A bevándorláspárti erők egy végső rohamra indulnak – ilyesmivel hergeli közönségét a magyar kormány és sajtója a soron következő EU-csúcs előtt. Az unió állam- és kormányfői csütörtökön és pénteken találkoznak Brüsszelben, a napirenden meglehetősen sok téma van, közöttük a migráció is. Az viszont biztos, hogy végső rohamnak semmiféle jele sincs, a tagállami vezetők ismét abban fognak egyetérteni, hogy tovább kell dolgozni egy közös európai menekültügyi rendszer megvalósításán. A migráció már csak azért sem égető probléma, mert az adatok azt mutatják, hogy az illegális határátlépések száma már jó ideje a 2014-es adatokat sem éri el.
Ennél most legalább két fontosabb téma is van: a brexit és következő hét éves költségvetés. A britek kilépése kapcsán az EU27-ek meghallgatják majd Theresa May-t, akinek arról kellett volna beszámolni, mi lett az eredménye az alsóházi szavazásnak a kilépési dokumentumról. A szavazás azonban elmaradt, a hírek szerint a britek szeretnének módosítani a kilépési feltételeken. Azt azonban már most világossá tette az EU a szigetország vezetése előtt, hogy bármiről lehet tárgyalni, de a november 25-én elfogadott kilépési megállapodásról nem.
Túlélte az elmozdítását célzó szavazást a brit kormányfő | Magyar Hang
159 kellett, végül kétszáz képviselő szavazott bizalmat Theresa Maynek.
A 2021 és 2027 közötti időszak költségvetési tervezete most először kerül az állam- és kormányfők elé, az ütemterv szerint jövő év októberében, vagy novemberében kellene elfogadni. Ez azt jelenti, hogy már a következő Európai Parlamentnek kell jóváhagyni. Az új költségvetési tervezet több szempontból sem tetszik a magyar kormánynak. Egyrészt a mezőgazdasági és strukturális alapokat jelentősen csökkenteni kívánják, részben az új prioritások miatt, valamint azért, mert a britek kilépésével kevesebb lesz a pénz a közös kasszában. A tervek szerint ugyanakkor több pénzt jut a munkanélküliség kezelésére, a migrációra és integrációra, oktatásra, innovációra és a külső határok védelmére.
A másik lényeges újítás, hogy azoknál a tagállamoknál, ahol nem teljesülnek a jogállamisági feltételek, felfüggesztenék, vagy megvonnák a támogatást. Nem nehéz kitalálni, hogy jelenleg Magyarországot és Lengyelországot említik ebben a körben, ezen két országgal szemben folyik az akár az uniós szavazati jog megvonását is eredményező 7-es cikk szerinti eljárás.
Mindenesetre kelet- és közép-európai gazdák a csúcs idejére tiltakozó tüntetést jelentettek be, azt követelve, hogy ne csökkentsék a támogatásukat. A szervezők tájékoztatása szerint magyar gazdák nem csatlakoztak az akcióhoz.
