Angela Merkel német kancellár nem indul el ismét a Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöki tisztségéért a párt decemberi kongresszusán, német sajtóértesülések szerint ezt pártja elnökségi ülésén jelentette be hétfőn Berlinben. Merkel 2000 óta vezeti a CDU-t. Eddig rendre azt hangoztatta, hogy a pártelnöki és a kancellári tisztség elválaszthatatlan egymástól, a két pozíciót ugyanannak a személynek kell betöltenie.
Egy utódjelölt már van is, a korábbi CDU/CSU-frakcióvezető, a 62 éves Friedrich Merz személyében – értesült a dpa és a Bild a politikus környezetéből.
A döntés közvetlen előzménye a Hessen tartományban vasárnap rendezett törvényhozási (Landtag-) választás, amelyen a CDU ugyan az első helyen végzett és folytathatja a kormányzást eddigi koalíciós partnerével, a Zöldekkel – illetve egy harmadik partnerrel, de 1966 óta a leggyengébb eredményt, 27 százalékot ért el. Közben az angol nyelvű The Local hírportál német szekciója még keményebb politikai következményről ír, még pedig arról, hogy a szövetségi szinten a kereszténydemokratákkal együtt kormányzó Német Szociáldemokratra Párt (SPD) azzal fenyegette meg a kancellárt, kilépnek a szövetségi kormányból, amennyiben a CDU/CSU nem tesz le egy olyan politikai ütemtervet, amely javít a kormányzati munkán. Merkel 13 órakor szólal fel a szövetségi parlamentben.
Merkel 2021-ig lesz kancellár, utána visszavonul - Magyar Hang
Legfeljebb a mostani mandátumának végéig, azaz 2021-ig lesz német kancellár Angela Merkel.
A Drezdai Egyetem politológus kutatója, Hans Vorländer a német közszolgálati ARD-nek úgy értékelt: a szövetségi szinten kormányzó két párt, a CDU/CSU és az SPD jelenleg olyan, mint két fuldokló ember, akiket egymáshoz láncoltak.
Feljöttek a Zöldek és a bevándorlásellenes AfD
A kereszténydemokraták mellett egyébként a Hessenben épp ellenzékben lévő SPD is, noha végül második helyre futott be, súlyos veszteségeket szenvedett el, támogatottsága történelmi mélypontra süllyedt.
A visszaesést a CDU-nál és az SPD-nél is a szövetségi kormánnyal szembeni elégedetlenségnek tulajdonítják. Mindkét párt sürgeti, hogy a választás tanulsága képpen változtassanak a berlini vezetés tevékenységén, összpontosítsanak a szakmai munkára és zárják le a politikai vitákat.
A hivatalos előzetes végeredmény szerint a CDU a szavazatok 27 százalékát szerezte meg. Ez több mint 10 százalékpontos visszaesés az előző, 2013-ban tartott Landtag-választáson szerzett 38,3 százalékhoz képest. A második helyen az SPD áll a szavazatok 19,8 százalékával, ez minden eddiginél gyengébb eredmény, és szintén 10 százalékpontot meghaladó visszaesés az öt évvel ezelőtti 30,7 százalékhoz képest.
A Zöldek ugyancsak 19,8 százalékot szereztek, mindössze 94 szavazattal maradtak el az SPD-től, listájukra 570 166 voks érkezett, a szociáldemokraták listájára pedig 570 260. A hagyományosan baloldali irányultságú, de egyre inkább a politikai spektrum közepe felé húzódó ökopárt története legjobb eredményét érte el, és 8,7 százalékponttal növelte támogatottságát az öt évvel ezelőtti 11,1 százalékhoz képest.
A CDU-tól jobbra álló Alternatíva Németországnak (AfD) 13,1 százalékos eredménnyel került be a wiesbadeni törvényhozásba. Öt éve még nem lépte át az 5 százalékos bejutási küszöböt, a szavazatok 4,1 százalékát szerezte meg, ehhez képest 9 százalékponttal erősödött. Az öt éve alapított AfD így már mind a 16 tartományban rendelkezik törvényhozási képviselettel.
A liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) a szavazatok 7,5 százalékát gyűjtötte össze, ami 2,5 százalékpontos növekedés az öt évvel ezelőtti 5 százalékhoz képest. Az SPD-től balra álló Baloldal (Die Linke) 6,3 százalékot szerzett, ez 1,1 százalékpontos növekedés a 2013-as 5,2 százalékhoz viszonyítva.
A választási részvételi arány 67,3 százalékra süllyedt az öt évvel ezelőtti 73,2 százalékról.
