Népirtás után jön a gazdasági csoda Ruandában?

Népirtás után jön a gazdasági csoda Ruandában?

A kigali Innovation City látványterve

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Aligha volt brutálisabb tömeggyilkosság az elmúlt negyedszázadban, mint amit a ruandaiak éltek át 1994 közepén. A közel száz napig tartó vérengzést nagyrészt két hutu milícia követte el a tuszik ellen, de több százezer mérsékelt hutu is életét vesztette. Az európai ésszel szinte felfoghatatlanul brutális népirtásban közel egymillió embert gyilkoltak meg a legváltozatosabb módszerekkel. A mai napig tárják fel a tömegsírokat – legutóbb szeptemberben fedeztek fel két egy újabb sírt a főváros, Kigali két kerületében. Itt ötezernél is több áldozat maradványa került elő.

Habár a ruandai népirtás soha nem gyógyuló sebet ejtett ennek a belső-afrikai, még a Dunántúlnál is kisebb ország lelkében, az elmúlt évtizedekben mintha csodát műveltek volna a ruandaiak. A polgárháborús évvel összehasonlítva múlt esztendőben az egy főre jutó GDP megnégyszereződött, ami nem is olyan meglepő, hiszen a ruandai gazdaság 2000 és 2015 között évi 7,9 százalékos növekedést produkált. Ruanda napjainkban továbbra is a világ leggyorsabban fejlődő gazdasága, mostanra egyre több nyugati ország csodálatát váltja ki. Különösképpen az ország fővárosa, Kigali, ahol ma már az ENSZ felmérése alapján nem rosszabb az élet, mint New Yorkban: az utcák tiszták, rendezettek, a város tele van zöld parkokkal, és a digitalizálás is rohamléptekben halad.

Ráadásul a ruandai álmok itt korántsem érnek véget: nemrég kezdődtek meg a Kigali szélén fekvő Innovation City nevű új negyed munkálatai, amit az afrikai Szilícium-völgynek is neveznek. Egyébként nem ez az első kísérlet, hogy a fekete kontinensen is felépítsék a high-tech és az innováció fellegvárát. Tíz évvel ezelőtt hagyta jóvá a kenyai kormány a kétezer hektárnyi területre szánt Konza Techno Cityt Nairobi külvárosában, amit Szilíciumszavannának is hívtak. Csakhogy a nagyszabású tervek végül nem valósultak meg. Öt évvel később Ghána jelentett be hasonló kezdeményezést, itt 10 milliárd dollárt szántak volna a projektre. Csakhogy a belpolitikai viharok – és persze a korrupciós ügyek – elsöpörték a nagyratörő álmokat.

A kigali Innovation City ugyan kisebb költségvetésből, kétmilliárd dollárból épül, de ami már most biztos – ezt legalább meg fogják valósítani. Csak néhány adat a méretekről: az új negyed 70 hektáron épül, az Afrikai Fejlesztési Bank által alapított Africa50 400 millió dollárt ad bele. Az afrikai Szilícium-völgyben a legkülönbözőbb technológiai és biotechnikai vállalatok kapnak majd helyet, de egyetemek is jelezték, hogy oda települnének. A tervezők abban bíznak, hogy ez a különleges gazdasági övezet évente 50 ezer embernek ad majd munkahelyet, és nem csak ruandaiaknak. Mint Edouard Ngirente miniszterelnök fogalmazott az afrikai befektetési fórumon: a céljuk az, hogy olyan kritikus tömeget érjenek el a tehetségben, a kutatásokban és az innovatív ötletekben, ami aztán egész Afrikát képes lesz átalakítani.

Álom ez vagy realitás? Ha Ruanda versenytársait nézzük, cseppet sem az előbbi. Ugyanis a legtöbb afrikai ország koránt sincs abban a gazdasági helyzetben, hogy hasonló volumenű projektbe kezdjen – a politikai stabilitásról nem is beszélve, ami az eddigi tapasztalatok szerint igenis fontos egy ilyen volumenű terv megvalósításához. Ruanda pedig ebből a szempontból kitűnően teljesít, hiszen lassan két évtizede vezeti az országot Paul Kagame államfő, akit múlt évben harmadszor is elnökké választottak, méghozzá 98 százalékos eredménnyel. Politikai ellenfelei azzal vádolják, hogy az ellenzéket ellehetetleníti, ami miatt már számos magas rangú vezető kényszerült külföldre távozni. Ráadásul sokan az ő számlájára írják a ruandai titkosszolgálat dezertáló vezetőjének meggyilkolását is – Kagame persze a mai napig tagadja. Hívei szerint viszont ő gazdasági zseni, aki olyan országot teremtett, amely – természetesen gazdaságilag – követendő minta lehetne akár az egész afrikai kontinens számára is.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 29. számában jelent meg, 2018. november 30-án.

Hetilapunkat keresse az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy miről olvashat a lapban? Itt megtudhatja!