Moszkva és Konstantinápoly szakításához vezethet az ukrán pravoszlávok függetlenedése

A 89 éves Filaret pátriárka Kijevben 2018. július 28-án A 89 éves Filaret pátriárka Kijevben 2018. július 28-án (Fotó: Reuters/Valentyn Ogirenko)

„Ahogy az állam nem létezhet hadsereg nélkül, úgy egyház nélkül sem!” – jelentette ki Petro Porosenko ukrán elnök, aki a nacionalizmus felkorbácsolásával igyekszik ismételni a tavaszi választásokon. Ennek jegyében fordult az ortodox egyházak között tiszteletbeli elsőségnek örvendő Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus fejéhez I. Bartolomaiosz ökumenikus pátriárkához azzal a kéréssel, hogy nyilvánítsa az ukrán ortodox egyházat autokefállá, azaz Moszkvától független, egységes nemzeti ortodox egyházzá. Bartolomaiosz erre ígéretet tett, amit a napokban meg is erősített.

Hirdetés

Kirill moszkvai pátriárka azzal fenyeget, ha az ukrán ortodox egyházat függetlenné nyilvánítják, akkor megszakítja a kapcsolatokat Konstantinápollyal. Ugyanúgy, ahogy tette azt akkor, amikor Konstantinápoly a szárnyai alá vette és önálló ortodox egyházként ismerte el az észt pravoszlávokat. Az orosz ortodox egyház ugyanis Örményország és Grúzia kivételével a volt Szovjetunió összes egykori tagállamát kánoni területének tekinti. Moszkvát akkor sikerült megbékíteni, most azonban ennél jóval bonyolultabb a helyzet.

Egyrészt a feszült politikai helyzet miatt, másrészt az ukránok leválása érezhetően gyengítené a Konstantinápollyal vetélkedő Moszkva befolyását az ortodox világban. A két patriarchátus között enélkül is feszült a viszony azóta, hogy az orosz ortodox egyház távol maradt a 2016-os krétai pánortodox zsinatról.

Az ukrán pravoszláv egyház megosztott. Egyik része – ragaszkodva a hagyományokhoz – a moszkvai patriarchátus fennhatóságát ismeri el, míg a másikból a kormányzat igyekszik megteremteni a Moszkvától független ukrán egyházat. Ráadásul van még egy harmadik önállósodott egyház is, de I. Bartholomaiosz és a többi 13 ortodox nemzeti egyház idáig csak az orosz ortodox ágat ismerte el Ukrajnában. A legnagyobb közülük a moszkvai patriarchátushoz tartozó ukrán ortodox egyház – a maga mintegy tízezer papjával – háromszor akkora, mint az 1992-ben leválasztott kijevi patriarchátus. Még akkor is, ha a legfrissebb közvélemény-kutatások szerint egyre több ortodox keresztény vallja magát az utóbbihoz tartozónak.

A viszály az elnökválasztás közeledtével újabb szintet lépett. Petro Porosenko ezt a témát is az euroatlanti integráció kérdéseiben tapasztalt arroganciával és rámenősséggel vetette fel. Némi sarkítással a Moszkvától való egyházi elszakadást az ukrán függetlenségi törekvések egyik dimenziójaként állította be. Az országban folyó „hibrid” háborút képletesen szólva a pravoszláv egyházra, a vallásra is kiterjesztette. Mint fogalmazott, az ortodox egyház az utolsó intézmény, amely Ukrajnát Oroszországhoz köti, és levágja „az agresszor összes csápját”.

A döntés most Konstantinápoly kezében van. I. Bartolomaiosz már el is küldte Kijevbe két képviselőjét – talán jelzésértékű, hogy az egyik püspököt az Egyesült Államokból, míg a másikat Kanadából. Dúl a kánonjogi vita a független egyház létrehozásának lehetséges módjairól, s mindkét fél, Moszkva és Konstantinápoly is mozgósítja a szövetséges egyházakat. Közben a konstantinápolyi patriarchátussal szoros kapcsolatban lévő görög állam egymás után tagadja meg a vízumot az orosz ortodox egyház papjaitól, ami miatt már az orosz külügyminisztérium is tiltakozott.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 20. számában jelent meg, 2018. szeptember 28-án.

Hirdetés

Keresse a lapot az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon És hogy miről olvashat még a 20. számban? Itt megnézheti.

Tudjuk, hogy mindenki kér. Tudjuk, hogy mindenki panaszkodik. Mi legalább utóbbitól megkíméljük Önöket, inkább dolgozunk. Keményen. Ha tudja, segítse, támogassa munkánkat, hogy hétről hétre fontos történeteket, értékes olvasmányokat tárhassunk Önök elé. A legfontosabb persze, hogy olvassanak minket és hírünket vigyék. Sőt, ha tehetik, fizessenek elő hetilapunkra! A túlélés másik záloga a közösségi finanszírozás. Erre a célra hoztuk létre felületünket a Patreon adománygyűjtő oldalán. Akár havi két dollár is óriási segítség. Mentsük meg együtt a szabad magyar sajtót! Nagyon köszönjük.

Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon.