Kezdőlap Külföld Előremenekül ...

Előremenekül a Merkel–Macron tandem

Szorosabb és mélyebb európai összefogást szeretne Angela Merkel és Emmanuel Macron. A német kancellár és a francia elnök új fejezetet nyitva Európa történetében megújítaná az EU-t, önálló hadsereggel erősítené a szuverenitását, valamint az új kihívásokhoz igazítaná az együttműködést. Az unió két nagyhatalma felismerte végre, hogy mekkora a baj, avagy csak az otthon a fejük felett gyülekező sötét felhők elől menekülnek az európai politikába?

HIRDETÉS

Egyre komolyabb gondokkal szembesülnek a saját országukban az Európai Unió mozdonyának tekinthető Németország és a szerelvény örökös első kocsijának magát kinevező Franciaország vezetői. Angela Merkel pártja egyik pofont kapja a másik után; a kancellár ugyan ennek ellenére kitart és jelen állapot szerint marad is a ciklus végéig, ám a pártelnöki posztjáról kénytelen volt lemondani. Egyáltalán nem jobb a helyzete Emmanuel Macronnak sem, akinek a népszerűsége még az e téren negatív csúcsokat döntő előd Francois Hollande támogatottságát is alulmúlja, politikája ellen pedig már jó egy hete állandóan tüntetnek.

Ehhez képest a két politikus rendkívüli aktivitást mutat a külpolitikában. Az elmúlt időszakban kétszer is találkoztak, emellett Merkel az Európai Parlamentben, Macron pedig a Bundestagban fejtette ki az elképzeléseit Európa jövőjéről. Ez az aktivitás pedig egyáltalán nem véletlen. Merkel ugyanis a visszavonulásáig hátralévő két évben a szobrát építve kockázat nélkül az európai politikára koncentrálhat.amennyiben ezt a belpolitikai helyzet megengedi, ezt meg is teszi. Macron előtt pedig nincs más lehetőség. A hazai bukdácsolást az európai ügyekre koncentrálva ellensúlyozhatja.

Helmut Kohl lánykájából mindenki „muttija”: Merkel, az örök pragmatikus – Magyar Hang

Egy korszak lezárul: Angela Merkel távozik a CDU éléről és új kancellári mandátumot se vállal. Ilyen volt a világ legbefolyásosabb női politikusának pályája.

Ráadásul a brexit utáni európai jövő alakításában az eddigieknél is nagyobb felelősség hárul Németországra és Franciaországra. Valamint még ha akarnának, akkor sem nagyon bújhatnának ki e felelősség alól. De nem is akarnak. Németország Európához nagy és erős, globális értelemben azonban csak az EU-val a háta mögött igazán tényező. Ezért aztán ugyancsak érdekelt az erős Európában.

Történelmileg Franciaország volt az, aki először felismerte az európai integrációban a saját súlyát megerősítő eszközt. Németország azonban átvette ezt a szerepet, és ebben sokkal sikeresebb is. Ma Németország ismét Európa hegemón hatalma. Macron talán az utolsó esély a francia–német szövetség fenntartására. Az ő lendületes európaisága és az EU reformját célzó nagy tervei esélyt adnak arra, hogy Párizs ne szakadjon le Berlintől. Ebben a tandemben azonban Németország akarata érvényesül, még ha a felerősödő németellenesség miatt fügefalevélként szüksége is van Franciaországra.

Visszatalál-e a gyökereihez az Európai Néppárt? – Magyar Hang

Ha ez így folytatódik, akkor a baloldalt követve az európai jobbközép is könnyen a lejtőre kerülhet, és elveszítheti gyengülő, ám ma még meglevő befolyását.

A két politikusnak az európai reformokról vallott elképzelései alapvetően összecsengenek. Merkel felzárkózott Macron mellé a közös európai hadsereg felállítását szorgalmazva. Abban sincs köztük vita, hogy a jövőben az Európai Unióban csökkenteni kell az egyhangú döntések súlyát, és minden tagállamnak be kell tartania a jogállamiság normáit. Ugyanígy meg kell erősíteni a külső határokat és egységesíteni a menekültkérelmi rendszert. „Újra kell gondolnunk a döntéshozatalainkat, le kell mondanunk az egyhangú döntésekről, ahol ezt a szerződések lehetővé teszik. A stabil gazdasági és pénzügyi unió a közös jólétünk alapja, ezért szükséges továbbfejleszteni a stabilitási mechanizmust és a bankuniót, illetve dolgozni kell az eurózóna költségvetésén. Ha mindenki meg akarja őrizni a nemzeti hatáskörét, akkor az új testület nem fogja tudni ellátni a feladatát, a nemzeti hatáskörökről itt le kell mondanunk” – szögezte le Merkel.

Mindez egy tovább mélyülő Európát feltételez, amelyben az egyes tagországok különböző sebességgel haladnak. Persze Berlin és Párizs között is vannak érdekütközések. Így például az euróövezet reformját és a közös költségvetést és adópolitikát illetően. De a közös hadsereg felállításában is óvatosabb Berlin, mint ahogy Párizsnál rugalmasabban képzeli el a többsebességű Európát is. Az érdekek ütközése megjelenik az Európai Parlament jövőjéről vallott elképzelésekben is. Míg Merkel a Néppárt dominanciáját szeretné megőrizni és az Európai Bizottság élén legszívesebben Manfred Webert látná, addig Macron a balliberális többség összekovácsolásán dolgozik és Jean-Claude Juncker utódjaként Frans Timmermanst favorizálja.

Előremenekül a CDU újabb fiaskója után Angela Merkel – Magyar Hang

Az Európai Unió jövőjét is befolyásolja a mélyülő német belpolitikai válság.

Európa jövőjét tehát a választások eredménye is befolyásolja. Minden jel szerint erősödnek a nemzetek Európájában gondolkodók, ám az erőviszonyok jelenlegi alakulását nézve a reformok a föderális Európa irányába haladnak, ami a versenyképesség szempontjából nézve nem ördögtől való. Persze, csak akkor, ha nem szakad végletesen ketté az unió. Ám mintha ennek az elképzelésnek a zászlóvivői sem bíznának igazán önmagukban. Merkel és Macron ugyanis még jövő május előtt elindítanák ezt a folyamatot. Ennyi elvesztegetett év után éppen most talán nem kellene ennyire sietni!

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 28. számában jelent meg, 2018. november 23-án.

Hetilapunkat keresse az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon!

Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon:

Tudjuk, hogy mindenki kér...

…tudjuk, hogy mindenki panaszkodik. Mi legalább utóbbitól megkíméljük Önöket, inkább dolgozunk. Keményen. A túlélésért. Ha tudja, segítse, támogassa munkánkat, hogy hétről hétre fontos történeteket, értékes olvasmányokat tárhassunk Önök elé. A legfontosabb persze, hogy olvassanak minket és hírünket vigyék. Sőt, ha tehetik, fizessenek elő hetilapunkra! A túlélés másik záloga a közösségi finanszírozás. Erre a célra hoztuk létre felületünket a Patreon adománygyűjtő oldalán. Akár havi két dollár is óriási segítség. Mentsük meg együtt a szabad magyar sajtót! Nagyon köszönjük!

Stier Gábor
Stier Gábor
A Magyar Hang külpolitikai szakújságírója, a Moszkva tér főszerkesztője

Ezek is érdekelhetik még

Legolvasottabb a Magyar Hangon

Kövessen minket a közösségi oldalainkon!

20,964lájkolóTetszik
755követőKövetés
8,954feliratkozóFeliratkozás

Friss lapszámunk

A gömböc mindent felfal – Magyar Hang-ajánló

Péntektől csütörtökig keresse a 30. számot az újságárusoknál! Már 28 oldalon, változatlan áron!

Kiemelt cikkek

Szíjjártó Péter karácsonyfát szeretne, nem gúlaszerű dobozokat

A külügyminiszter szerint Európában nincs menekültkérdés, csak migrációs kérdés és az illegális bevándorlókra Magyarország nem hajlandó menekültként tekinteni.