Az EU és az Egyesült Királyság november 15-én közzétett előzetes megegyezése fontos információkat tartalmaz a közel 250 ezer Nagy Britanniában élő és dolgozó magyar számára. A Theresa May brit kormányfő által bemutatott, a brexit részleteit (elvben) tisztázó dokumentum több hónap intenzív tárgyalás eredménye, ám a bejelentést a brit kormány több tagja negatívan fogadta, és Dominic Raab, brexitért felelős miniszter egész egyszerűen lemondott. Beszédes, hogy helyére kinevezett Steve Barclay legfőbb érdeme a BBC egyik politikai szerkesztője szerint az, hogy „ultralojális”.
A kormányon belül zajló sárdobálás azonban elvonja a figyelmet az előzetes megállapodás tényleges feltételeiről. Az egyik legfontosabb újdonság az a britek 2019. március 29-ei kilépését követő átmeneti időszak bevezetése, ami a tervek szerint 2020. december 31-éig tart majd.
Az 585 oldalas dokumentum második fejezete az állampolgárok jogait taglalja. Ennek értelmében azok az uniós állampolgárok, akik az átmeneti időszak végén az uniós jog tiszteletben tartásával az Egyesült Királyságban tartózkodnak, (közeli) családjukkal együtt ott is maradhatnak. Ez a jog az EUban élő brit állampolgárokra is hasonlóképp kiterjed. Ugyanez vonatkozik azokra, akik ingázóként dolgoztak másik országban.
A jelenlegi tervek így egyelőre nem ígérnek változtatást a letelepedett státusz megszerzésére vonatkozóan, amit az Egyesült Királyságban töltött öt év után kaphat meg valaki, függetlenül attól, hogy ez idő alatt – mondjuk tanulmányai befejeztével – belép a munkaerőpiacra, így tanulóból dolgozó, vagy épp egyéni vállalkozó lesz. Ez ugyanis nem befolyásolja a letelepedéshez szükséges évek „összegyűjtését”. A hatóságok közben azt tanácsolják, hogy a határidő közeledtével mindenki mielőbb jelentkezzen lakhatási státusza megújításáért. Akik már korábban „letelepedtek”, azoknak 2020. december 31. előtt minimum hat hónappal kell ezt a folyamatot elkezdeniük. A megszerzett jogosultságot ezután már csak akkor vesztheti el valaki, ha öt évig folyamatosan más országban tartózkodik.
A munkavállalás kérdése ugyancsak külön fejezetet kapott. Ebből egyelőre az látszik, hogy azoknak, akik már korábban az Egyesült Királyágban dolgoztak, különösebb változást nem hoz magával a May által benyújtott javaslat. Ugyan a megegyezés nem mondja ki nyíltan, de a brit lapok információi szerint a szigetország a jövőben a tudásalapú migrációra akarja helyezni a hangsúlyt, és csak magasan képzett bevándorlókat fogja befogadni.
Nekünk fog leginkább fájni a brexit - Magyar Hang
Theresa May miniszterelnök szerdán bemutatja a brit kormánynak az unióval kötendő brexit megállapodás első tervezetét. Mi vár ránk?
Az egyezmény azt is leszögezi, hogy az átmeneti időszak után a britek nem lesznek kötelesek diákhitelt és ösztöndíjakat biztosítani az európai diákoknak. A független Bevándorlási Tanácsadó Bizottság (Migration Advisor Committee – MAC) szeptemberi jelentése a tudás alapú migráció támogatása mellett kiemelte, hogy amennyiben Nagy-Britannia nem állapodik meg külön migrációs politikáról Brüsszellel, úgy az uniós állampolgároknak kevés esélyük lesz kedvezményes elbánásra, egyúttal feszültség alakulhat ki a már ott lévő „régiek” és az ismét szövevényes bürokratikus útvesztők között érkező „újak” között. A MAC jelentése feketén-fehéren kimondja, hogy az EU-ból érkező migráció „sem túlnyomóan negatív, sem pedig egyértelműen gyümölcsöző”. A legtöbb ezzel kapcsolatos tanulmány azt jelzi, hogy a migráció kevesebb, mint a GDP egy százalékára van hatással az Egyesült Királyságban.
Az, hogy a brit miniszterelnök által benyújtott dokumentumot végül elfogadják-e, bizonytalan. Az Észak-Írország és az Ír Köztársaság közötti határkérdés valószínűleg még komoly viták tárgya lesz. Miután a kabinet – tíz miniszter állítólagos ellenkezése ellenére – rábólintott a megegyezésre, a következő lépés a november 25-ei, vasárnapi brüsszeli csúcstalálkozó lesz. Amennyiben a tagállamok vezetői megszavazzák a megegyezést, a döntés a brit alsóház elé kerül. Több politikai elemző elképzelhetőnek tartja azt is, hogy a képviselők benyújtanak egy bizalmatlansági indítvány a konzervatív miniszterelnök ellen, ami, ha sikerrel jár, a tárgyalások további húzódásához vezetne. A brexitellenesek (kimondva-kimondatlanul) épp ezért imádkoznak, és remélik, hogy a brit kilépést így a soha meg nem valósításig lehetne halogatni.
Hetilapunkat keresse az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 28. számban? Itt megnézheti! Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon.
