A félidős választások többnyire komolyabb tét nélküliek, és általában az aktuális ellenzéki oldal mozgósít jobban. A választási részvétel borzalmasan alacsony, 40 százalék körül szokott lenni: 2014-ben 37 százalékos volt, ez az utóbbi idők legrosszabb eredménye. Ám a mostani voksolás az előzetes adatok szerint évtizedes rekordokat fog dönteni.
Barack Obama elnök is első ciklusának félénél, 2010-ben veszítette el a 2008-ban megnyert alsóházi többségét; a második ciklusának felénél pedig a szenátusi többségét is, és onnantól kezdve a kongresszusi republikánus többség meglehetősen sikeresen tudta blokkolni az elképzeléseit. Olyannyira, hogy 10 hónapig még csak szenátusi meghallgatást sem kapott a főbíró-jelöltje, Merrick Garland.
Népszavazás Trumpról
Ebben az évben viszont nem csak a demokrata, de a republikánus oldal is mozgósít: véresen komolyan veszik a választást. A fiatalok, akik a világ minden demokráciájában a legrosszabb szavazói csoportnak számítanak, a korábbiakat messze felülmúló létszámban regisztráltak (talán az iskolai lövöldözéseknek, illetve az arra adott elégtelen politikusi válaszoknak is hatására). Sőt, az „early voter” (amikor valaki nem a szavazás napján szavaz, hanem előzetesen, akár máshol is, mint ahol lakik; az államok kétharmada ezt engedélyezi, sőt, két államban – Washington, Oregon – eleve csak levélben lehet szavazni!) részvétel már most körülbelül 30 millió amerikai szavazót jelent.
A választás tulajdonképpen egyfajta népszavazás is lesz az elnökről. Ezt maga Trump is érzi, ezért az elmúlt időszakban sorra látogatja azokat a körzeteket, ahol nagyon fontosnak ítéli a republikánus vezetés a mandátum megszerzését, vagy ahol kiélezett a politikai verseny. Trump ilyenkor elemében van: őt ünneplő tömeg előtt beszélhet a mikrofonba, one-man showt játszik. A demokraták pedig Barack Obamát, vagy más korábbi potentátot kérnek fel szereplésre. A tét tényleg nagy: amennyiben a demokraták visszaszerzik legalább az alsóházat, esetleg a felsőházat is, jó esélye lesz annak, hogy Trump ellen meginduljon az impeachment.
Karaván a politikai mocsárban - Magyar Hang
A híradásokat nézve zombiapokalipszis rémlik fel, az elnök pedig intézkedik, katonákat küld a határra, de legfőképpen örül, hogy nem az egészségügyi reformról kell beszélnie.
Ezzel kapcsolatban érdemes megemlíteni, hogy a Trump ügyében eljáró speciális ügyész, Robert Mueller a kiszivárgott hírek szerint még a választás előtt elő akart állni a jelentésével, ám csak a választások után engedik neki ezt megtenni.
A választás eredményére komoly hatással lehet a migránskavarán ügye és az elmúlt hetek merényletei, illetve a bombaügy is.
Republikánus siker és kudarc
A republikánusok minden valószínűség szerint megtartják majd a felsőházat, ám elveszítik az alsóházat. Nate Silver, korunk leghíresebb matematikus-statisztikus választási guruja, saját oldalán, a fivethirtyeight.com oldalon (amely a választásokon résztvevő elektorok számáról kapta nevét) is úgy adja, hogy csak 1:7-hez az esélye annak, hogy a republikánus párt meg tudja védeni az alsóházat, viszont ugyanennyit számol arra, hogy a demokraták a szenátust is vissza tudják foglalni (a legvalószínűbb az, hogy marad az 51-49-es arány a republikánusok javára).
Ennek oka az, hogy a szenátori székek három típusba tartoznak. Míg minden második évben újraválasztják a kongresszus egészét, így az aktuális politikai közhangulat az alsóházra jobban rá tudja nyomni bélyegét, addig a szenátori székeknek csak harmadát (így végül mindegyik szenátor hat évig töltheti be ezt a pozíciót). Idén többnyire a demokraták azok, akiknek meg kell védeniük a szenátori székeiket, és több republikánus szenátor nekik kedvező, erősen konzervatív államban indul újra a saját székéért. Azaz, a demokraták számára a szenátus esetében már jó eredmény lenne, ha nem veszítenének a létszámukból, de ahhoz kisebb fajta csoda kéne, hogy például Beto O’Rourke demokrata szenátorjelölt legyőzhesse Texasban Ted Cruzt, sőt, még ahhoz is, hogy Heidi Heitkamp megvédje saját székét Észak-Dakotában. Viszont minden bizonnyal el is nyernek egy széket (a legjobban a John McCain egykori helyéért folytatott küzdelemben állnak, Arizonában), így maradna a jelenlegi felállás.
