Illiberálisok egymás között

Andrew Brunson lelkész házi őrizetbe helyezésekor július végén Izmirben Andrew Brunson lelkész házi őrizetbe helyezésekor július végén Izmirben (Fotó: Reuters/Stringer)

Törökország több éven keresztül kihasználta az Egyesült Államokat. Most pedig fogva tartják a mi csodálatos keresztény lelkészünket, akit ezennel arra kell kérnem, hogy nagy hazafias túszként képviselje az országunkat. Semmit sem fizetünk egy ártatlan ember elengedéséért, hanem visszavágunk Törökországnak! – írta augusztus közepén Donald Trump amerikai elnök kedvenc kommunikációs csatornáján, a Twitteren. A kemény hangú üzenet azonban korántsem az első, inkább sokadik felvonása annak a diplomáciai háborúnak, ami napjainkban a szemünk előtt játszódik a két katonai szövetséges között.

Hirdetés

Mi vezetett a két politikus csörtéjéhez? Amerika és Törökország viszonya korábban sem volt felhőtlen, mivel Washington sehogy sem volt hajlandó kiadni Ankarának Fethullah Gülen hitszónokot, akit Erdoganék a 2016-os puccs megszervezésével vádolnak. Mikor hajtóvadászatot indítottak Törökországban az esetleges résztvevők ellen, Andrew Brunson amerikai lelkipásztort is letartóztatták, akire Trump utalt a fenti bejegyzésében. Brunsont azóta fogva tartják a török hatóságok, méghozzá egy egészen sajátos üzletet ajánlva: Erdogan Fethullah Gülen kiadatásához kötötte a lelkipásztor szabadon bocsátását, amit Washington nem teljesített. A külpolitikai fejlemények sem tettek jót az amerikai–török viszonynak: míg az Egyesült Államok fegyveresen és anyagilag is támogatja a szíriai kurdokat, addig a törökök már a gondolattól is rosszul vannak, hogy déli határuk mentén egy kurd entitás megerősödjék.

Trump nem a liberális elvekre épít

Biztonsági téren politikai irányvonala azonban hegemonisztikus maradt, mint elődeié.

Ám ami a kedélyeket most a végletekig borzolta, az leginkább a török gazdaság helyzetében keresendő. Miután az immáron egy személyben államfő és miniszterelnök Erdogan kinevezte a vejét a török jegybank elnökének, többen megriadtak, mi lesz az intézmény függetlenségével. A piaci szereplők ugyan arra számítottak, hogy a török nemzeti bank emelni fogja az irányadó kamatot, ami mégsem következett be, ezért arra a következtetésre jutottak, hogy a jegybank elvesztette a függetlenségét – Erdogan ugyanis köztudottan az alacsony jegybanki kamat híve. Innentől pedig nem volt megállás: a külföldi tőke elapadt, a török líra pedig hirtelen zuhanásba kezdett. Jól jelzi ennek mértékét, hogy augusztus 9-én csak egy nap alatt 5 százalékot esett a líra értéke a dollárhoz képest, amire a 2008-as gazdasági válság óta nem volt példa.

A mélyrepüléshez viszont nagyban hozzájárult az is, hogy Trump éppen ekkor váltotta valóra júliusi fenyegetését, miszerint ha nem engedik szabadon Andrew Brunsont, akkor szankciókkal kell számolniuk a törököknek. Miután a büntetőintézkedések értelmében az amerikaiak zárolták a török belügyminiszter és igazságügyi miniszter amerikai javait, válaszul Erdogan is elrendelte Jeff Sessions amerikai igazságügyi és Ryan Zinke belügyminiszter törökországi javainak befagyasztását. Majd Trump következett: jelentősen megemelte az acél- és alumíniumcikkek védővámját. Ankara erre megemelte több amerikai termék, például a gépkocsik, a szeszes italok és a dohányáruk vámját, ez azonban cseppet sem segített a líra helyzetén.

Jól jellemzi az elmérgesedő viszonyt az is, ahogy újabban a két politikus egymásról nyilatkozik. Erdogan például legutóbb azt nyilatkozta, hogy valakik gazdasági háborút indítottak Törökország ellen, amihez pont jól jött Trump butasága. A török elnök ugyanis csak ennek tulajdonítja azt, hogy Trump szerint Ankara direkt gyengítette a török líra árfolyamát, hogy ezzel kedvezőbb helyzetbe kerüljenek az Egyesült Államokkal folytatott kereskedelemben.

Salvini, Erdogan és Putyin vár a szabadságról visszatérő Orbán…

Szerdán kormányülést vezet, pénteken Kerényi Imre temetésén beszél, majd Kirgizisztánba utazik.

Nem könnyíti meg a magyar külpolitika helyzetét sem Trump és Erdogan csörtéje. Míg Orbán Viktor kitűnő kapcsolatot ápol Erdogannal – a magyar miniszterelnök júliusban személyesen is részt vett a török elnök beiktatásán –, újabban az a hír járja, hogy Trump szorosabb viszonyt alakítana ki a magyar kormánnyal. Mindeközben a török diplomácia azon dolgozik, hogy néhány hónapon belül létrejöhessen a frissen újraválasztott Erdogan budapesti látogatása. Így csak bízhatunk abban, hogy ezúttal nem kerülünk két tűz közé. Két illiberális tűz közé.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 15. számában jelent meg, 2018. augusztus 24-én.

Hirdetés

Hetilapunkat keresse az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy miről olvashat még a 15. Magyar Hangban? Itt megnézheti.

Tudjuk, hogy mindenki kér. Tudjuk, hogy mindenki panaszkodik. Mi legalább utóbbitól megkíméljük Önöket, inkább dolgozunk. Keményen. Ha tudja, segítse, támogassa munkánkat, hogy hétről hétre fontos történeteket, értékes olvasmányokat tárhassunk Önök elé. A legfontosabb persze, hogy olvassanak minket és hírünket vigyék. Sőt, ha tehetik, fizessenek elő hetilapunkra! A túlélés másik záloga a közösségi finanszírozás. Erre a célra hoztuk létre felületünket a Patreon adománygyűjtő oldalán. Akár havi két dollár is óriási segítség. Mentsük meg együtt a szabad magyar sajtót! Nagyon köszönjük.

Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon.