A félidős választáson eldőlhet, Trump újult erővel fog-e neki a világ megregulázásának és Amerika „naggyá tételének”, vagy inkább az ellenőrzése alól kikerült alsó- és felsőházzal kell harcolnia a következő két évben – és saját bőrét kell mentenie.
Az alsóház, vagyis a Kongresszus így néz ki jelenleg: 235 republikánus, 193 demokrata képviselő van a hét üres szék mellett. Itt a többséghez 218 szavazat kell, és a FiveThirtyEight előrejelzése szerint kedden a demokratáknak 88 százalékos esélyük van arra, hogy itt fordítani tudnak.
A szenátusban jelenleg 51 republikánus 47 demokrata és két független képviselő van. A demokratáknak 51 hely kell a többséghez, a republikánusoknak elég ötven, mert a szenátust a mindenkori alelnök vezeti, aki kizárólag szavazategyenlőség esetén voksolhat. Mike Pence ilyen esetben nem fog a demokraták javára dönteni. Mivel itt most csak 35 hely a tét, a választási esélyek pontosan fordított eredményt jeleznek elő, mint az alsóházból: kedden 80 százalék az esélye annak, hogy a republikánusok maradnak többségben.
Trump jövője a tét - izgalmas párharcokat hoz a félidős választás - Magyar Hang
A képviselőház teljes egészét, a szenátus bő harmadát választják újra, ezen kívül az ország kétharmadában választanak még kormányzókat is.
Ez a matematika, de Trump a győzelmével két éve szó szerint rárúgta az ajtót a közvélemény-kutatókra. A republikánusokat rendszeresen alámérik, mondják sokan, és a virágzó amerikai gazdaság okán arra számítanak, megint sikerül hatalmas meglepetést okozni a demokratákkal szemben.
Az elnök megítélése történelmi csúcson van a saját táborán belül: a jobbra szavazók 87 százaléka nagyon elégedett a munkájával. A balos politikusoknak tulajdonképpen egyetlen politikai üzenetük van: utálják Trumpot. Hogy mindezek elegye keddre milyen eredményt hoz, nehéz megjósolni. Az azonban biztos: a szavazók nagy része nem az illető jelöltre teszi a voksát, hanem Trump politikájáról mond véleményt.
Orbán és Trump
A CEU-ügy nem volt téma a kampányban, Magyarország nem tényező. Nemcsak mi nem számítunk, a világ Amerikán kívüli része sem – a mérések szerint a szavazók alig négy százaléka veszi figyelembe az adott párt vagy jelölt külpolitikáját a mérlegelés során. Egészségbiztosítás, gazdaság és a migráció – a CNN felmérése szerint ez a három dolog a legfontosabb. Háromból kettő kifejezetten Trump témája: elnökségének második évében a GDP növekedése megközelíti a négy százalékot, a beruházások az idei második negyedévben nyolc százalékkal növekedtek, 4 millió új munkahely jött létre.
Karaván a politikai mocsárban - Magyar Hang
A híradásokat nézve zombiapokalipszis rémlik fel, az elnök pedig intézkedik, katonákat küld a határra, de legfőképpen örül, hogy nem az egészségügyi reformról kell beszélnie.
Ha a republikánusok behúzzák mindkét házat, Trump újult erővel és erős hátországgal foghat neki nemzetközi színtéren is az America First, vagyis Amerika az első elvének megvalósításába. És mivel Magyarország nem tud, vagy nem akar dollármilliárdokért fegyvert venni tőle (és ezzel GDP-növekedést előidézni, illetve új munkahelyeket teremteni), Trump nem is fogja komolyan venni hazánkat. A magyar miniszterelnök valószínűleg marad az ő fejében egy hetvenkedő, kelletlen fickó a játszótér hátsó sarkában, aki hiába próbálja kizsarolni a nagyok figyelmét – akár a CEU elűzésével –, nem sikerül neki. Trump a térség több vezetőjével találkozott már, pedig Orbán Viktor volt az első, aki tusnádfürdői beszédében letette mellette a voksot.
Ha a demokraták győznek, Trumpnak lesz éppen elég baja. Egyrészt nem fogja tudni megakadályozni az ellene folyó vizsgálatokat, másrészt szó szerint le tudják őt és adminisztrációját bénítani. Igaz, hamisítatlan trumpos gesztus lenne találkozni azzal, akire nagyon fújnak az ellenfelei – az illiberalizmus kelet-európai koronázatlan királyával.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 25. számában jelent meg, 2018. október 31-én. Hetilapunkat keresse az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 25. számban? Itt megnézheti!
