NATO-berkekben a Krími-félsziget elfoglalása és Kelet-Ukrajna hadszíntérré változtatása óta mondogatják, hogy ugyan még nincs itt a hidegháború, de sosem voltunk olyan közel hozzá, hogy újra beköszöntsön ez az időszak. A helyzet fokozatosan romlik, és ennek jegyében telik majd a NATO-tagállamok külügyminisztereinek december 4-5-i találkozója Brüsszelben, a katonai szövetség európai főhadiszállásán.
A NATO belső ügyeit jól ismerő forrásunk szerint a feladat az lenne, hogy a szövetség egységét demonstrálják a tagállamok, azonban mindenki emlékszik arra, hogy hasonló reményekkel vágtak neki a júniusi NATO-csúcsnak, aztán megjött Donald Trump és mindenkit lehordott, hogy nem fizetnek eleget a közösbe.
Trump ugyan most nem lesz itt, de mindenki arra számít, hogy az Egyesült Államok felmondja a Szovjetúnióval 1987-ben kötött, a középhatótávolságú, szárazföldi indítású nukleáris fegyverek tilalmáról szóló kétoldalú egyezményt. Ez a bejelentés kedden várható, de hogy mi történik ezt követően, azt egyelőre nem tudjuk. Washington már 2014 óta jelzi, hogy az oroszok 2008-ban elkezdtek kifejleszteni olyan fegyverrendszert, amely ennek a megállapodásnak a hatálya alá tartozik. Sőt, három zászlóaljat már hadrendbe is állítottak, most a negyedik telepítése folyik. Ezeknek a rakétáknak a hatótávolsága 500-tól 5500 kilométerig terjed.
Újra itt a nukleáris elrettentés kora? - Magyar Hang
Az Egyesült Államok fegyverkezésbe kezd és arra törekszik, hogy nukleáris arzenáljának fejlesztésével gyakoroljon nyomást Oroszországra és Kínára - jelentette be Donald Trump amerikai elnök, miután már a hétvégén jelezte: országa felmondja a rövid és közepes hatótávolságú nukleáris erőkről szóló megállapodást (INF), mivel Oroszország megsérti az 1987-ben aláírt egyezményt.
NATO-forrásunk szerint az eszközök rendkívül mobilak, akár egy kamion platóján is elférnek a rakéták, ezzel gyakorlatilag bármelyik európai város elérhető az oroszok számára nukleáris fegyverekkel. Igaz ugyan, hogy ez amerikai-orosz ügy, de alapvető kihatással van Európa biztonságára, vagyis a NATO-ban most a megfelelő válaszlépéseket tervezik. Nem titok, hogy például Lengyelország örömmel biztosítana helyszínt amerikai atombombák számára. A mostani külügyminiszteri ülésen egyébként várhatóan egy olyan nyilatkozatot fogadnak el, hogy még egyszer, utoljára figyelmeztetik az oroszokat, térjenek vissza a megállapodás keretei közé. Nem kell túlzott stratégiai éleslátás ahhoz, hogy ennek a figyelmeztetésnek az eredményét megjósoljuk.
A másik nagyon fontos téma szintén az oroszokhoz kötődik, meg Ukrajnához és emiatt Magyarországhoz is. Az orosz-ukrán konfliktus újabb fejezetét követően – ukrán hadihajók és tengerészek megtámadása, elfogása a Kercsi-szorosban – a szövetségnek most ki kellene állnia miniszteri szinten is az ukránok mögött, megerősítve, amit külön-külön mindenki elmond, hogy az oroszok ismét megsértették Ukrajna területi integritását.
Ukrajna és a NATO: jól jön az oroszoknak a magyar vétó - Magyar Hang
Ukrajna kérésére hétfőn összehívták a NATO–Ukrajna nagyköveti szintű tanácskozását.
Ennek a fóruma a NATO-Ukrajna Tanács lenne, ennek összehívását azonban a magyar kormány több mint egy éve blokkolja. Magyarország ugyanis attól teszi függővé hozzájárulását, hogy az ukránok visszavonják-e a kisebbségek nyelvhasználatára vonatkozó jogszabályukat. A magyar kormányra folyamatosan nagy nyomás nehezedik a szövetségesek részéről, akik azt szeretnék elérni, hogy ezt a vitát ne hozza be erre a szintre Magyarország.
Az Orbán-kormány most annyi (látszat)engedményt tett, hogy odaengedik az ukránokat a tárgyalóasztalhoz, de csakis Georgiával együtt. Vagyis lesz egy NATO-ukrán-grúz ülés, amely azonban semmiféle döntést nem hozhat, de még egy közös nyilatkozatot sem adhat ki. Vagyis marad a patthelyzet, aminek természetesen egyedül Moszkvában örülnek.
