Kína részlegesen feloldja a csontkereskedelmi tilalmat

Szélesszájú orrszarvú és borja a San Diegó-i állatkertben (Fotó: IIP Photo Archive / Flickr)

A kínai kormány speciális körülmények között engedélyezni fogja a veszélyeztetett állatok csontjából készülő termékekkel való kereskedelmet. A hatóságok a jövőben szigorúan felügyelik a kereskedelem mennyiségét, és csak fogságban tenyésztett állatoktól lehet rinocérosztülökre és tigriscsontra szert tenni, kizárólag orvosi kutatások vagy gyógyászat céljából, ehhez pedig minden vonatkozó lépést engedélyeztetni kell – jelentette a BBC.

A tilalom enyhítését a kínai kormány nem indokolta

Hirdetés

És arról sem szóltak, miként szabályozzák a tigris- és orrszarvútenyésztést, ugyanakkor felszólították a helyi hatóságokat, hogy sokkal nagyobb hangsúlyt fektessenek az orrszarvúk és a tigrisek védelmében folytatott reklámtevékenységre, így bojkottálva az illegális kereskedelmet.

Kína mostani döntésének a Természetvédelmi Világszervezet (WWF) szerint világszerte pusztító következményei lehetnek, mivel lehetővé teszi, hogy az orvvadászok és az állatkereskedők a legalizált kereskedelemre hivatkozva folytathatják tevékenységüket.

A hagyományos kínai gyógyászat előszeretettel használ tigriscsontokat és orrszarvútülköt annak ellenére, hogy nincs bizonyíték hatékonyságukról a betegségek kezelésében. Ehhez Kínában régóta engedélyezett a tigrisek tenyésztése farmokon, a több ezer állat gyakran nyomorúságos körülmények között szenved. A hagyományos kínai gyógyászatban az elefántcsont-termékek is óriási népszerűségnek örvendenek. Éves szinten tízmilliárd dollárt termel ez az „iparág”, de mindehhez évente 30 ezer elefántot kell lemészárolni, miközben egész Afrikában jelenleg csupán 600 ezer elefánt él. (Fél évszázaddal ezelőtt 6 milliós volt a populációjuk.)

Hongkong, Laosz, vagy Vietnám nem bünteti a kereskedelmet

Kína a világ legnagyobb elefántcsont-importőrének számított, de tavaly év elején bejelentették, hogy 2017 végéig teljesen betiltják az elefántcsont-feldolgozást és kereskedelmet. Sok környező ország, mint Hongkong, Laosz, vagy Vietnám azonban még mindig nem bünteti az agyarkereskedelmet. Ráadásul az innen származó termékek 3-5 százaléka Európába és Észak-Amerikába vándorol. Donald Trump épp ezért tavaly novemberben egy napra ugyan feloldotta a csonttrófeák beviteli tilalmát Zimbabweből és Zambiából, de döntése akkor felháborodást keltett, hogy vissza is vonta. Amúgy a veszélyeztetett állatok agyarának behozatali tilalmát még elődje, Barack Obama rendelte el 2014-ben.

Idén áprilisban a brit kormány jelentette be, hogy Európa legszigorúbb szabályozásának bevezetését tervezi az elefántok védelmében, ennek értelmében megtiltják az elefántcsont kereskedelmét, bármilyen régi is legyen az áru. Az elefántcsont kereskedelmének tilalmát megszegőkre akár öt évi börtönbüntetés is kiszabható a tervezet szerint.

A szigorú szabályozás alól csak néhány különleges esetben tesznek kivételt: például egyes régi hangszerek vagy több mint száz éves műalkotások, például portrét ábrázoló miniatúrák esetében. David Cowdrey, az IFAW nemzetközi állatvédelmi alapítvány szóvivője hangsúlyozta: a brit tiltás világos és egyértelmű üzenetet küld arról, hogy az elefántcsont-kereskedelemnek vége, csak a történelem lapjain maradt helye.

