Kezdőlap Külföld Oxfordba ment...

Oxfordba mentem, majd jövök

Egyre gyakrabban halljuk, és a magyar sajtóban is népszerű téma; úgy tűnhet, egy brit egyetemre gyerekjáték beiratkozni. A lehetőség szerencsére ma már mindenki számára adott, ám ott sincs kolbászból a kerítés. Súlyos lelki teher és pénzügyi próbatétel ez egy diáknak. Tudósítónk három évet tanult Manchesterben, most Oxforba készül mesterképzésre.

HIRDETÉS

Az 1989 után született nemzedéknek az oktatás terén olyan lehetőségei nyíltak, amelyek korábban, a vasfüggöny korszaka előtt elképzelhetetlenek voltak. Leginkább hazánk uniós csatlakozása óta lett mindennapos téma, hogy valaki Nyugat-Európában vagy Amerikában folytja a tanulmányait. A jelentkezési periódus végéhez érve érdemes számba venni, milyen akadályokkal szembesülnek a brit egyetemekre kívánkozók.

Az alapképzésre („undergraduate degree”) az egész Egyesült Királyságban használatos UCAS elnevezésű rendszeren keresztül lehet jelentkezni. A diákok feltöltik az adataikat, kiválasztják azt az öt szakot, amelyen tanulni szeretnének, majd kifizetik a 24 fontos (8725 forint) jelentkezési díjat. Az az egyetemek többségénél minderre január 15-éig van lehetőség, de aki Oxfordba vagy Cambridge-be vágyik, október 15-éig kell mindezt elvégeznie.

A következőket szükséges ide „benyújtani”: a személyazonosságot igazoló dokumentum fénymásolatát, ajánlólevelet egy tanártól, a korábbi jegyeit, illetve egy motivációs levelet (personal statement), amelyben kifejti, miért épp az adott egyetem adott szakán szeretne tanulni. Ennek az írásnak az is a jelentősége, hogy az egyetemek képet alkothatnak a felvételizőről. Ezek után kaphatnak a diákok különböző egyetemajánlatokat: a legkiválóbbakat minden további nélkül felveszik (unconditional offer), a többi jelentkezést pedig adott tárgyak érettségi eredménye alapján bírálják el (conditional offer).

A diákok járhatnak a legrosszabbul a brexittel – Magyar Hang

Még mindig semmi sem biztos, de az már körvonalazódik, mi vár az uniós munkavállalókra a brexit után. Oxfordi tudósítónk összeszedte azt, ami eddig kiderült.

Jelenleg minden alapszintű képzés 9 ezer fontba kerül évente

A magyar és az angol rendszer teljesen különböző, így egyszerűnek tűnhet a feltételrendszer. Némely szakon azonban személyesen kell felvételizni – Oxfordra és Cambridge-re ez mindenképpen jellemző, de kevésbé ismert egyetemeken is előfordul, hogy élőben kell számot adni az embernek a tudásáról.

Mihelyst megérkeztek az ajánlatok, eldönthető az intézmények és a szakok közötti sorrend, illetve véglegesíthető a jelentkezés. Érdemes tehát különböző szintű egyetemekre beadni a jelentkezést – így valahova biztosan felveszik a diákot.

Miből fizeted? – szól a kérdés, amit milliószor hallott minden Angliában tanuló magyar. A jelenlegi rendszerben minden alapszintű képzés 9 ezer fontba (3,3 millió forintba) kerül évente, bár előreláthatólag emelkedni fog az ára. Fontos tudni, hogy a skóciai egyetemek az uniós tagállamok diákjainak ingyenesek. A felvehető brit diákhitel fedezi az alapképzés teljes költségét, és közvetlenül az egyetemnek utalja az összeget az ezzel foglalkozó állami szerv (Student Loans Company). Annak ellenére, hogy elég borzalmasan hangzik minimum 10 millió forintos (plusz kamatok) hitellel kezdeni a felnőtt életet, a visszafizetési rendszer biztosítja, hogy a diákok ne roppanjanak bele.

A most elsőévesek akkor kezdik visszafizetni a diákhitelt, amikor az éves keresetük meghaladja a 25 ezer fontot (9,1 milliót forint). A rendszer kényelmesnek tűnik, ám az öregdiákok épp rugalmassága miatt sokszor évtizedekre elhúzzák visszafizetését, a kamatok miatt megduplázva a végösszeget.

Nekünk fog leginkább fájni a brexit – Magyar Hang

Theresa May miniszterelnök szerdán bemutatja a brit kormánynak az unióval kötendő brexit megállapodás első tervezetét. Mi vár ránk?

Ha megérkezett az felvételi ajánlat, és a diákhitel is úton van, még mindig nincs vége a bürokratikus odüsszeiának. Az egyik gyakran elfelejtett tétel a társadalombiztosítási (tb) járulék, elmaradásakor viszonylag gyorsan jelentős büntetés halmozható fel. Az angliai egyetemek a magyar tébét nem veszik figyelembe, automatikusan kiszámlázzák a három év alatt elmaradt járulékokat. Hogy ezt elkerüljük, az egyetemre érkezve azonnal jelentkezzünk be egy közeli háziorvoshoz – betegség esetén ingyenes ez a szolgáltatás.

Nem könnyű előteremteni a megélhetést

A tandíj mellett nem könynyű előteremteni a megélhetés költségeit sem. London minden egyéb brit városnál drágább, 600 font (218 ezer forint) körüli a havi lakbér. Más városokban átlagosan ennek kétharmadát kell egy lakásért fizetni. A legtöbb egyetem az első évben biztosítja a kollégiumi szállást, másod- és harmadévben költöznek ki a diákok. Kollégiumi helyet az egyetemi jelentkezésen keresztül lehet igényelni – és mindenképpen ajánlott, mivel az ott kialakuló közösségek évekig meghatározók lehetnek.

A megélhetést legtöbben vagy családi kasszából fedezik, vagy dolgoznak az egyetem mellett. Az angol minimálbér 18 és 20 éves kor között óránként 5,9 font (2148 forint), míg 21 és 24 éves kor között már 7,38 font (2687 forint). Így akár részmunkaidőben is elő lehet teremteni a megfelelő öszszeget. A különböző szakok és egyetemek változó mennyiségű időráfordítást követelnek meg a diákoktól. Míg a bölcsész, humán tárgyak többségében kevés a heti kötelező óraszám (6–10 óra), a kevésbé elméleti tárgyak a magyar egyetemekhez hasonló óraszámokat követelnek (6–8 óra naponta).

A három (Skóciában négy) év alapképzés után sokan a mesterképzést is Nagy-Britanniában képzelik el. Akik már korábban tanultak a szigetországban, azoknak valamivel könnyebb a jelentkezés – például a nyelvtudást már nem kell külön papírral bizonyítani. A mesterképzés („postgraduate degree”) felvételi rendszere abban tér el az alapétól, hogy nem közös rendszeren keresztül zajlik, mint a UCAS, hanem minden intézményhez külön-külön kell beadni a jelentkezést. Tehát az egyetemek akár minden egyes jelentkezés után elkérhetik az igen borsos (50–75 font, azaz 17–28 ezer forint közötti) jelentkezési díjat.

A többi benyújtandó azonban nagyjából megegyezik az alapképzésnél tapasztaltakkal. A jelentkezési határidő szintén az egyetemtől függ. A szeptemberben induló szakokra „a verseny” Cambridge-ben zárul legkorábban, január 4-én.

A tandíjra – átlagosan évi 10 ezer font (3,6 millió forint) – hasonló konstrukcióban lehet hitelt felvenni, mint az alapképzésnél. Annak ellenére, hogy manapság már szinte természetes, hogy valaki külföldre megy tanulni, a nehézségek fölött sem lehet szó nélkül elsiklani. Azonban ha valaki készen áll pénzügyi és személyes áldozatokat hozni, az eredménye egy nemzetközileg elismert diploma – 50 ezer font adóssággal a munkába állás első napján. Igaz, ez nem juttat a tönk szélére, de nem árt tisztában lenni azzal, hogy ez bizony 13,5 millió forint.

A cikk a Magyar Hang 4. számában, 2018. június 8-án jelent meg.

HIRDETÉS
Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon:

Tudjuk, hogy mindenki kér...

…tudjuk, hogy mindenki panaszkodik. Mi legalább utóbbitól megkíméljük Önöket, inkább dolgozunk. Keményen. A túlélésért. Ha tudja, segítse, támogassa munkánkat, hogy hétről hétre fontos történeteket, értékes olvasmányokat tárhassunk Önök elé. A legfontosabb persze, hogy olvassanak minket és hírünket vigyék. Sőt, ha tehetik, fizessenek elő hetilapunkra! A túlélés másik záloga a közösségi finanszírozás. Erre a célra hoztuk létre felületünket a Patreon adománygyűjtő oldalán. Akár havi két dollár is óriási segítség. Mentsük meg együtt a szabad magyar sajtót! Nagyon köszönjük!

Ezek is érdekelhetik még

Legolvasottabb a Magyar Hangon

Kövessen minket a közösségi oldalainkon!

21,745lájkolóTetszik
825követőKövetés
9,992feliratkozóFeliratkozás

Friss lapszámunk

Odacsap a vasököl? – Magyar Hang-ajánló

Péntektől csütörtökig keresse a 31. számot az újságárusoknál! Már 28 oldalon, változatlan áron!

Kiemelt cikkek