Megállítható-e külföldről Orbán Viktor?

Orbán Viktor Strasbourgban Orbán Viktor Strasbourgban (Fotó: Reuters/Vincent Kessler)

Hatalmas tapsvihar tört ki szerdán az Európai Parlament baloldali és zöld frakciójában az után, hogy a testület több mint kétharmados többséggel elfogadta a Judith Sargentini nevével fémjelzett jelentést. A dokumentum – amely egész pontosan az unió alapértékeinek Magyarország általi súlyos megsértése egyértelmű veszélyének megállapítására felszólító javaslatról szól – megszavazása nem csupán azért fontos az unió történetében, mert ilyen parlamenti szavazásra korábban még sosem került sor. Az elkövetkezendő hónapokban világosan ki fog derülni, hogy lehetséges-e kívülről megálljt parancsolni az illiberalizmusnak.

Hirdetés

Aki az öt évvel ezelőtt elfogadott Tavares-jelentés utóéletére gondol, okkal mondhatja, hogy ez a forgatókönyv leginkább az álmok világához tartozik. A Rui Tavares portugál EP-képviselő által készített jelentés elfogadásának ugyanis semmiféle következménye nem lett, leszámítva azt, hogy a Fidesz az eljárást a rezsicsökkentés miatti bosszúhadjáratként mutatta be szavazóinak. A kormánypárt az eljárás ellenére könnyedén megnyerte a 2014-es választásokat, amely kétharmados többséget biztosított neki az országgyűlésben. A Sargentini-jelentés azonban már jóval többről szól, mert ezúttal az EP a hírhedt hetes cikkelyt élesítette egy tagállam ellen. Ami akár szankciókkal is járhat majd, ha az Európai Tanács a későbbiekben esetleg emellett döntene.

Az elárult ország – Magyar Hang

Az árulta el Magyarországot, aki egy hatalmi játszma folyományaként – önmagát az egész nemzettel azonosítva – ezt a bajt a fejünkre hozta. Vezércikk.

Befolyásolhatja mindez az Orbán-kormány hozzáállását az unió alapértékeihez? A hetes cikkelyt az unió egyszer már elindította egy ország ellen, így múlt évben karácsonyra a lengyel kormánnyal szemben megkezdődött az eljárás, amelyet akkor az Európai Bizottság kezdeményezett. A fő indok akkor a lengyel igazságügyi reform volt, amelynek értelmében a legfelsőbb bíróság 65 évnél idősebb tagjainak kényszernyugdíjba kell vonulniuk. A tanács azonban a mai napig nem jutott el odáig, hogy megszavazzák azt, hogy az országban ténylegesen fennáll az uniós értékek megsértésének egyértelmű veszélye. Hogyan reagált végül a bizottság lépésére a lengyel kormány? Július elején életbe léptették az igazságügyi reform sokat vitatott rendelkezését.

Ám a Sargentini-jelentésben bízó politikai erők nem csak amiatt aggódhatnak, hogy a lengyelek makacssága után aligha lesz könnyen hajlítható Orbán Viktor kormánya. A dokumentumot ugyanis éppen abban a pillanatban fogadták el, amikor a magyar kormánynak éppen jól jön egy kis szabadságharc Brüsszellel. A jövő évi EP-választásokig a most kezdődő és várhatóan hosszú hónapokig elhúzódó eljárást a Fidesz bizonyosan úgy mutatja majd be a szavazóinak, mint egyfajta keresztes hadjáratot a migrációt ellenző erőkkel szemben.

A korrektség számtana – Magyar Hang

Elképesztő számháború kezdődött el a megszavazott Sargentini-jelentés kapcsán. Holott azt már általános iskolában is megtanultuk, akárhány ismeretlenes az egyenlet, végeredmény mindig csak egy van.

Ebből már a vita előtt is ízelítőt kaphattunk, amikor a magyar kormányfő bejelentkezett egy videóüzenettel, és elmondta: valójában a bevándorláspárti képviselők bosszújáról van szó a magyarok ellen, mert azok úgy döntöttek, hogy nem lesznek bevándorlóország. Nem kétséges, hogy a jelentés kitűnő muníciót adott azoknak a politikai kommunikátoroknak, akik a jövő évben mindent megtesznek majd azért, hogy úgy mutassák be az EP-választásokat, mint amelyen eldőlhet a keresztény Európa sorsa. A tapasztalatok szerint ez a stratégia már eddig is kitűnően működött, ezért a Fidesznek most elemi érdeke, hogy a vita elhúzódjon.

Várható volt, nem fogadja el az EP-szavazás eredményét a kormány – Magyar Hang

A Sargentini-jelentés utórezgései, a Corvinus „gazdacseréje”, falusi útalap és egy újabb nemzeti konzultáció, ezúttal a családok helyzetéről. Ezek voltak az eheti kormányinfó fókuszai.

Ha tehát az a kérdés, hogy megváltozik-e a magyar kormány magatartása az elkövetkezendő hónapokban, a válasz minden bizonnyal a nem, mivel ez élesen ellentétes az érdekeivel. Nekik most sokkal inkább kifizetődik kötni az ebet a karóhoz. Még olyan áron is, ha az muníciót ad azoknak az ellenzéki pártoknak, amelyek továbbra sem ocsúdtak fel az áprilisi megsemmisítő vereségükből. Ez a muníció egyébként is keserédes lesz: ők egyértelműen hazaárulóknak lesznek nyilvánítva, akik Brüsszel kottájából játszanak. Hosszú távon azonban a jelentés mégis korrekciókra kényszerítheti a Fideszt, amire már eddig is volt példa. Így aligha számíthatunk másra, mint hogy a kormány a szimbolikus kérdésben továbbra is hangosan képviseli majd az álláspontját. Más esetekben azonban hűen követi az uniós fősodort.

Hirdetés

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 18. számában jelent meg, 2018. szeptember 14-én.

Hetilapunkat keresse az újságárusoknál! És hogy miről olvashat még a Magyar Hang 18. számában? Itt megnézheti.

Tudjuk, hogy mindenki kér. Tudjuk, hogy mindenki panaszkodik. Mi legalább utóbbitól megkíméljük Önöket, inkább dolgozunk. Keményen. Ha tudja, segítse, támogassa munkánkat, hogy hétről hétre fontos történeteket, értékes olvasmányokat tárhassunk Önök elé. A legfontosabb persze, hogy olvassanak minket és hírünket vigyék. Sőt, ha tehetik, fizessenek elő hetilapunkra! A túlélés másik záloga a közösségi finanszírozás. Erre a célra hoztuk létre felületünket a Patreon adománygyűjtő oldalán. Akár havi két dollár is óriási segítség. Mentsük meg együtt a szabad magyar sajtót! Nagyon köszönjük.

Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon.