Miért fontos nekünk Vietnam?

Hanoi (Fotó: Unsplash/Luu Quang Minh)

Magyarországi látogatásra érkezik a jövő héten Nguyen Phu Trong, a Vietnami Kommunista Párt főtitkára. A találkozótól a két fél azt reméli, hogy most magasabb szintre emelik a két ország közötti kapcsolatot.

Hirdetés

Nagy reményeket fűz a jövő heti találkozóhoz mind Magyarország, mint pedig Vietnam – legalábbis erre lehet következtetni abból, hogy Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóirodát vezető helyettes államtitkár ugyanazon a napon, pénteken jelentette be Nguyen Phu Trong érkezését, amikor a kormányközeli Magyar Idők közölte Nguyen Tien Thuc, a Vietnami Szocialista Köztársaság budapesti nagykövetének cikkét. Míg a helyettes államtitkár a vietnami-magyar kapcsolatokat méltatta, a vietnami diplomata jelezte: a kommunista párt főtitkárának látogatása várhatóan új erővel tölti fel a bilaterális kapcsolatok dinamikáját. De miért vált ilyen fontossá hazánk számára a távol-keleti ország?

A magyar-vietnami kapcsolatok fejlesztése természetesen nem ma kezdődött, a keleti nyitás keretében a kormány már több éve belekezdett a lassú építkezésbe. Miután 2013-ban Truong Tan Sang államtitkár Magyarországra látogatott, a következő évben Áder János köztársasági elnök utazott el Hanoiba. Azonban a döntő lépésnek mégis Orbán Viktor múlt év szeptemberi látogatását tekinthetjük, amikor két fél 440 millió euró értékű keretmegállapodást írt alá hitelkockázati együttműködésről, Vietnam fejlesztést támogató projektjeinek végrehajtására.

Magyarországnak természetesen számos oka van arra, hogy vigyázó szemeit Vietnamra vesse – annál is inkább, mert még a PricewaterhouseCoopers nemzetközi pénzügyi tanácsadó cég is azzal számol, hogy 2050-re az ország a maga évi 5,1 százalékos növekedésével a világ huszadik legnagyobb gazdasága lesz. Ez pedig annyit jelent, hogy az elkövetkezendő évtizedek legnagyobb győztese a világgazdaságban Vietnam lesz.

Hogyan sikerült eljutni idáig? A kezdetek kezdetét alighanem 1986-ra datálhatjuk, amikor a Vietnami Kommunista Párt (VKP) egy új történelmi korszakba hozta az országot a „Doi moi” (Reform) projekttel. Ezzel a gazdaságot és a társadalmat minden szempontból megújították, a termelés központi tervezésből piacorientált szocialista gazdaság lett, ez pedig látványos fejlődést hozott. Az évtizedek rohamos (évente átlagosan hét százalékos!) fejlődésének köszönhetően az ország többé már nem tekinthető behozatalra szoruló agrárgazdaságnak.

Az egykor elszigetelt állam megnyitotta kapuit a külföld felé is, ma már 60 nemzetközi szervezet tagja, az olyan nemzetközi fórumokon pedig, mint az ASEM, az APE, vagy az ASEAN az ország komoly befolyásra tett szert. Vietnam emellett számos országgal írt alá szabadkereskedelmi egyezményt, ezek nagyban hozzájárulnak a vámtarifák csökkentéséhez és a hazai termelés növekedéséhez. Így a szocialista országban ma már több mint 12 000 külföldi vállalat – köztük olyan multinacionális cégek, mint a Samsung, az Intel, vagy az LG – működik, amelyek elsősorban exportra termelnek.

A fejlődés azonban ezzel nem állt meg. A gazdaság növekedési rátája 2018 első felében elérte a 7 százalékot, ami a legnagyobb érték 2011 óta. A Világgazdasági Fórum által kibocsátott globális versenyképességi jelentés szerint Vietnam az 55. helyen szerepel a listán szereplő 137 országból, ami azt jelenti, hogy 20 helyet lépett előre 1997 óta. Ráadásul az elmúlt években a vietnami kormányzat nagy hangsúlyt fektetett a befektetések jogi és intézményi környezetének javítására is: a bevezetett 20 százalékos vállalati jövedelemadó például Szingapúr után itt a legkedvezőbb az egész távol-keleti térségben.

Kevésbé ismert ugyanakkor, hogy Vietnam már évek óta azon dolgozik, hogy 2019-ben végre életbe lépjen a szabadkereskedelmi egyezmény az Európai Unióval. Az ezt megelőző elvi megállapodásra még 2015-ben került sor, melynek keretében az összes lényeges kérdést sikerült megnyugtatóan rendezni, így a megállapodás kölcsönös előnyöket biztosít mindkét gazdaság számára.

Az EU az exportjára vonatkozó importvámok 65 százalékát felszabadítja a megállapodás hatályba lépésével, a maradék vámot pedig fokozatosan szüntetik meg 10 év alatt.

Hirdetés

Nguyen Phu Trong vietnami pártfőtitkár jövő heti budapesti látogatása így azt a célt is szolgálja, hogy ezen a területen előrelépések történjenek. De az sem mellékes, hogy a Magyarország és Vietnam közti kereskedelmi forgalom tavalyra – 2016-hoz képest egyharmadával gyarapodva – meghaladta a 354 millió dollárt. Sőt, az idei első féléves adatok máris ugyanekkora értéket mutatnak. A mostani találkozón várhatóan további előrelépések várhatók a két ország együttműködésében.

Tudjuk, hogy mindenki kér. Tudjuk, hogy mindenki panaszkodik. Mi legalább utóbbitól megkíméljük Önöket, inkább dolgozunk. Keményen. Ha tudja, segítse, támogassa munkánkat, hogy hétről hétre fontos történeteket, értékes olvasmányokat tárhassunk Önök elé. A legfontosabb persze, hogy olvassanak minket és hírünket vigyék. Sőt, ha tehetik, fizessenek elő hetilapunkra! A túlélés másik záloga a közösségi finanszírozás. Erre a célra hoztuk létre felületünket a Patreon adománygyűjtő oldalán. Akár havi két dollár is óriási segítség. Mentsük meg együtt a szabad magyar sajtót! Nagyon köszönjük.

Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon.