Kezdőlap Külföld Meghalt Georg...

Meghalt George H. W. Bush

Kilencvennégy éves korában, pénteken elhunyt az Amerikai Egyesült Államok 41. elnöke, George Herbert Walker Bush. A halálhírt a hivatala tette közzé. Mint a New York Times megjegyzi, a korábbi elnök távozása alig nyolc hónappal követte a feleségéét, Barbara Bushét, aki 92 éves korában halt meg. George H. W. Bush a Parkinson-kór egy változatában szenvedett, az elmúlt években ezért is kerekesszékbe kényszerült, és gyakran szállították vissza a kórházba. Egy nappal a felesége temetését követően is egy olyan fertőzés miatt kellett kezelni őt, ami átterjedt a vérébe. Mindemellett kitartott, és 2013-ban is azt üzente támogatóinak, hogy a hárfákat egyelőre hagyják a szekrényben, azaz korai még a dicsérő nekrológokra készülni. Ő is lett az Egyesült Államok legmagasabb kort megélő elnöke. Igaz, a 93 éves korában elhunyt Ronald Reagan csak egy évvel maradt le, Jimmy Carter pedig csak szűk négy hónappal később született Bushnál, és szerencsére az élők közt van még.

HIRDETÉS

Ahogy a New York Times megfogalmazza, az elnök az átmenet embere volt, egy nagyon változó korban került a Fehér Ház élére. Több mint negyven éve töltött már be közhivatalt, amikor Reagan utódjaként, 1989-ben elnökké választották. Ő volt egyben az utolsó ezen a poszton abból a generációból, amelyik még szolgált a II. világháborúban. Bush a haditengerészetnél vett részt a harcokban, rögtön azután, hogy 18 évesen lediplomázott a Phillips Akadémián. Az 1944-es évben ötvennyolc misszión vett részt, amiért később több kitüntetést is kapott.

Ő zárhatta le a XX. század második felét meghatározó hidegháborút, és neki kellett Amerikát képviselnie a Szovjetunó összeomlása és Kelet-Európa felszabadulása idején. Ebben pedig sikeresnek is bizonyult, még ha a nemzetközi eredmények nem is voltak elegendőek az újrázáshoz. A gazdasági nehézségeket nyögő amerikaiak úgy vélték, mindennapos helyzetükön az elnök nem tud javítani, ezért 1992 végén nem szavaztak neki újra bizalmat. Helyette egy addig viszonylag ismeretlen demokrata kormányzónak, Bill Clintonnak szavaztak bizalmat. Ő már egy más kor gyermeke volt: 1946-ban, a baby boom generáció tagjaként született, és egy egészen másfajta vezetői stílust képviselt.

1991-ben nemzetközi koalíciót toborzott rá, hogy kiűzzék az iraki megszállókat Kuvaitból, ezzel pedig a New York Times szerint számos amerikaiban oldotta azokat a feszültségeket, amiket még Vietnaom okozott. A győzelem viszont azt is hozta magával, hogy az Egyesült Államok évtizedekre Irak-központúvá vált, és később a már szintén elnökké választott fiú, George W. Bush döntött a háború megindítása mellett. Ekkor viszont már az amerikaiak jó része nem gondolta úgy, hogy nekik ebbe a történetben túlzott szerepet kellene vállalniuk.

Ha Donald Trumpnál sokan a tapasztalatlanságot látták az egyik fő gyengítő tényezőként, hát George H. W. Bushnál nem kellett ilyesmitől tartani. Két cikluson keresztül volt kongresszusi képviselő Texasban, nagykövet az ENSZ-nél, elnök a Republikánus Nemzeti Bizottságnál, majd a CIA igazgatója, Ronald Reagan alatt pedig alelnök. És elérte azt, amit utoljára Martin Van Buren 1836-ban: alelnökként zárta a ciklust, majd az államok vezetőjévé választották. Politikai karrierje során találkozott a 34. elnökkel, az 1969-ben elhunyt Dwight D. Eisenhowerrel is, míg 1970-ben Richard Nixon győzte meg arról, hogy induljon a szenátusi választáson a demokrata Ralph Yarborough-val szemben. Utóbbit végül a demokrata előválasztáson legyőzte Lloyd Bentsen, aki Bushsal szemben is diadalmaskodni tudott.

A republikánus pártban azt a fajta régi konzervativizmust, kifinomult hozzáállást képviselte, amit később John McCain is, és ami az utóbbi években a jobbra tolódással kiveszni látszik a pártból. Apja, Prescott S. Bush is szenátusi képviselő volt 1952 és 1963 között, míg nagyapja, Samuel P. Bush a 31. elnök, Herbert Hoover alatt vállalt politikai szerepet. Igaz, amikor a Reconstruction Finance Corporation-t vezető bizottságba javasolták, Hoover azzal utasította vissza, hogy Bush ismertsége nem elegendő ehhez. De további jelentős felmenőkkel is büszkélkedhet a Bush-dinasztia. Samuel apja, James Smith Bush vallási író és pap volt, míg az ő apja, az 1797-ben született Obadiah Bush az Amerikai Rabszolgaság-Ellenes Társaság alelnöke. George H. W. Bush fiát, az ifjabb George-ot 2000 végén választották elnökké, és ő már újrázni is tudott, 2009 januárjáig vezetve az Amerikai Egyesült Államokat. Másik fiát, Jeb Bush-t kétszer választották Florida kormányzójává, 2016-ban viszont sikertelenül indult az elnökségért.

Az apa és fiú eltérő megítélése kikezdte a Bush-dinasztia régi reputációját. Miközben George H. W. Bush elnökségét később pozitívan ítélték meg demokrata körökben is, fia politikája jóval több kritikát kapott, Amerika háborús szerepvállalása pedig számos amerikaiban váltott ki ellenérzéseket. Többek közt emiatt is lehetett, hogy utána két cikluson keresztül a demokrata Barack Obamának szavaztak bizalmat. Az idősebb Bush többnyire igyekezett elkerülni, hogy nyilvánosan beszéljen fia elnökségéről, életrajzírójával, Jon Meachammel viszont kivételt tett. Ahogy a 2015-ös kötetben Bush fogalmazott, fia elnökségének sokat ártott az a keményvonalas kör, amelyik az agresszív és önsorsrontó politikát erőltette. Az idősebb Bush ezért a felelősséget fia alelnökére, Dick Cheneyre, és védelmi miniszterére, Donald H. Rumsfeldre hárította. George H. W. Bush és fiai nem vettek részt a republikánus párt konvencióján, amikor ott elnökjelöltté választották Donald Trumpot, továbbá a 41. elnök támogatásáról sem biztosította a Hillary Clintonnal szemben induló milliárdost.

Az őt követő Clintont is sokáig bizalmatlanul szemlélte Bush, és nem rejtette véka alá vele szembeni ellenérzéseit. Utóbb mégis szinte már családias légkör alakult ki köztük, Barbara Bush pedig úgy fogalmazott, hogy férje pótolta azt az apát, aki Bill Clinton számára sosem volt meg.

„Jeb, Nail, Marvin, Doro és én szomorúan tesszük közzé, hogy 94 jelentőségteljes év után szeretett apánk eltávozott. (…) Az egész Bush-család mélyen hálás a 41-es életéért és szeretetéért” – üzente Facebook-oldalán George W. Bush. Ezzel még egyszer megidézte édesapjával űzött játékát is: egymás elnökségére utalva 41-esként és 43-asként szólították egymást.

Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon:

Tudjuk, hogy mindenki kér...

…tudjuk, hogy mindenki panaszkodik. Mi legalább utóbbitól megkíméljük Önöket, inkább dolgozunk. Keményen. A túlélésért. Ha tudja, segítse, támogassa munkánkat, hogy hétről hétre fontos történeteket, értékes olvasmányokat tárhassunk Önök elé. A legfontosabb persze, hogy olvassanak minket és hírünket vigyék. Sőt, ha tehetik, fizessenek elő hetilapunkra! A túlélés másik záloga a közösségi finanszírozás. Erre a célra hoztuk létre felületünket a Patreon adománygyűjtő oldalán. Akár havi két dollár is óriási segítség. Mentsük meg együtt a szabad magyar sajtót! Nagyon köszönjük!

Lakner Dávid
Lakner Dávid
1990-ben született újságíró, a Magyar Hang munkatársa. 2015-től dolgozott a Magyar Nemzetnél, előbb az MNO-nál, majd a kultúra rovatban. Média, film, irodalom, Bergman, Camus, Vonnegut.

Ezek is érdekelhetik még

Legolvasottabb a Magyar Hangon

Kövessen minket a közösségi oldalainkon!

21,086lájkolóTetszik
766követőKövetés
8,978feliratkozóFeliratkozás

Friss lapszámunk

A gömböc mindent felfal – Magyar Hang-ajánló

Péntektől csütörtökig keresse a 30. számot az újságárusoknál! Már 28 oldalon, változatlan áron!

Kiemelt cikkek