Kezdőlap Külföld Úton a közös ...

Úton a közös haderő felé az Európai Unió

Ha van valami, amiben manapság egyetért Angela Merkel, Emmanuel Macron és Orbán Viktor, az a közös európai haderő létrehozása. A magyar kormányfő már 2016-ban beszélt erről, régóta emlegeti a francia elnök is, a német kancellár pedig az elmúlt hetekben állt ki határozottan az elképzelés mellett. A tervnek még sok az ellenzője, a koncepció is elég homályos, a közös hadsereg megteremtése felé azonban már elindult az Európai Unió.

HIRDETÉS

Tovább kell dolgozni azon a vízión, hogy egyszer egy közös európai hadsereget állítsunk fel. Erről nemrégiben az Európai Parlamentben beszélt Angela Merkel. Igaz, rögtön hozzátette, hogy egy ilyen fejlesztés nem a NATO ellen szólna, hanem kiegészítené az észak-atlanti védelmi szövetséget, amelynek a legtöbb uniós ország tagja. A kancellár ezzel, ha óvatosan, Washington érzékenységére is ügyelve, de felsorakozott Emmanuel Macron mellé a kérdésben. A francia elnök szerint Európának képesnek kell lennie megvédenie magát, „legyen szó Kínáról, Oroszországról vagy akár az Egyesült Államokról”. Utóbbi kapcsán még odaszúrt a terveit rossz szemmel néző Donald Trumpnak, hogy szövetségesnek lenni nem azonos a vazallus szerepével.

Mindezeket hallva mondhatnánk azt is, hogy nincs új a nap alatt, hiszen egy közös nyugat-európai hadsereg terve már a múlt század 50-es éveiben felmerült. Csak akkor az Egyesült Államok vetette fel, és a franciák gáncsolták el. Aztán a 90-es években beindult az uniós biztonság- és védelempolitika, ám a „Berlin plusz” megállapodásban leszögezték, hogy ez csak kiegészítené, és nem lecserélné a NATO-t.

Most azonban mintha nagyobb lenne az eltökéltség. Nem véletlenül, hiszen Amerika elfordulása és a közepes hatótávolságú nukleáris rakétákról kötött orosz-amerikai megállapodás (INF) washingtoni felmondása lépéskényszerbe hozta Európát. Az Európai Unió már lépéseket is tett afelé, hogy a mostani 160-féle európai fegyverrendszer helyett jóval kevesebbet alkalmazzanak az uniós országok, ezzel könnyítve az államok közötti együttműködést, spórolva a kiképzésen és az adminisztráción. Az Európai Bizottság szerint a fejlesztések összehangolásának hiányában évente úgy 25 és 100 milliárd euró közötti összeget pazarolnak a kormányok. A kiadások racionalizálására tavaly elindított állandó strukturált együttműködés mellett a védelmi miniszterek novemberi ülésén megduplázták a közös uniós katonai projektek számát, amelyekre immár pénz is jut. A következő hét éves költségvetésben ugyanis jelentősen megemelve, 13 milliárd eurósra duzzasztanák a tavaly 25 millióval indult Európai Védelmi Alapot.

Ezt persze még jóvá kell hagynia az Európai Parlamentnek is, ahol a szocialisták és a zöldek nem igazán támogatják az EU katonai képességeinek fejlesztését. Mások inkább a NATO-t féltik a közös európai hadsereg létrehozásától. Az európai stratégiai autonómia megerősödése kimondottan megijeszt ugyanakkor egyes észak- és közép-európai államokat. Lengyelország például kimondottan ellenzi e terveket, hiszen történelmi tapasztalataira alapozva jobban bízik az amerikai biztonsági garanciákban, mint a német-francia tengely dominálta közös európai haderőben.

E tekintetben Berlin érezhetően óvatosabb Párizsnál. S nemcsak Amerika érzékenységét veszi jobban figyelembe, de azt sem szeretné, ha a közös európai haderő irányítása francia kézben lenne. Washingtonnak alapvetően tetszik az ötlet, hiszen kevesebbet költene Európa biztonságára, amely persze nélküle teljes mértékben amúgy sem garantálható. Sokkal inkább izgatja, hogy az európai védelmi szuverenitás erősítése a saját, mindenek előtt a német és a francia hadiipar megtámogatását is feltételezi.

A közös hadsereg felállítása felé azonban Európa már elindult, és a már említett lépések után efelé a következő az lehet, hogy a NATO-n belül erősíti a pozícióit. Mindenek előtt a stratégiai tervezés és irányítás tekintetében, amely hagyományosan amerikai kézben van.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 29. számában jelent meg, 2018. november 30-án.

Hetilapunkat keresse az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy miről olvashat a lapban? Itt megtudhatja!

Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon:

Tudjuk, hogy mindenki kér...

…tudjuk, hogy mindenki panaszkodik. Mi legalább utóbbitól megkíméljük Önöket, inkább dolgozunk. Keményen. A túlélésért. Ha tudja, segítse, támogassa munkánkat, hogy hétről hétre fontos történeteket, értékes olvasmányokat tárhassunk Önök elé. A legfontosabb persze, hogy olvassanak minket és hírünket vigyék. Sőt, ha tehetik, fizessenek elő hetilapunkra! A túlélés másik záloga a közösségi finanszírozás. Erre a célra hoztuk létre felületünket a Patreon adománygyűjtő oldalán. Akár havi két dollár is óriási segítség. Mentsük meg együtt a szabad magyar sajtót! Nagyon köszönjük!

Stier Gábor
Stier Gábor
A Magyar Hang külpolitikai szakújságírója, a Moszkva tér főszerkesztője

Ezek is érdekelhetik még

Legolvasottabb a Magyar Hangon

Kövessen minket a közösségi oldalainkon!

21,206lájkolóTetszik
775követőKövetés
9,011feliratkozóFeliratkozás

Friss lapszámunk

A gömböc mindent felfal – Magyar Hang-ajánló

Péntektől csütörtökig keresse a 30. számot az újságárusoknál! Már 28 oldalon, változatlan áron!

Kiemelt cikkek

Kötöttfogás 19. – Mi jön a rabszolgatörvény elfogadása után?

Az e heti vendégek: Konok Péter, Csintalan Sándor, Puzsér Róbert, Vona Gábor és Pörzse Sándor. A műsorvezető: Dévényi István.

Miért is harcolunk?