George H. W. Bush, Antall József és a magyarok barátja

George H. W. Bush, Antall József és a magyarok barátja

Bush elnök temetési szertartása Washingtonban (Fotó: Reuters/Kevin Lamarque)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

November utolsó napján texasi otthonában, 94 éves korában elhunyt George Bush, az Egyesült Államok 41. elnöke. Másfél év után követte a halálba feleségét, 73 éven át hű társát, Barbarát. Szerdán gyásznapon búcsúzott hazája a II. világháború vadászgép-pilótájától, a pekingi nagykövettől, a CIA igazgatójától, nyolc éven át Reagan alelnökétől, az 1989–93 közötti elnöktől. A világsajtó kiemeli szerepét a hidegháború sikeres lezárásában és egy új világrend meghirdetésében.

1990. szeptember 11-én, az amerikai Kongresszusban mondott beszéde a jogos optimizmus hangja volt: „a nehéz időkből új világrend bontakozhat ki, egy új korszak, amely mentes lesz a terror fenyegetésétől, erőteljesebben fogja szolgálni az igazságosságot, és jobban fogja biztosítani a békét. Egy új korszak, amelyben a világ összes nemzete, Keleten és Nyugaton, Északon és Délen, virágozhat és harmóniában élhet együtt. […] Ez a világ teljesen más lesz, mint amilyet eddig ismertünk. Olyan lesz, ahol a dzsungel törvényét a jog uralma váltja fel. Olyan világ lesz, amelyben a nemzetek közös felelősséget vállalnak a szabadság és az igazság érvényesüléséért. Olyan világ, ahol az erős tiszteli a gyönge jogait.” Sajnos alig tíz évig tartott annak illúziója, hogy valóban egy békés, jobb világ köszöntött be, de ezt a cél sosem szabad föladni.

Meghalt George H. W. Bush | Magyar Hang

Az Egyesült Államok 41. elnöke kilencvennégy éves volt.

A nekrológok Bush rokonszenves emberi tulajdonságait is felidézik, számunkra azonban Magyarországhoz, kiemelten pedig Antall Józsefhez fűződő viszonya a legemlékezetesebb.

Bush volt az első hivatalban lévő amerikai elnök, aki hazánkban járt: 1989 nyarán – több szakértői tanács ellenére – Moszkva helyett Varsót és Budapestet kereste föl, erős támogatást adva ezzel a rendszerváltozás ügyének. Az akkor általa hiányolt magyar vezetőt 1990 januárjában megtalálta a kongresszusi meghívásra Washingtonba látogató Antall József személyében. Az év októberében imponáló külsőségek közepette fogadta a Fehér Házban a magyar miniszterelnököt, beszélgetéseik egy valódi barátság alapjait fektették le. A következő augusztusban, a moszkvai puccs első napján az amerikai elnök telefonon biztosította Antallt támogatásáról. A magyar kormányfő úgy vélte, hogy Gorbacsov meggyengült helyzetében Jelcinre kell építeni, és el kell ismerni a balti államok függetlenségét, jogát a konföderáció útjára térő Szovjetunióból történő kiválásra.

Ezzel vette kezdetét a két vezető közti rendszeres telefonon, illetve levélben történő eszmecsere. 1991. október 4-én a Fehér Házban folytatott megbeszélésükön Antall a délszláv helyzet rendezését összekapcsolta a NATO általános válságkezelő szerepéről szóló javaslattal. A bizalmi viszony jele volt, hogy Antall betegségének kiújulása kapcsán 1992. június elején Bush elnök telefonon érdeklődött magyar kollégájának egészségi állapota, valamint helyzetértékelése iránt. Az ötoldalas válasz az aktuális külpolitikai problémák áttekintését azzal fejezte be, hogy „Magyarország ebben a forrongó térségben még stabil szigetnek tűnik, de kormányom mérhetetlen nehézségekkel áll szemben […] Úgy vélem, hogy a kelet-közép-európai átalakulás éllovasaiként, a mérséklet és a stabilitás híveiként mind kül-, mind belpolitikánkkal megmutattuk igazi szándékainkat.” A biztató és megértő válaszlevél után júliusban ismét személyes megbeszélést folytattak Helsinkiben, az EBEÉ, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet csúcskonferenciáján.

Köszönjük, „Papi"! | Magyar Hang

Kevés olyan, külpolitikában jártas elnök volt az elmúlt négy évtizedben, mint az idősebb George Bush – aki elsőként az amerikai elnökök sorában, épp 1989-ben, Budapesten is járt

1992. novemberében – belpolitikai okokból – Bush elveszítette az elnökválasztást Bill Clintonnal szemben. Posztjáról távozva Antallhoz is búcsúlevelet írt. „Igaz barátja volt mind nekem, mind az amerikai népnek. Egymás mellett álltunk számos nehéz történelmi helyzetben: Magyarország átalakulásának kezdetén, az Öböl-háborúban, a Szovjetunió összeomlásánál és most, a volt jugoszláv válság és a szomáliai éhezés kapcsán. Ezen események során az ön határozott kiállása, őszinte és bölcs tanácsai nélkülözhetetlenek voltak számomra és az egész világ számára” – írta Bush.

Jó fél évvel később kölni kezelése idején kapta meg Antall Bush újabb levelét. A felgyógyulásban bízó barát szavai egy életmű legmagasabb szintű elismerését jelentették. „Ez mindössze egyszerű jelentkezés valakitől, aki csodálja önt, tiszteli önt és örül annak, hogy kölcsönös megelégedést eredményező munkát végezhetett együtt önnel.” Nem hiszem, hogy valaha is lesz magyar kormányfő, akinek hasonlót fog írni a világ legerősebb hatalmának a vezetője.

George Bush és felesége 2001- ben újra Magyarországra látogatott, hogy átvegye Mádl elnöktől a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztje a lánccal kitüntetést. Jelen volt Orbán miniszterelnök, Martonyi külügy- és Járai pénzügyminiszter, valamint e sorok írója.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 30. számában jelent meg, 2018. december 7-én.

Hetilapunkat keresse az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy miről olvashat a lapban? Itt megtudhatja!

„Ha Rákay Philip nem sértődik meg, én régebb óta tervezem a Petőfi-filmem”

„Ha Rákay Philip nem sértődik meg, én régebb óta tervezem a Petőfi-filmem”

Ha Petőfi egyszer csak felbukkanna 2024-ben, Orbán Viktornak nem is kellene olyan nagyon erőlködnie, hogy meggyőzze őt a NER igazáról – mondta a költő visszatéréséből féktelen szatírát gyártó animátor, aki szerint az alkotását talán még Bayer Zsolt is nevetgélve nézné. A YouTube-on két hete bemutatott videó nagyot megy, eddig több mint 110 ezren látták, és hamarosan jön a folytatás. Mitől különleges hely a Szondi utca, hogyan fordul „a teremtője” ellen Petőfi, mi a baj Gyurcsánnyal, miért gesztikulál olyan hevesen Tölgyessy Péter és hogyan lett ekkora a siker a videó? Erről kérdeztük az animáció alkotóját, aki örül a pozitív visszajelzéseknek, bár felkészült az ellenkezőjére is, őrzi anonimitását, a közönségtől pedig csak madártejet vár támogatásként.