WWF: az egész élővilág óriási veszélyben van az emberi fogyasztás mértéktelenné válása miatt

A WWF legfrissebb tanulmánya szerint közben nemcsak a veszélyeztetett állatok sorsa kritikus, de az egész élővilág óriási veszélyben van az emberi fogyasztás mértéktelenné válása miatt. A szervezet jelentése szerint 1974 és 2014 között a gerinces állatok – az emlősök, a halak, a madarak, a kétéltűek és a hüllők – hatvan százaléka pusztult el. – A Föld olyan mértékben veszítette el biodiverzitását, ami csak a tömeges kihalások idején jellemző – áll a szervezet BBC által is idézett jelentésében.

Dél- és Közép-Amerikában érhet tetten a legdrámaibb csökkenés szenvedett a gerinces populációkban, itt 89 százalékos a veszteség a hetvenes évekhez képest. Az egyre drasztikusabb műanyag szennyezés miatt különösen veszélyes helyzetben vannak a tengeri fajok, a jelentés szerint a szennyezettséget az óceánok legmélyebb részein is, köztük a csendes-óceáni Mariana-árok mélyén is észlelték. Míg a hatvanas években a tengeri madarak öt százalékának volt műanyagszemét a gyomrában, ez az arány ma már 90 százalékos. De szintén ijesztő adat az is, hogy 1950 óta 6 milliárd tonna élőlényt halásztunk ki a tengereinkből. A tavakban, folyókban és vizes élőhelyeken élő édesvízi fajok 1970 óta pedig 83 százalékos csökkenést mutatnak.

Betiltaná 2021-től az Európai Parlament az egyszer használatos műanyagtermékeket – Magyar Hang

Az Európai Parlament ezen túlmenően előírná, hogy a dohánytermékekből származó szemetet 2025-ig felére, 2030-ra pedig 80 százalékkal kell csökkenteni.

A WWF sürgeti a politikai döntéshozókat, hogy a fenntartható fejlődés érdekében tegyenek meg minden tőlük telhetőt. Még nem késő, de már eléggé sürgető, hogy lépéseket tegyünk, ha meg akarjuk menteni a jelenlegi formájában ismert bolygónkat. Észnél kell lenni, hisz a szervezet szerint 2020-ig tartó időszak sorsdöntő az emberiség történetében. Így bármit is teszünk a következő két évben Földünkért vagy ellene, minden lépésnek maradandó következménye lesz.

Hirdetés

A jelentés szerint a védett területeken is megrázó emberi hatásokat észlelni, ma már csak a világ földterületének egynegyede az, ahol nincs jelen az ember, ez az arány 2050-re pedig tíz százalékra fog csökkenni. Ehhez vezet az egyre növekvő élelmiszertermelés és az energia, vagyis a föld és a víz iránti növekvő kereslet.

Noha az erdőveszteséget az utóbbi évtizedekben egyes régiókban újraerdősítéssel próbálták lassítani, de a Föld legmagasabb biológiai sokféleségével bíró trópusi erdők jelentős mértékben sérültek.

Tudjuk, hogy mindenki kér. Tudjuk, hogy mindenki panaszkodik. Mi legalább utóbbitól megkíméljük Önöket, inkább dolgozunk. Keményen. Ha tudja, segítse, támogassa munkánkat, hogy hétről hétre fontos történeteket, értékes olvasmányokat tárhassunk Önök elé. A legfontosabb persze, hogy olvassanak minket és hírünket vigyék. Sőt, ha tehetik, fizessenek elő hetilapunkra! A túlélés másik záloga a közösségi finanszírozás. Erre a célra hoztuk létre felületünket a Patreon adománygyűjtő oldalán. Akár havi két dollár is óriási segítség. Mentsük meg együtt a szabad magyar sajtót! Nagyon köszönjük.

Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon.