„Soha nem vétettem az ukrán törvények ellen, és most az ország ellenségeként díszelgek”

Útlevelek (Fotó: Magyar Hang) Fotó: Magyar Hang

Thaiföldön – oroszországi telefonszámmal – bejegyzett ukrán nemzeti identitású honlap orosz nyelven listázza Ukrajna ellenségeként feltüntetve a kárpátaljai magyarokat. Összeállításunkban olyanokkal beszélgettünk, akik szerepelnek a Mirotvorec szervezet listáján.

Hirdetés

Abszurdnak tűnhet a felütés, de sajnos nem heti poénrovatunkat olvassák. A szélsőséges nacionalista Mirotvorec (Béketeremtő) szervezet közel hatszáz olyan kárpátaljai magyar állami vagy önkormányzati tisztviselő személyes adatait – útlevélszámát, beosztását, születési adatait, lakcímét, egyéb adatát – tette közzé nyilvános adatbázisában, akik állításuk szerint az ukrán mellett magyar állampolgársággal is rendelkeznek. Bár az ukrán titkosszolgálat közreműködése nélkül a Mirotvorec aligha jutott volna hozzá a bizalmas adatokhoz, az ukrán kormány mossa kezeit, mondván, nincs köze a magyarság ellen uszító honlaphoz, ahogy – állításuk szerint – ahhoz a petícióhoz sem, mely a magyar–ukrán kettős állampolgárságú kárpátaljaiak deportálását irányozza elő. Mégis hetek óta hagyják, hogy a valamivel több mint félezer aláírást számláló alkotmányellenes beadvány ott virítson a Legfelsőbb Tanács oldalán.

Mennyi a magyar Kárpátalján? – Magyar Hang

Tizenöt év alatt 21 ezerrel lettek kevesebben, így számuk 131 ezer lehet, de közölük is sokan ingáznak, külföldön dolgoznak. A Summa 2017 felmérés részletes elemzése.

A Mirotvorec listázása felkorbácsolta az indulatokat és állandó beszédtémát szolgáltat a kárpátaljai magyarok körében. Bár a tapasztalatok azt mutatják, hogy a megfélemlítési kísérletek és a nemzetiségi alapon történő gyűlöletkeltés nem érte el a célját.

„Dolgozom, ahogy eddig is tettem”

– Vegyes házasságból születtem, alapvetően az ukrán az anyanyelvem, de a mindennapokban a magyart használom – meséli a Magyar Hangnak egy 49 éves falusi képviselő, aki meglepődve látta viszont a nevét a Mirotvorec listáján. – Három évig szolgáltam a hadseregben, soha nem vétettem az ukrán törvények ellen, és most az ország ellenségeként díszelgek.

A férfi még a 2014-es válság kitörésekor készíttetett magyar útlevelet, mivel lánya – a kritikán aluli kárpátaljai egészségügyi ellátás miatt – Fehérgyarmaton készült világra hozni gyermekét. A mozgósítások, és az esetleges határzárakról terjedő pletykák miatt a férfi attól tartott, hogy ha itt az idő, feltartóztathatják a határon, és nem tudja elvinni a kismamát a kórházig, ezért közel két hónapig magyar állampolgárként tartózkodott az országban. Véleménye szerint ekkor jegyezték be a kárpátaljai határőrség munkatársai a külföldi útlevélszámot, s szolgáltathatták ki a nacionalista honlapnak.

– Hogy mit fogok tenni? Dolgozom, ahogy eddig is tettem – mondja. – Nem szankcionálhatják a kettős állampolgárságot. Törvényt nem sértek vele, hasznot nem húzok belőle. Amennyiben büntetetté válik, és nem lesz más kiút, lemondok a magyarról és élem tovább az életem.

„Már a nyomomat sem látná Ukrajna”

Ha végigzongorázzuk az adatbázisban szereplő listázottakat, nem csak magyaros hangzású vezetéknevekkel találkozunk.

