„Minden attól függ, hogy mit akarnak a britek, de ezt most még nem tudjuk pontosan” – mondta kérdésünkre a brüsszeli EU-csúcson egy magas rangú diplomata. Forrásunk elárulta azt is, hogy a brexit kapcsán az állam- és kormányfők számára több szövegtervezetet is készítettek, annak fényében, hogy mi a brit álláspont. Az biztos – és ezt megerősítette Angela Merkel német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök is –, hogy a kilépési feltételek újratárgyalására nem hajlandó az EU.
Éppen ezért az egyik javaslat az, hogy a brit kilépés megegyezés nélkül történjen. Ez a legrosszabb forgatókönyv, elsősorban Nagy-Britannia számára.
Tulajdonképpen szinte minden politikus erről a témáról beszélt, amikor megérkezett az EU-csúcsra. Persze csak azok, akik szóba álltak a sajtóval: Orbán Viktor – aki az elmúlt napokban többször elmondta, hogy a bevándorláspárti erős utolsó rohamát kell elhárítania Brüsszelben – megérkezésekor elkerülte azt a részt, ahol a nemzetközi sajtó kérdéseket tehetett volna fel neki.
A migráció egyébként ugyan napirenden van a csúcson (pénteken tárgyalják), ám semmiféle áttörésre nem lehet számítani. Ami ennél sokkal fontosabb, az a következő hétéves költségvetés témája, ami első alkalommal kerül a vezetők elé, A tervek szerint egy éven belül akarnak dönteni ebben a kérdésben, amely Magyarország számára több szempontból is fontos. A javaslat több pénzt juttat a munkanélküliség kezelésére, a migrációra és integrációra, oktatásra, innovációra és a külső határok védelmére. Ezzel párhuzamosan kevesebb lesz a mezőgazdasági és strukturális alapokban, márpedig ennek a két forrásnak Magyarország az egyik legnagyobb haszonélvezője. A másik lényeges újítás, hogy azon tagállamoknak, amelyek nem teljesítik a jogállamisági feltételeket, felfüggesztik, vagy megvonják a támogatásukat.
A csúcstalálkozó helyszínének közelében cseh, szlovák, lett, litván és lengyel gazdák tüntettek és azt követelték, hogy ne csökkenjen a támogatásuk és ne kapjanak kevesebb pénzt, mint a nyugat-európai gazdák. Bár a tiltakozást a kelet- és közép-európai termelők számára hirdették meg, magyar gazdák nem képviseltették magukat. Arūnas Svitojus, a litván mezőgazdasági agrárkamara elnöke és a tiltakozás szervezője azt mondta kérdésünkre, szeretnék emlékeztetni a vezetőket arra, hogy egyenlően kezeljék az összes uniós gazdálkodót és Közép- és Kelet-Európa gazdái ne kaphassanak kisebb támogatás, mint a nyugatiak.
A csúcstalálkozó első napja a költségvetés és a brexit jegyében telik, várhatóan a késő éjszakai órákig elhúzódik, de közben dönteni fognak például az Oroszország elleni szankciók meghosszabbításáról. Pénteken kerül terítékre a migráció, az egységes piac, a klímaváltozás, a rasszizmus és idegengyűlölet elleni harc. Ezek mellett eurócsúcsot is tartanak a vezetők. Utóbbi téma az euróövezeten belüli gazdasági együttműködés elmélyítését tartalmazza, ami a kétsebességes Európa felé mutató határozott lépés.