Harc a kormányzói székekért
Az ötven állam közül harminchatban kormányzót is választanak. A demokraták ebben is jól állnak, a legutolsó felmérés szerint a választások után az amerikai népesség közel kétharmada fog demokraták által irányított államban lakni. Már csak azért is, mert a legnépesebb államok közül többnek demokrata kormányzója várható: Kaliforniában republikánus ritkán rúg labdába, csak, ha világhírű színész, New Yorkra ez ugyanúgy áll. Texasban pont fordítva, republikánus jelölt szokott nyerni: ám idén Floridát minden bizonnyal megnyeri Tallahassee népszerű polgármestere, az afroamerikai Andrew Gillum, akit republikánus ellenfele, Ron DeSantis többször is rasszista megjegyzésekkel illetett.
A legérdekesebb párharc a volt rabszolgatartó államban, Georgiában várható, ahol a jelenlegi Secretary of State (államminiszter) indul, kihívója pedig a szintén afroamerikai Stacey Abrams. Ez az állam azért érdekes, mert Brian Kemp, az államminiszter, jelenlegi pozíciójából fakadóan a legfőbb ellenérve a választások tisztaságának – ahol ő maga mint jelölt indul.
Kemp több tízezernyi szavazó szavazati jogát lehetetleníti éppen el, mert az előírása szerint „teljes egyezésnek” kell lennie a különböző hivatalos okmányokon, anélkül nem szavazhat az illető. Azaz, ha a szavazópolgár időközben nevet változtatott, házasság vagy bármi más okból, és nem jelentette le azt időben, nem szavazhat; de ha van egy kötőjel a nevében, vagy egy aposztróf, és a személyi irata nem egyezik meg a nyilvántartásban szereplővel valamilyen tévedés folytán, akkor sem. Brian Kemp ráadásul felfüggesztette a választói regisztrációt is, így ez is több ezer embert jelent: olyanokat, akik csak mostanság kaptak amerikai állampolgárságot, vagy költöztek Georgiába. Ám ez még mind semmi ahhoz képest, hogy 2012-16 között 1,5 milliónyi szavazó regisztrációját érvénytelenítette, azon az alapon, hogy nem szoktak szavazni, ezért inkább leveteti őket a listáról. Kemp egyébként nagy Trump-rajongó.
Miért november első vasárnapját követő első kedden tartják a választásokat?
Furcsa, hogy nem egy tavaszi vagy őszi hétvégén tartják a választásokat, hanem mindig késő ősszel, és hétköznap. És, hogy miért? 1845-ben hozott törvényt a Kongresszus arról, hogy kötelezően mikor legyen a választás, és ezt a mozgó dátumot jelölték ki rá (ezt megelőzően december első szerdáját megelőző 34 nap bármelyikében lehetett tartani, és államonként eltért a választás időpontja).
A dolog megértéséhez szükséges tudni azt, hogy amikor ezt a törvényt hozták, az USA lakosságának 90 százaléka farmer volt, mindössze 10 százaléknyi városlakóval szemben. A kongresszusi küldöttek olyan napot akartak találni, ami lehetőség szerint a legtöbbeknek jó volt. A tél a rossz közlekedés miatt kiesett, tavasszal és nyáron a földdel, gyümölcsösökkel és az állatokkal rengeteg munka volt, míg ősz elején a betakarítás, a télre való készülődés vitte el az időt. Ősz végén viszont még elég jó állapotban voltak az utak ahhoz, hogy el lehessen indulni a vasárnapi mise után, és jó esetben mindenki meg tudott érkezni keddre a hozzá legközelebbi városba szavazni, sőt, a városokban szerdán tartott vásárokban el is tudtak valamit adni a magukkal hozott terményből, vagy tudtak vásárolni valamit télire.
Forró ősz várhat Donald Trumpra - Magyar Hang
Amitől az elnök félhet, hogy a félidős választásokon a demokraták többségbe kerülnek.
A számítás remekül bevált: a törvény megalkotása után az egész XIX. században 70 és 82 százalék között ingadozott a választói részvétel. Ellenben a XX. század elejétől, ahogy egyre több gyár épült és mind többen kezdtek hivatalokban dolgozni, a választási részvételi arány erősen megcsappant, volt, hogy 50 százalék alá esett, de semmikor sem volt jobb 66 százaléknál.
A XXI. századi választásokon 50-55 százalék közötti volt a választói részvétel, ugyanis nagyon sokan egyszerűen nem tudják megoldani, hogy egy munkanapon munkaidőben elmenjenek szavazni. Így az a törvény, amelyik annak idején azért jött létre, hogy a lehető legtöbb ember élhessen a szavazójogával, mára gáttá vált.