– Van magyar útleveletek, és még nem költöztetek el innét? – kérdezi egy munkácsi ukrán taxisofőr a Béketeremtők által Ukrajna ellenségének kikiáltott egyik járási képviselőtől. – Ha nekem lenne a tiétekhez hasonló lehetőségem, már a nyomomat sem látná Ukrajna. Több vámos és politikus ismerősöm is van, aki magyar vagy épp szlovák rendszámú autóval furikázik. Őket ki fogja felelősségre vonni?

Öröm az ürömben, hogy a helyiek támogatják egymást, és fokozottan átérzik az összetartozás fontosságát.

– Korábban már tudtam a listáról, teljesen váratlanul nem ért a hír – vázolja helyzetét Pataki G. utcai képviselő, beregszászi járási pedagógus. – Felháborít, hogy a magát jogállamként hirdető ukrán vezetés engedi, hogy személyes adatok listázásra kerüljenek. Álszent és képmutató magatartásnak tartom, hogy miközben a diplomácia útján kompromisszumkésznek mutatja magát a kormányzat, engedi, hogy ilyen jogtiprás megtörténjen és fenn is maradjon. Jó volt megtapasztalni, hogy a listázást követően sokan megkerestek és támogattak.

„A haza ellenségei”

– Ezúttal nem kaptam sokkot. Egy hasonló, januárban–februárban nagyon rövid ideig ukrán nyelven keringő, állítólag az ukrán hírszerzéshez, az SZBU-hoz köthető listán már ugyanezekkel az adatokkal szerepelt a nevem – meséli lapunknak egy falusi önkormányzatnál dolgozó hölgy. Mint mondja, azon a listán ugyanúgy szerepeltek az adatai, mint most. Hozzátette, nem csak állami és köztisztviselőket, közalkalmazottakat kiáltották ki a „haza ellenségeinek”, hanem voltak, vannak köztük teljesen hétköznapi emberek, de olyanok is, akik ugyan 10–15 éve még dolgoztak a közszférában, már rég nyugdíjasok.

Arról egyelőre nincs tudomása, hogy valakit bántottak, vegzáltak volna volna azért, mert szerepel a Mirotvorec listáján; a faluban mindenki együtt érez a listázottakkal.

– Butaság az egész, aki el akarja adni a hazáját, az az állampolgárságtól függetlenül megteszi – véli megszólalónk. Szerinte ez a megfélemlítés akár elterelés is lehet, azaz amolyan gumicsontként bedobták, hogy az emberek erről beszéljenek, s ne másra figyeljenek.

Különös ellenőrzés a határon

A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) képviselői közül is többen a Mirotvorec adatbázisában találták magukat.

– A családom első perctől érintett a listázások ügyében – nyilatkozza lapunknak Balogh Lívia, a KMKSZ Ungvári Középszintű Szervezetének elnöke. – A férjemet az első öt között listázta a Mirotvorec. Én a második körben kerültem fel két másik ungvári járási képviselőtársammal egyetemben.

A kárpátaljai politikustól megtudjuk, hogy nem a nacionalista szervezet listázása az első olyan jogsértés, amely a személye ellen irányul: a határkelőkön is a különös ellenőrzés alá vonandók listáján szerepel.

– Ez a lista több értelmiségit, képviselőt, médiamunkatársat érint – mondja Balogh. – Már tavaly is volt egy hasonló listája az ukrán határőrségnek, ám akkor még egyszerű belügyi telefonnal ellenőriztek és átengedtek. Most némiképp változott az eljárás: a jelzés láttán félreállítják a gépjárművet, amivel utazom. Meg kell várni, míg a titkosszolgálatok kiérkeznek, és az ő jelenlétükben vonják mélységi vizsgálat alá a járművünket és a csomagot. Első alkalommal ez a procedúra, illetve egy jegyzőkönyv kikövetelése négy órát vett igénybe. Akkor minden iratunkat – pénztárcáinkat, bankkártyát – ellenőrizték. Másodszorra már részidőjavulás mutatkozott: a vegzálási idő mindössze két és fél órát vett igénybe. Volt azonban olyan járási képviselőtársam, akit az Ukrajnába való belépésnél várakoztattak három órán át.

