Minél jobban szorongatják, Putyin annál erősebb

Vlagyimir Putyin gombászott is szabadsága alatt (Fotó: Reuters/Alexei Nikolsky)

Újabb szankciókat léptetett életbe a Szkripal-ügyre hivatkozva Oroszország ellen az Egyesült Államok. A cél Oroszország feltartóztatása, gazdasági meggyengítése, de az is egyértelmű, hogy az amerikai külpolitikában messze nem az első számú kihívásnak tekinthető Oroszország soha nem került volna ilyen nyomás alá, ha nem rajta keresztül akarnák eltávolítani ellenfelei a Fehér Házból Donald Trumpot. Aligha meglepő tehát, hogy az ősszel a retorziók újabb, Moszkvát még érzékenyebben érintő csomagja várható.

Hirdetés

Az augusztus 27-én életbe lépett amerikai szankciók egyebek között megtiltják a kettős rendeltetésű elektronika, valamint az amerikai nemzetbiztonság szempontjából „érzékeny”, eddig is exportengedély-köteles eszközök és olajipari berendezések vagy az élelmiszerek oroszországi szállítását. Tilos továbbá az orosz katonai programok amerikai finanszírozása, a műszaki segítségnyújtás, az állami hitelezés és pénzügyi támogatás. A büntetőintézkedések nem érintik a humanitárius segítségnyújtást, valamint a kétoldalú együttműködést az űrkutatás és a repülőgépgyártás területén.

Magyar Hang

Végső harcra indulhatnak hazai ellenfelei az amerikai elnök ellen.

Az amerikai külügyminisztérium kilátásba helyezte, hogy 90 nappal később újabb szankciók következnek majd, ha Moszkva nem ad biztosítékot arra, hogy többé nem alkalmaz vegyi fegyvert, és nem teszi lehetővé, hogy vegyi üzemeiben ENSZ-ellenőrzést tartsanak. Ezek közé tartozik majd egyebek között a csaknem teljes kereskedelmi embargó, a jogi személyek hitelezésének megvonása, de akár az Aeroflot orosz légitársaság amerikai leszállóengedélyének megvonása és a kétoldalú diplomáciai kapcsolatok alacsonyabb szintre fokozása is.

Moszkva az amerikai lépésre reagálva felhívta a figyelmet arra, hogy az újabb büntetőintézkedések még jobban megnehezítik az orosz–amerikai párbeszédet, szétzilálják a fegyverzetkorlátozás és a tömegpusztító eszközök terjedésének gátlását szolgáló nemzetközi struktúrát, és nem fogják Oroszországot rákényszeríteni irányvonalának megváltoztatására. „Mindenki számára világos, hogy a szankciókat nem Szíria, nem Ukrajna, nem a Krím vagy valami más miatt vezették be, hanem azzal a szándékkal tették, hogy a rosszhiszemű konkurenciaharc módszereit alkalmazva mozdítsák előre Oroszország feltartóztatásának politikáját” – mondta Szergej Lavrov.

Az orosz külügyminiszter megjegyezte azt is, hogy Washington és London a salisburyi incidensre hivatkozva sürgeti az uniós szankciók kiterjesztését is, miközben az esetet a mai napig sem vizsgáltak ki.

Mint arra az orosz Kül- és Védelempolitikai Tanács elnöke, Fjodor Lukjanov felhívja a figyelmet, az újabb amerikai szankciók a kiéleződött belpolitikai csatározások eredményei. A washingtoni ultimátumot Moszkva elengedi a füle mellett, hasonló válaszról szó sem lehet, így a szankciók ősszel nyugodtan folytatódhatnak.

A gazdaság növekedése persze lelassult, de a korlátozások közben felvirágoztatták a mezőgazdaságot és az élelmiszeripart. A várható pénzügyi blokád hatásai ugyan minden eddiginél fájdalmasabbak lesznek, a szakértő szerint célt ezek sem érnek. Az orosz társadalom túlnyomó többsége szerint ugyanis az okok nem a moszkvai politikában rejlenek. Ráadásul Amerikának már egyre komolyabban számolnia kell szövetségeseinek a morgásával is, hiszen Európát is egyre érzékenyebben érintik a büntetőintézkedések.

A rubel már a szankciók augusztus 10-ei bejelentését erősen megérezte, az ország stabilitását azonban a lépés nem ingatta meg. Sőt, elemzők szerint a még keményebb retorziók sem képesek olyan válságot generálni, amely politikájának megváltoztatására kényszerítené Putyint. Azt tehát nem lehet várni, hogy az egyébként aránytalanul szigorú szankciók megroppantják az orosz gazdaságot. Problémákat ugyan okoznak a büntetőintézkedések, ám a gazdaság és a társadalom is alkalmazkodott az új helyzethez.

Az is több, mint kétséges, hogy Putyin környezetének büntetésével – immár nemcsak a vezető hivatalnokokat, oligarchákat és vállalatokat, hanem azok tanácsadóit is szankcionálni fogják – le lehet-e választani az elitet a hatalomról. Sőt, ahogy a The Atlantic szakírója, Marc Galeotti, az Institute of International Relations Prague munkatársa látja, Putyint a nyomás növekedése csak erősíti.

Hirdetés

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 16. számában jelent meg, 2018. augusztus 31-én.

Hetilapunkat keresse az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy miről olvashat még a 16. Magyar Hangban? Itt megnézheti.

Tudjuk, hogy mindenki kér. Tudjuk, hogy mindenki panaszkodik. Mi legalább utóbbitól megkíméljük Önöket, inkább dolgozunk. Keményen. Ha tudja, segítse, támogassa munkánkat, hogy hétről hétre fontos történeteket, értékes olvasmányokat tárhassunk Önök elé. A legfontosabb persze, hogy olvassanak minket és hírünket vigyék. Sőt, ha tehetik, fizessenek elő hetilapunkra! A túlélés másik záloga a közösségi finanszírozás. Erre a célra hoztuk létre felületünket a Patreon adománygyűjtő oldalán. Akár havi két dollár is óriási segítség. Mentsük meg együtt a szabad magyar sajtót! Nagyon köszönjük.

Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon.