Kezdőlap Külföld Elmaradt a zo...

Elmaradt a zombiapokalipszis Belgiumban

Az iszlám párt átvenné a hatalmat az unió fővárosában – ezzel a címmel ijesztgették olvasóikat, nézőiket a magyarországi kormánypárti médiumok idén áprilisban. A rémhír következő részében arról is szó volt, hogy „a brüsszeliek rettegnek attól, hogy az iszlamista párt az őszi önkormányzati választásokon nagyon meg fog erősödni, ugyanis az előrejelzések ezt mutatják”.

HIRDETÉS

A helyhatósági választások október 14-én voltak, a választók túlnyomó többsége azonban egyáltalán nem találkozott az Iszlám Párttal a szavazólapon. Ugyanakkor korábban a hírekben felbukkant egy-két képviselőjük, egyikük azt javasolta például, hogy a nők és a férfiak utazzanak külön a buszokon. Ebből nagy felháborodás lett, volt olyan szakértő, aki szerint az Iszlám Pártot be kellene tiltani, mert alkotmányellenes célokat tűz ki. Ez nem történt meg, Belgium nem az az ország, ahol adminisztratív eszközökkel számolnak le a politikai riválisokkal.

A nyolcmillió Magyarországa – Magyar Hang

Internetes előfizetéssel ugyan szép számú háztartás rendelkezik, de a tájékozódás a túlnyomó többségnél a Facebookkal egyenlő.

Visszatérve a magyar propagandamédiára, azt is híresztelték, hogy „az Iszlám Párt a 19 brüsszeli szavazókörből 14-ben indít jelöltet. Nem meglepően Anderlecht és Molenbeek negyedben a legnépszerűbb a párt, ugyanis a két kerületben nagyszámú muszlim kisebbség él”. Nos, a párt nem 14, hanem két kerületben indított két-két fős listát, Molenbeekben és Brüsszel belvárosi kerületében, Anderlecht városrészben nem. És most nézzük, mi valósult meg a belga kalifátus kiépítéséhez vezető, rögös úton. A belvárosban 1,6, Molenbeekben 1,8 százalékot szereztek, összesen 1820 szavazatot gyűjtöttek be az 1,2 milliós fővárosban.

Mindez egyetlen képviselői helyre sem volt elegendő, bár a belga fővárosban a muszlim népesség megközelíti a 20 százalékot (az egész országra vetítve ez az arány 6 százalék), vagyis a muszlimok sem szavaztak rájuk.

Most, hogy tudjuk, mi nem történt, nézzük, mi az, ami valójában említésre méltó. Maradjunk Molenbeeknél, ahová a magyar kormánypárti sajtó és Deutsch Tamás EP-képviselő is előszeretettel jár rettegni és muszlimterroristázni. A párizsi és a brüsszeli terrortámadások kitervelőinek, végrehajtóinak rejtekhelye volt ez a kerület, a muszlim lakosság aránya körülbelül 40 százalék. De többek között az ő választásuk eredményeként a kerületben a szocialisták nyertek, az új polgármester pedig egy 39 éves doktornő, Catherine Moureaux lett. Rajta kívül talán a legtöbbet emlegetett új polgármester Pierre Kompany, Ganshoren kerület új elöljárója. A név ismerős lehet, Pierre Kompany fia, Vincent Kompany a belga labdarúgó-válogatott és a Manchester City középhátvédje, sok-sok belga kisgyerek példaképe. Az idősebb Kompany 1975-ben érkezett Kongóból, ő az első fekete bőrű polgármester Belgiumban. Egy civil szervezet jelöltlistáját vezette, amelyet a kereszténydemokraták támogattak.

A megválaszolhatatlan kérdés

De tegyük fel a legalapvetőbb kérdést: ki nyerte a választásokat? És ez az, amit Belgiumban, a nemzetiségi megosztottság miatt, nem lehet megválaszolni. Sokkal egyszerűbb arra felelni, hogy ki győzött a holland nyelvterületen, Flandriában, a francia területen, Vallóniában, illetve Brüsszelben. Ami az ország nagyobb részét kitevő Flandriát illeti, hagyományosan a nacionalista Új Flamand Szövetség (N-VA) szerezte a legtöbb szavazatot, 25,1 százalékot. Őket követik a kereszténydemokraták közel 20, majd a liberálisok 13,5 százalékkal. Utánuk következik a választások két nagy nyertese, a bevándorlásellenes Flamand Érdek, illetve a Zöldek egyaránt 13,1 százalékkal. Majd a szocialisták, akik 10 százalékot kaptak. Flandria fővárosában, Antwerpenben megingathatatlan az N-VA, ahol a párt elnöke, erős embere, Bart De Wever lett ismét a polgármester.

Óriási meglepetésre azonban a festői szépségű Gentben egy 36 éves fiatalember, Mathias de Clercq lesz az új vezető, aki a liberális listát vezette, Gentben 60 éve volt utoljára liberális polgármester. Még ennél is nagyobb érdeklődés övezi, hogy mi történik Ninovében. Itt mintegy 40 százalékot szerzett a Forza Ninove, amely – nem nehéz kitalálni – a Flamand Érdek pártjának helyi képződményét jelenti. Az első hírek szerint a bevándorlásellenes Forza Ninove és az N-VA, vagyis a nacionalisták koalíciót kötnek, ez erős többséget jelentett volna, azonban az N-VA helyi és országos vezetése is úgy döntött, hogy nem lépnek szövetségre a szélsőjobboldallal.

A frankofón területen három politikai erő osztozott nagyjából azonos arányban a szavazatokon: a szocialisták, a liberálisok és a kereszténydemokraták. Brüsszelben nagyon vegyes a kép: a legtöbb győzelmet a szocialisták hozták el, de erősek a kereszténydemokraták, a liberálisok és a zöldek is. A belga fővárosban az ökopárt térnyerése még inkább szembetűnő, sokan pártoltak át hozzájuk más pártoktól, ennek is köszönhető, hogy három polgármestert is adnak.

Ami a magyar propagandamédia által vizionált világvégét illeti, az eredmények tükrében jól lemérhető, hogy csak hangulatkeltésre voltak jók – Magyarországon.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 23. számában jelent meg, 2018. október 19-én.

Hetilapunkat keresse az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy miről olvashat még a 23. számban? Itt megnézheti!

HIRDETÉS
Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon:

Tudjuk, hogy mindenki kér...

…tudjuk, hogy mindenki panaszkodik. Mi legalább utóbbitól megkíméljük Önöket, inkább dolgozunk. Keményen. A túlélésért. Ha tudja, segítse, támogassa munkánkat, hogy hétről hétre fontos történeteket, értékes olvasmányokat tárhassunk Önök elé. A legfontosabb persze, hogy olvassanak minket és hírünket vigyék. Sőt, ha tehetik, fizessenek elő hetilapunkra! A túlélés másik záloga a közösségi finanszírozás. Erre a célra hoztuk létre felületünket a Patreon adománygyűjtő oldalán. Akár havi két dollár is óriási segítség. Mentsük meg együtt a szabad magyar sajtót! Nagyon köszönjük!

Arató László
Arató László
A Magyar Hang brüsszeli tudósítója

Ezek is érdekelhetik még

Legolvasottabb a Magyar Hangon

Kövessen minket a közösségi oldalainkon!

21,920lájkolóTetszik
861követőKövetés
10,209feliratkozóFeliratkozás

Friss lapszámunk

Odacsap a vasököl? – Magyar Hang-ajánló

Péntektől csütörtökig keresse a 31. számot az újságárusoknál! Már 28 oldalon, változatlan áron!

Kiemelt cikkek

A fiatalok többsége generációt váltana, a Momentum lehet ennek a nyertese

Egy felmérés szerint a 18-25 évesek között is a Fidesz a legerősebb párt, de jóval kisebb előnnyel, mint a teljes népességben. És az ő negyedük is fiatalítana.