Trump jövője a tét – izgalmas párharcokat hoz a félidős választás

Donald és Melania Trump (forrás: Facebook) Donald és Melania Trump (forrás: Facebook)

Az Egyesület Államok kedden tartja a félidős választásokat. A képviselőház teljes egészét, a szenátus bő harmadát választják újra, ezen kívül az ország kétharmadában választanak még kormányzókat is. Az USA-ban az elnöki ciklus közepére eső félidős választás hagyományosan az elnöki munka felett alkotott értékítélet szokott lenni, és meghatározza a ciklus második felét.

Hirdetés

A félidős választások többnyire komolyabb tét nélküliek, és általában az aktuális ellenzéki oldal mozgósít jobban. A választási részvétel borzalmasan alacsony, 40 százalék körül szokott lenni: 2014-ben 37 százalékos volt, ez az utóbbi idők legrosszabb eredménye. Ám a mostani voksolás az előzetes adatok szerint évtizedes rekordokat fog dönteni.

Barack Obama elnök is első ciklusának félénél, 2010-ben veszítette el a 2008-ban megnyert alsóházi többségét; a második ciklusának felénél pedig a szenátusi többségét is, és onnantól kezdve a kongresszusi republikánus többség meglehetősen sikeresen tudta blokkolni az elképzeléseit. Olyannyira, hogy 10 hónapig még csak szenátusi meghallgatást sem kapott a főbíró-jelöltje, Merrick Garland.

Népszavazás Trumpról

Ebben az évben viszont nem csak a demokrata, de a republikánus oldal is mozgósít: véresen komolyan veszik a választást. A fiatalok, akik a világ minden demokráciájában a legrosszabb szavazói csoportnak számítanak, a korábbiakat messze felülmúló létszámban regisztráltak (talán az iskolai lövöldözéseknek, illetve az arra adott elégtelen politikusi válaszoknak is hatására). Sőt, az „early voter” (amikor valaki nem a szavazás napján szavaz, hanem előzetesen, akár máshol is, mint ahol lakik; az államok kétharmada ezt engedélyezi, sőt, két államban – Washington, Oregon – eleve csak levélben lehet szavazni!) részvétel már most körülbelül 30 millió amerikai szavazót jelent.

A választás tulajdonképpen egyfajta népszavazás is lesz az elnökről. Ezt maga Trump is érzi, ezért az elmúlt időszakban sorra látogatja azokat a körzeteket, ahol nagyon fontosnak ítéli a republikánus vezetés a mandátum megszerzését, vagy ahol kiélezett a politikai verseny. Trump ilyenkor elemében van: őt ünneplő tömeg előtt beszélhet a mikrofonba, one-man showt játszik. A demokraták pedig Barack Obamát, vagy más korábbi potentátot kérnek fel szereplésre. A tét tényleg nagy: amennyiben a demokraták visszaszerzik legalább az alsóházat, esetleg a felsőházat is, jó esélye lesz annak, hogy Trump ellen meginduljon az impeachment.

Karaván a politikai mocsárban – Magyar Hang

A híradásokat nézve zombiapokalipszis rémlik fel, az elnök pedig intézkedik, katonákat küld a határra, de legfőképpen örül, hogy nem az egészségügyi reformról kell beszélnie.

Ezzel kapcsolatban érdemes megemlíteni, hogy a Trump ügyében eljáró speciális ügyész, Robert Mueller a kiszivárgott hírek szerint még a választás előtt elő akart állni a jelentésével, ám csak a választások után engedik neki ezt megtenni.

A választás eredményére komoly hatással lehet a migránskavarán ügye és az elmúlt hetek merényletei, illetve a bombaügy is.

Republikánus siker és kudarc

A republikánusok minden valószínűség szerint megtartják majd a felsőházat, ám elveszítik az alsóházat. Nate Silver, korunk leghíresebb matematikus-statisztikus választási guruja, saját oldalán, a fivethirtyeight.com oldalon (amely a választásokon résztvevő elektorok számáról kapta nevét) is úgy adja, hogy csak 1:7-hez az esélye annak, hogy a republikánus párt meg tudja védeni az alsóházat, viszont ugyanennyit számol arra, hogy a demokraták a szenátust is vissza tudják foglalni (a legvalószínűbb az, hogy marad az 51-49-es arány a republikánusok javára).

Ennek oka az, hogy a szenátori székek három típusba tartoznak. Míg minden második évben újraválasztják a kongresszus egészét, így az aktuális politikai közhangulat az alsóházra jobban rá tudja nyomni bélyegét, addig a szenátori székeknek csak harmadát (így végül mindegyik szenátor hat évig töltheti be ezt a pozíciót). Idén többnyire a demokraták azok, akiknek meg kell védeniük a szenátori székeiket, és több republikánus szenátor nekik kedvező, erősen konzervatív államban indul újra a saját székéért. Azaz, a demokraták számára a szenátus esetében már jó eredmény lenne, ha nem veszítenének a létszámukból, de ahhoz kisebb fajta csoda kéne, hogy például Beto O’Rourke demokrata szenátorjelölt legyőzhesse Texasban Ted Cruzt, sőt, még ahhoz is, hogy Heidi Heitkamp megvédje saját székét Észak-Dakotában. Viszont minden bizonnyal el is nyernek egy széket (a legjobban a John McCain egykori helyéért folytatott küzdelemben állnak, Arizonában), így maradna a jelenlegi felállás.

