Szembeszállt az Európai Bizottsággal (EB) az olasz kormány, amikor a kormányülést követően – néhány perccel a kedd éjfélkor lejárt határidő előtt – Matteo Salvini miniszterelnökhelyettes bejelentette, hiába szeretné átszabatni az olasz költségvetési hiánycélra és növekedési célra vonatkozó terveket Brüsszel, arra a kabinet nem hajlandó.
A témában kiadott közlemény szerint hiánycél továbbra is a GDP 2,4 százaléka marad, a növekedési előirányzat pedig 1,5 százalék. Ugyanakkor növelni fogják az eszközeladásokat, és árgus szemekkel figyelik majd a kiadásokat. Ugyanebben a szellemben nyilatkozott Luigi Di Maio, a másik miniszterelnökhelyettes, az Öt Csillag Mozgalom elnöke.
Az Európai Bizottság október 23-án dobta vissza az olasz költségvetési tervezetet, mert az abban foglaltak nem felelnek meg a korábbi uniós ajánlásoknak és a római kötelezettségvállalásnak. Ez volt az első alkalom, hogy az unió valamelyik tagállam költségvetését átdolgozásra visszaküldte.
Amint arról korábban már írtunk, amennyiben beigazolódnak az EB aggodalmai, az komoly gondot jelenthet nemcsak Olaszországnak, de az egész eurózónának, s nem áll akkora forrás az unió rendelkezésére, hogy görög mintára kisegítse a bajba került országot, miután az olasz gazdaság az eurózóna egyik legnagyobb gazdasága.
Nincs annyi pénze az uniónak, hogy baj esetén segítsen az olaszokon - Magyar Hang
Milyen veszélyei lehetnek annak, ha az olaszok ragaszkodnak az Európai Bizottság által visszautasított költségvetésükhöz? Róna Péter közgazdászt kérdeztük a témáról.
A probléma az, hogy a tervezett költségvetés tovább növelné az amúgy is magas olasz államadósságot – amely jelenleg a bruttó hazai termék (GDP) 132 százaléka –, illetve a költségvetés hiányát. A tervezet ugyanis számos olyan tételt tartalmaz, amely extra terheket jelentene a költségvetés számára.
Nem csoda tehát, hogy két hitelminősítő intézet is aggodalmát fejezte ki a tervezett olasz lépés kapcsán, s a Moody's egy kategóriával a bóvli fölé visszaminősítette az olasz államadósságot.
