Mivel éppen Ausztria az EU soros elnöke, ezért Norbert Hofer osztrák szállítási és innovációs miniszter beszélt a több mint nyolcszáz résztvevő előtt a Security Research Event 2018 című brüsszeli konferencián, amely azt mutatta meg, Európa hogyan tehető biztonságosabbá. (És amelyen az Európai Bizottság meghívására Magyarországról csak lapunk volt jelen.) Az EU ugyanis nagy összeget szán erre a területre: a 2014 óta futó Horizon 2020 kutatási programban eddig 1,7 milliárd eurót költöttek biztonsággal kapcsolatos tanulmányokra. Úgy döntöttek, itt az ideje megmutatni mind az ötvenet.
De először nézzük meg, miért is van erre szükség! Csak 2016-ban naponta négyezernél is több számítógépes betörési kísérletet regisztráltak a különféle uniós honlapokon. A terrorista merényletekről mindenki hallott, és a természeti csapások hatásaival is tisztában vagyunk – ezen a nyáron Görögországban például nyolcvannál több ember halt meg egy döbbenetes gyorsasággal terjedő erdőtűzben. A szervezett bűnözés robbanásszerűen nő – a tanulmányok szerint nagyjából 3600 jól szervezett csoport működik az unió területén, zömük a drogok forgalmazásából, valamint nők (prostitúció) és feketemunkások kereskedelméből él. Az is nyilvánvaló, hogy az egyes régiókban és társadalmi rétegekben tapasztalható radikalizáció tovább növeli a biztonsági kockázatokat. Meg kell védeni az infrastruktúrát, vagyis a tengeri és szárazföldi határokat, a repülőtereket és vasútállomásokat, az energiatermelő és -szállító rendszereket, és immár az autópályákat is.
Az uniós pénzekből nem csak tudományos kutatások folynak, technológiát is fejlesztenek. Konkrét termékek létrehozása a cél: új reptéri ellenőrzési rendszerek; áldozatfelismerő technológiák, virtuális katasztrófaszimulációk a beavatkozási egységek jobb felkészítése érdekében, illetve megannyi más dolog készült és készül el. Ráadásul a következő, 2020-tól induló pénzügyi ciklusban a tervek szerint negyven százalékkal megemelik az e célra fordítható keretet.
– A határok kulcsfontosságúak a terrorizmus elleni harcban – hangzott el a konferencián –, ezért olyan technológiát kell telepíteni e helyekre, amely nem akadályozza a szabad mozgást, de hatékonyan szűri ki az illegális belépőket és a törvénytelenül behozni szándékozott árut.
A résztvevők megnézhették a publikus fejlesztéseket – például egy olyan riasztórendszert, amely időben (jóval korábban) reagál a gyorsan bekövetkező természeti csapásokra is: figyelmeztető SMS-t küldve minden, a térségben tartózkodó személy telefonjára. A Ramses nevű termék egy intelligens bűnügyi helyszínelő rendszer, a Snoopy pedig egy új röntgencsomag, amellyel gyorsabban meg lehet találni a kereskedelmi áru közé bújt illegális bevándorlókat, valamint a légi fuvarozásra feladott veszélyes anyagokat. A Closeye a tengeri határoknál alkalmazható: kis hajók, csónakok időbeni észlelésére képes az illegális bevándorlásban érintett tengeri partszakaszokon. A BioAxet már forgalmazzák – uniós pénzből fejlesztették az angolok rendőröknek és kommandósoknak. Ez egy professzionális testkamera, amely online is tudja közvetíti a képet a beavatkozó egységek tagjairól.
Szó esett a jelenleg futó projektekről is: a Vox-Pol például akadémiai szintű kutatás a politikai extremizmus terjedéséről az online térben (5 millió eurót költöttek rá, és december végén zárul). A Dante (detecting and analysing terrorist-related) egy webelemző és adatgyűjtő szoftver a terrorizmus elleni harchoz (februárban lesz eredménye), amely vizsgálja a finanszírozási csatornákat is. A Tensor az úgynevezett dark weben, az internet rejtett oldalain kutat terrorizmushoz köthető tartalmak és személyek után.
Hogy ez mennyire robbanásszerűen fejlődő iparág, jól jelzi az osztrák példa: nekik van saját biztonságfejlesztő programjuk, a Kiras, amely eddig már 2800 munkahelyet hozott létre az országban.
A konferencián kérdezni is lehetett, így a Magyar Hang megkérdezte a legilletékesebbtől, a program vezetőjétől, hogy készült-e felmérés vagy tanulmány a magyar határkerítés hatékonyságáról. A válaszoló nem akart névvel szerepelni, és azt mondta: mivel ez nem volt a program része, így nem.
Megkérdeztük azt is, hogyan fordulhatott elő, hogy idén két helyen (Görögországban és Los Angeles környékén) is emberek százai égtek bent lakásukban-autójukban, vagy haltak meg erdőtűzben. Erre már névvel kaptunk választ Phil Waters amerikai szakembertől, a beavatkozó egységek fejlesztésével foglalkozó nemzetközi fórum vezetőjétől, és David Caballerótól, aki erdőtüzekre szakosodott spanyol specialista. Szerintük az okok összetettek: az úgynevezett megatűz viszonylag új természeti jelenség, a globális felmelegedés eredménye. A szélsőségesen száraz környezet és növényzet, valamint az erős szél kombinációja rendkívül gyors terjedést okoz, így nehéz rá időben, hatékonyan reagálni. Másrészt nehéz elérni az embereket, és sokan nem hagyják hátra az otthonukat a figyelmeztetés ellenére sem. Görögországban ráadásul több évtizede nem kezelik tudatosan a természeti környezetet (magyarán nem irtották ki a bozótokat), és az illegális beépítéseknek köszönhetően kontrollálatlanul, szinte házról házra tudott terjedni a tűz egyes területeken.
Hamuvá vált Paradicsom | Magyar Hang
Jó lesz megszoknunk a gondolatot: bármikor bármi megtörténhet. Hiába a rengeteg pénz, a biztonságosnak vélt autó, vagy éppen az embertársak fölött megszerzett és korlátlannak tűnő hatalom.
A brüsszeli biztonsági konferencia konklúziója elgondolkodtató: fel kell készíteni az embereket az új típusú eseményekre, valamint arra is, hogy bármikor bármi megtörténhet.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 32. számában jelent meg, 2018. december 21-én.
Hetilapunkat keresse az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy miről olvashat még az ünnepi számban? Itt megnézheti!