Harc a kormányzói székekért

Az ötven állam közül harminchatban kormányzót is választanak. A demokraták ebben is jól állnak, a legutolsó felmérés szerint a választások után az amerikai népesség közel kétharmada fog demokraták által irányított államban lakni. Már csak azért is, mert a legnépesebb államok közül többnek demokrata kormányzója várható: Kaliforniában republikánus ritkán rúg labdába, csak, ha világhírű színész, New Yorkra ez ugyanúgy áll. Texasban pont fordítva, republikánus jelölt szokott nyerni: ám idén Floridát minden bizonnyal megnyeri Tallahassee népszerű polgármestere, az afroamerikai Andrew Gillum, akit republikánus ellenfele, Ron DeSantis többször is rasszista megjegyzésekkel illetett.

A legérdekesebb párharc a volt rabszolgatartó államban, Georgiában várható, ahol a jelenlegi Secretary of State (államminiszter) indul, kihívója pedig a szintén afroamerikai Stacey Abrams. Ez az állam azért érdekes, mert Brian Kemp, az államminiszter, jelenlegi pozíciójából fakadóan a legfőbb ellenérve a választások tisztaságának – ahol ő maga mint jelölt indul.

Kemp több tízezernyi szavazó szavazati jogát lehetetleníti éppen el, mert az előírása szerint „teljes egyezésnek” kell lennie a különböző hivatalos okmányokon, anélkül nem szavazhat az illető. Azaz, ha a szavazópolgár időközben nevet változtatott, házasság vagy bármi más okból, és nem jelentette le azt időben, nem szavazhat; de ha van egy kötőjel a nevében, vagy egy aposztróf, és a személyi irata nem egyezik meg a nyilvántartásban szereplővel valamilyen tévedés folytán, akkor sem. Brian Kemp ráadásul felfüggesztette a választói regisztrációt is, így ez is több ezer embert jelent: olyanokat, akik csak mostanság kaptak amerikai állampolgárságot, vagy költöztek Georgiába. Ám ez még mind semmi ahhoz képest, hogy 2012-16 között 1,5 milliónyi szavazó regisztrációját érvénytelenítette, azon az alapon, hogy nem szoktak szavazni, ezért inkább leveteti őket a listáról. Kemp egyébként nagy Trump-rajongó.

Miért november első vasárnapját követő első kedden tartják a választásokat?

Furcsa, hogy nem egy tavaszi vagy őszi hétvégén tartják a választásokat, hanem mindig késő ősszel, és hétköznap. És, hogy miért? 1845-ben hozott törvényt a Kongresszus arról, hogy kötelezően mikor legyen a választás, és ezt a mozgó dátumot jelölték ki rá (ezt megelőzően december első szerdáját megelőző 34 nap bármelyikében lehetett tartani, és államonként eltért a választás időpontja).

A dolog megértéséhez szükséges tudni azt, hogy amikor ezt a törvényt hozták, az USA lakosságának 90 százaléka farmer volt, mindössze 10 százaléknyi városlakóval szemben. A kongresszusi küldöttek olyan napot akartak találni, ami lehetőség szerint a legtöbbeknek jó volt. A tél a rossz közlekedés miatt kiesett, tavasszal és nyáron a földdel, gyümölcsösökkel és az állatokkal rengeteg munka volt, míg ősz elején a betakarítás, a télre való készülődés vitte el az időt. Ősz végén viszont még elég jó állapotban voltak az utak ahhoz, hogy el lehessen indulni a vasárnapi mise után, és jó esetben mindenki meg tudott érkezni keddre a hozzá legközelebbi városba szavazni, sőt, a városokban szerdán tartott vásárokban el is tudtak valamit adni a magukkal hozott terményből, vagy tudtak vásárolni valamit télire.

Forró ősz várhat Donald Trumpra – Magyar Hang

Amitől az elnök félhet, hogy a félidős választásokon a demokraták többségbe kerülnek.

Hirdetés

A számítás remekül bevált: a törvény megalkotása után az egész XIX. században 70 és 82 százalék között ingadozott a választói részvétel. Ellenben a XX. század elejétől, ahogy egyre több gyár épült és mind többen kezdtek hivatalokban dolgozni, a választási részvételi arány erősen megcsappant, volt, hogy 50 százalék alá esett, de semmikor sem volt jobb 66 százaléknál.

A XXI. századi választásokon 50-55 százalék közötti volt a választói részvétel, ugyanis nagyon sokan egyszerűen nem tudják megoldani, hogy egy munkanapon munkaidőben elmenjenek szavazni. Így az a törvény, amelyik annak idején azért jött létre, hogy a lehető legtöbb ember élhessen a szavazójogával, mára gáttá vált.

Tudjuk, hogy mindenki kér. Tudjuk, hogy mindenki panaszkodik. Mi legalább utóbbitól megkíméljük Önöket, inkább dolgozunk. Keményen. Ha tudja, segítse, támogassa munkánkat, hogy hétről hétre fontos történeteket, értékes olvasmányokat tárhassunk Önök elé. A legfontosabb persze, hogy olvassanak minket és hírünket vigyék. Sőt, ha tehetik, fizessenek elő hetilapunkra! A túlélés másik záloga a közösségi finanszírozás. Erre a célra hoztuk létre felületünket a Patreon adománygyűjtő oldalán. Akár havi két dollár is óriási segítség. Mentsük meg együtt a szabad magyar sajtót! Nagyon köszönjük.

Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon.