„Álhíreket nem csak az álhírterjesztők körében lehet találni. Világosan megmondtam az Európai Tanácsnak, hogy néhány itt ülő miniszterelnök is álhíreket terjeszt. Amikor például Orbán úr azt mondja, hogy én vagyok felelős a brexitért, hogy az én hibám a brit kilépés: az álhír. Amikor azt mondja, hogy a migránsok felelősek a brexitért: az is álhír. Szóval ne hárítsuk az összes felelősséget másokra, ellenőrizzük a saját körünkben is, hogy ki az álhírgyártó” – mindezt még december 14-én mondta Jean-Claude Juncker, a legutóbbi EU-s állam- és kormányfői csúcstalálkozó után Brüsszelben. Az Európai Bizottság elnöke akkor fakadt ki a magyar miniszterelnökre, amikor arról beszélt, hogyan kellene fellépnie az Uniónak az álhírekkel szemben.
Ugyanez a téma szerepel az uniós külügyminiszterek hétfői tanácsülésén is, az előzetes hírek alapján ebben a körben az első számú ellenfél Oroszország, de persze nem kizárt, hogy ismét előkerül Orbán Viktor és a magyar kormány is, már csak a feltűnően jó Orbán–Putyin kapcsolat miatt is. Az EU leginkább azért aggódik az álhírek miatt, mert attól tartanak Brüsszelben és más fővárosokban, hogy az oroszok megpróbálják befolyásolni a május végi EP-választást. Az aggodalom nem alaptalan.
„Megállapodott Orbán és Szájer a Néppárttal, hogy az EP-választásig visszafogják magukat" | Magyar Hang
Összezár a Fidesz mögött az Európai Néppárt, mert szükség van az általuk szállított mandátumokra – mondja Csáky Pál, a néppárti frakció tagja. A teljes interjú.
Az Európai Bizottságnál már dolgozik egy erre a területre szakosodott osztály és euvsdisinfo.eu néven működtetnek egy honlapot is. Innen megtudhatjuk, hogy csak tavaly mintegy ezer olyan esetet regisztráltak, amikor bizonyítottan a Kreml állt az álhírterjesztés mögött. Az ügyek nagy számban kapcsolódnak az orosz–ukrán konfliktushoz, és ezeknél az eseteknél Magyarország is szerephez jut, az orosz propaganda ugyanis magyarul is terjed. Ilyen eset volt például, amikor az Új Front nevű weboldalon azt híresztelték, hogy az ukrán vezetés Kárpátalján 90 napos rendkívüli állapotot fog bevezetni és például a magyar közösség vezetői ellen körözést adnak ki. A hidfo.ru pedig azt terjesztette, hogy az Európai Egyesült Államok német gyarmat lesz, és ez jelentős aggodalmat váltott ki Kelet-Európában.
Minderre válaszul az Európai Bizottság által kidolgozott akcióterv azt tartalmazza, hogy az álhírek észlelésére lényegesen több pénzt, kettő helyett ötmillió eurót fordítanak 2019-ben. Az uniós intézmények és a tagállamok között külön riasztási rendszer jön létre a félretájékoztatási kampányokkal kapcsolatos adatok és értékelések megosztásának elősegítése érdekében. Ez azonban meglehetősen lassan halad, a külügyminiszterek erről is fognak majd beszélni, ugyanis nem dőlt el az sem, hogy az egyes tagállamokban milyen szervezet, milyen háttérrel fog majd dolgozni a profi orosz propagandisták ellen. Az akcióterv része, hogy a jelenséget tudatosító kampányt akarnak lefolytatni az állampolgárok felkészítése érdekében.
A Magyar Hang brüsszeli forrásokból úgy értesült, hogy a miniszterek a válaszlépések során két szempontot mindenképpen figyelembe akarnak venni: az egyik a hírek/álhírek alapos, tényszerű ellenőrzése, másrészt pedig a minél gyorsabb reagálás, ha elkezd egy félrevezető hír terjedni.
Diplomáciai forrásokból megtudtuk azt is, hogy amennyiben ismét a magyar miniszterelnököt neveznék meg, mint álhírek terjesztőjét, akkor erre az a válasz, hogy Magyarországról az EU-ban (például a Sargentini-jelentés kapcsán) nagyon sok valótlanság jelent meg és vált elfogadottá, noha ezek hazugságon alapulnak. A magyar álláspont egyébként az a dezinformáció kezelésének kérdésében, hogy nem szabad megsérteni a nemzeti hatásköröket, vagyis minden tagállam a saját törvényes lehetőségein tegyen meg minden tőle telhetőt az álhírek kiszűrése és visszaszorítása érdekében.
