2019 első ülését tartotta az Európai Bizottság, amelyet egyébként általában minden héten szerdára hívnak össze. A hagyományoknak megfelelően egy vagy több uniós biztos ezt követően tájékoztatja a sajtót a fontosabb döntésekről és válaszol a kérdésekre. Szóba került természetesen a migráció is, ezzel kapcsolatban Dimitrisz Avramopulosz belügyi és migrációs biztos azt mondta, hogy tavaly a válság előtti szintre csökkent az illegális határátlépések száma.
Ez teljesen ellentétben áll azzal, amit a magyar kormány szokott hangoztatni, amikor a folyamatosan növekvő és kezelhetetlen illegális bevándorlással fenyegetnek. Ami a számokat illeti, ahogy arról lapunk is beszámolt korábban, az uniós határőrizetért felelős Frontex adatai szerint 2018-ban körülbelül 150 ezren keltek át a Földközi-tenger térségében jogosulatlanul, ezzel a 2013-as szint alá csökkent az engedély nélkül az EU-ba lépők száma.
Öt éve nem jött ilyen kevés migráns | Magyar Hang
A Frontex adatai szerint tavaly 150 ezren jutottak be illegálisan az EU területére. Ez a szám utoljára 2013-ban volt ilyen alacsony.
Avramopulosz ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy a menekültügyi eljárásokat szabályzó dublini rendelet reformja elodázhatatlan, mert amíg nincs új direktíva, addig a régi van érvényben, amely a frontországokra (Görögország, Olaszország, Spanyolország) helyezi a terheket, ez azonban nélkülözi a tagállamok közötti szolidaritásért. Ez az az reform, amelyet elsősorban Magyarország ellenez, arra hivatkozva, hogy felerősíti az illegális migrációt. Holott a tervezet lényege, hogy ha egy tagállam nem képes megbirkózni a menekültügyi eljárásokkal, akkor a többi tagállam is beszáll az eljárások lefolytatásába.
Az adatok azt is mutatják, hogy a bevándorlóknak körülbelül nyolc-tíz százaléka lesz jogosult menekültstátuszra, a többieket visszairányítják a származási országukba. A tavalyi számokat alapul véve Magyarországnak legfeljebb egy-két tucat eljárás lefolytatását kellene vállalnia, ami szintén messze van a kormány által hangoztatott tömeges méretektől.
Konkrétan Magyarországnak címezte szavait a sajtótájékoztató másik résztvevője, Jyrki Katainen, az Európai Bizottság növekedésért és versenyképességért felelős finn alelnöke, aki szintén az Európai Néppárt politikusa, csakúgy, mint Orbán Viktor. Katainen egy brit újságíró kérdésére válaszolt, aki a magyarországi korrupció magas szintjét firtatta.
A bizottsági alelnök úgy fogalmazott, hogy „korrupció ott jelentkezik, ahol a jogállamiság nem működik megfelelően”. Hozzátette, hogy az EU-nak vannak eszközei arra, hogy ezt vizsgálják, de a következő hétéves költségvetési javaslatban van egy új elem is, ami arra irányul, hogy fagyasszák be a kifizetéseket azoknak az országoknak, ahol nem működnek a jogállami szabályok. Kijelentette: nem látja be, miért használják fel olyan országokban az uniós adófizetők pénzét, ahol nem tartják tiszteletben a jogállamisági elveket.
