolcvanas évei felé közelítő amerikai nagymama is. Budapestről aztán bérelt autóval, immár közösen indultunk az erdélyi Szatmárnémetibe – én mint magyar-román-amerikai tolmács. A lány – aki ősztől fogorvosnak tanul majd – pont olyan, mint bármelyik amerikai kamasz. Állandóan a telefonján lóg, de azért látszik, ideges a nagy találkozás előtt.

A családot egy kis faluban találjuk meg, a szegényes házban gazdagon megterített asztal vár a 17 év után megkerült lányra és amerikai családjára. Az első találkozás pillanatait nehéz megfogalmazni – mindenki sír, mint a záporeső. A vér szerinti szülők részéről talán a lelkiismeret-furdalás is közrejátszik – a leggyakoribb mondat, amit le kell fordítani a bocsánatkérés volt, amiért eldobták maguktól.

Hirdetés

Mi történt a találkozás után, helyre lehet-e hozni a 17 éve történteket? Mit szóltak a testvérek? Hogyan találnak egymásra a szétszakadt családok? Ezekre és még sok más kérdésre is választ kap a teljes riportból, melyet a Magyar Hang 6. számában olvashat. Keresse a lapot az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy miről olvashat még a lapban? Itt megnézheti.

Tudjuk, hogy mindenki kér. Tudjuk, hogy mindenki panaszkodik. Mi legalább utóbbitól megkíméljük Önöket, inkább dolgozunk. Keményen. A túlélésért. Ha tudja, segítse, támogassa munkánkat, hogy hétről hétre fontos történeteket, értékes olvasmányokat tárhassunk Önök elé. A legfontosabb persze, hogy olvassanak minket és hírünket vigyék. Sőt, ha tehetik, fizessenek elő hetilapunkra! A túlélés másik záloga a közösségi finanszírozás. Erre a célra hoztuk létre felületünket a Patreon adománygyűjtő oldalán. Akár havi két dollár is óriási segítség. Mentsük meg együtt a szabad magyar sajtót! Nagyon köszönjük.

Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon.