Kezdőlap Külföld A svéd szociá...

A svéd szociáldemokratákkal együtt elbukik a jóléti állam is?

Nagy kő esett le szeptember 10-én a hivatalban lévő szociáldemokrata svéd kormányfő, Stefan Löfven szívéről, miután kiderült: előző nap olyan hibát követtek el a szavazatszámlálók, amely igen valószínűvé teszi, bármilyen adatokat közöljenek is a végső eredményhirdetéskor, mindenképp ő maradhat a miniszterelnöki bársonyszékben. A számlálóbiztosok ezúttal összetévesztették a parlamenti és a tartományi választásra leadott voksokat, ezért egy ideig úgy tűnt, hogy akár jobboldali nagykoalíció is alakulhat Svédországban. A korrekció után azonban a jobboldali szövetséghez tartozó Centrumpárt egy szavazatot vesztett, a baloldali koalíció előnye pedig kétfősre növekedett a Riksdagban.

HIRDETÉS

A választás igazi meglepetései azonban kétségkívül a harmadik helyre befutó, bevándorlásellenes Svéd Demokraták lettek, akik a szavazatok 17,6 százalékával minden eddiginél jobb eredményt értek el. Mindezt a külföldi kommentátorok elsősorban az ország migrációs politikájával indokolták. A Szociáldemokrata Párt ezúttal minden idők legrosszabb eredményét tudhatta magáénak.

Minek a következménye a szociáldemokraták folyamatos zuhanása? A szocdemek – akik 1932 és 1976 között több mint negyven éven át kormányozták az országot – a nyolcvanas évekig szinte végig 45 százalék feletti eredményt hoztak.

Megalkották a stratégiát, amivel legyőznék az AfD-t – Magyar Hang

A jobboldali populisták növekvő társadalmi befolyását ellensúlyozná a Németországban formálódó baloldali összefogás.

Ez volt az az időszak, amikor megszületett a világszerte ismert svéd jóléti modell – vagy ahogy arrafelé hívják, a Folkhemmet, azaz a „Nép otthona” –, ahol a kiemelkedő életszínvonalat éppen a magas adók garantálják, melyből az ország erős szociális hálót biztosít. Az egészségügy, az oktatás és a nyugdíjrendszer állami kézben maradt, azonban a magánvállalkozásokat idővel mégis arra bátorították, hogy szolgáltatóként ők is lépjenek be ezekre a területekre.

Bajban a svéd modell

A neoliberalizmus a svéd szociáldemokraták sorait is fellazította, így megjelent egy fiskálisan konzervatív szárny is a pártban, amely népszerűsége a nyolcvanas évek óta egyébként folyamatosan csökken. Olyannyira, hogy a párt 2014-ben már csak 31 százalékot produkált a választásokon.

Ám a mostani 28,4 százalékos arányhoz képest talán még az is jónak tűnik. Sokan ugyan ezt Löfven migrációs politikájának tudják be – aki egyébként csak folytatta elődjének nyitott határok politikáját –, bár az igazság az, hogy 2015 óta a skandináv országban sokat szigorítottak a menekültügyi szabályozáson. Egy dologra azonban kevésbé figyeltek oda, ez pedig éppen a svéd modell működése volt.

Miközben egy átlagos munkavállaló a fizetése felét fizeti be közvetlen vagy közvetett adó formájában a svéd költségvetésbe, a jóléti rendszer mostanra egyre gyengébben muzsikál. Egy példa: az egészségügyben a minőségromlás és a hozzáférés nehézségei miatt egyre többen fordulnak a magán-egészségbiztosítók felé. A tízmilliós országban 2017 végén 643 ezren voltak, akik ilyen cégek szolgáltatásait vették igénybe, ami több mint ötszázalékos növekedést jelentett az előző évhez képest.

Van-e megoldás?

A szociáldemokraták népszerűségének esése persze összefüggésben áll az általános gazdasági helyzettel is. Az Eurostat adatai szerint Svédországban az egy főre jutó GDP mindössze 0,9 százalékkal nőtt múlt évben, ami a luxemburgi után a legrosszabb adat volt az unióban. A háztartások maguk is eladósodtak, ami elsősorban a negatív kamatok eredménye. Ahogy az olcsó pénz beáramlott a gazdaságba, a háztartások adósságállománya rohamos növekedésnek indult. Ám ennél is nagyobb problémát jelent, hogy míg a skandináv államban továbbra is magasak a vállalati adók, addig bizonyos országok éppen alacsony adókkal kívánják magukhoz csábítani a cégeket. Ezekre a problémákra azonban még csak választ sem kerestek a szocdemek.

Van-e megoldás erre a helyzetre? A svéd szociáldemokraták – akik most a biztonság jelszavával kampányoltak – talán már maguk is érzik, hogy a mostani ciklusuk lehet az utolsó, ahol megmutathatják szavazóiknak, hogy igenis meg tudják óvni a Nép otthonát. Ha ez nem sikerül, tartósan elbúcsúzhatnak a kormányzati szereptől.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 18. számában jelent meg, 2018. szeptember 14-én.

Hetilapunkat keresse az újságárusoknál! És hogy miről olvashat még a Magyar Hang 18. számában? Itt megnézheti.

HIRDETÉS

Tudjuk, hogy mindenki kér...

…tudjuk, hogy mindenki panaszkodik. Mi legalább utóbbitól megkíméljük Önöket, inkább dolgozunk. Keményen. A túlélésért. Ha tudja, segítse, támogassa munkánkat, hogy hétről hétre fontos történeteket, értékes olvasmányokat tárhassunk Önök elé. A legfontosabb persze, hogy olvassanak minket és hírünket vigyék. Sőt, ha tehetik, fizessenek elő hetilapunkra! A túlélés másik záloga a közösségi finanszírozás. Erre a célra hoztuk létre felületünket a Patreon adománygyűjtő oldalán. Akár havi két dollár is óriási segítség. Mentsük meg együtt a szabad magyar sajtót! Nagyon köszönjük!

Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon:

Ezek is érdekelhetik még

Legolvasottabb a Magyar Hangon

Kövessen minket a közösségi oldalainkon!

25,714lájkolóTetszik
1,844követőKövetés
14,590feliratkozóFeliratkozás

Friss lapszámunk

„Már nincs demokrácia” – Magyar Hang-ajánló

Szél Bernadett-, Ungár Péter- és Szent-Iványi István-interjú, Karácsony Gergely-esszé, fehérvári vendégmunkások, belgrádi és bocskaikerti riport – és még sok más az 50. Magyar Hangban!

Kiemelt cikkek

Ki a Facebook gazdája?

Ideje, hogy Mark Zuckerberg végre felelősséget vállaljon a kétes jövőért, amit a bolygóra szabadított.