Éjszakai határátlépés

A képviselő tudomása szerint általában nem készül jegyzőkönyv a vegzálásokról. Minden alkalommal ki kellett követelnie. Ráadásul a titkosszolgálati jelenlét egy alkalommal sincs feltüntetve, ami szintén az eljárás jogtalanságát bizonyítja.

– Természetesen mindenkit kellemetlenül érint egy ilyen eljárás. Azokat is, akiket az ebben való részvételre köteleznek, legalábbis az eddig kiérkezett titkosszolgálati munkatársak ezt nyilatkozták. De a hasonló jellegű visszaélésekkel nehezen tudnának megrémíteni egy erős identitású kárpátaljai magyar embert. Inkább csak feldühíteni sikerül a kezdeményezőknek. Mindenkit arra biztatok, ha ilyesmivel találkozik, hívja a KMKSZ által működtetett jogsegélyszolgálatot, és semmi esetre se hagyja magát megfélemlíteni, hisz nem ő követ el jogsértést. Az ügyben feljelentések is születtek. Addig is személy szerint az éjszakai órákban lépem majd át a határt, hogy a rend őrei se aludjanak – zárja gondolatait Balogh Lívia. A KMKSZ képviselője elmondja még, hogy a Béketeremtő „halállistája” esetében – a portál külföldi bejegyeztetése miatt – nemzetközi feljelentést sürgetnek.

Durvul a magyar-ukrán konfliktus: itt a Kötöttfogás 10. adása – Magyar Hang

A műsorvezető: Dévényi István. Résztvevők: Konok Péter, Csintalan Sándor és Pörzse Sándor.

Hirdetés

Pavlo Klimkin mítosznak titulálta, hogy a honlap veszélyeztetné a kárpátaljai magyarok testi épségét, és a magyar lapok provokációjának tartja, hogy halállistaként emlegetik a nyilvános adatbázist, holott az nem szólít fel semmire, és pláne nem buzdít gyilkosságra. Az ukrán külügyminiszter bizonyára megfeledkezett arról, hogy 2015 áprilisában néhány nappal azután végeztek leszámolásszerűen Olesz Buzin író, újságíróval, valamint Oleg Kalasnyikov politikussal, hogy adataik nyilvánosságra kerültek a Mirotvorec oldalán.

A KMKSZ nyilatkozatban tiltakozott a weboldal etnikai alapon történő listázása ellen. A felelősök mielőbbi előállítását, és a kisebbségellenes cselekedetek megakadályozását, továbbá a parlament oldalán található aláírásgyűjtés leállítását követelték az ukrán illetékesektől.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 23. számában jelent meg, 2018. október 19-én.

Hetilapunkat keresse az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy miről olvashat még a 23. számban? Itt megnézheti!

Tudjuk, hogy mindenki kér. Tudjuk, hogy mindenki panaszkodik. Mi legalább utóbbitól megkíméljük Önöket, inkább dolgozunk. Keményen. Ha tudja, segítse, támogassa munkánkat, hogy hétről hétre fontos történeteket, értékes olvasmányokat tárhassunk Önök elé. A legfontosabb persze, hogy olvassanak minket és hírünket vigyék. Sőt, ha tehetik, fizessenek elő hetilapunkra! A túlélés másik záloga a közösségi finanszírozás. Erre a célra hoztuk létre felületünket a Patreon adománygyűjtő oldalán. Akár havi két dollár is óriási segítség. Mentsük meg együtt a szabad magyar sajtót! Nagyon köszönjük.

Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon.