Hatalmas arányban utasította el a londoni alsóház a brit EU-tagság megszűnésének – vagyis a brexit – feltételrendszerét tartalmazó megállapodást. Theresa May konzervatív párti miniszterelnök nem kíván lemondani, a többi uniós ország pedig a megállapodást újratárgyalni. (Másnap este 306 igen szavazattal és 325 nemmel a brit parlament elutasította a May ellen kezdeményezett bizalmatlansági indítványt.) May a hét közepén jelezte, kormánya nem kívánja leállítani a brexitfolyamatot. Ha így lesz, másfél hónap múlva Nagy-Britannia végleg elhagyhatja az Európai Uniót. A kérdés már csak az, hogy a brexit rendezetten, a két fél közötti szerződéssel zárul le, vagy nélküle. Az azonban már most látszik, hogy a britek távozása milyen változásokat hoz az EU-n belül.
Mindenekelőtt szögezzük le, hogy egy olyan hatalom, mint Nagy-Britannia távozása geopolitikai értelemben gyengíti a globális porondon már enélkül is egyre inkább hátra szoruló, gazdaságát tekintve továbbra is erős, politikailag azonban marginalizálódó Európai Uniót. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy a „kint is vagyok, bent is vagyok” politikát folytató briteket nem véletlenül tartották sokan az európai integrációt folyamatosan fékező „trójai falónak”. Távozásuk így esélyt is ad az unió harmonizálására, a belső egység erősítésére.
A diákok járhatnak a legrosszabbul a brexittel | Magyar Hang
Még mindig semmi sem biztos, de az már körvonalazódik, mi vár az uniós munkavállalókra a brexit után. Oxfordi tudósítónk összeszedte azt, ami eddig kiderült.
Az egyik meghatározó ország, egy volt birodalom kilépése gazdasági szempontból mindenképpen veszteség, ám talán még ennél is fontosabb, miként hat egy nukleáris hatalom távozása az EU biztonságára. E tekintetben sok függ attól, hogy e téren sikerül-e a jövőre nézve olyan szoros együttműködést kialakítani Nagy-Britanniával, mint azt köti mondjuk az Egyesült Államokhoz. Ez célszerű lenne nemcsak a britek atompotenciálja, a nemzetközi szervezetekben, így az ENSZ Biztonsági Tanácsában betöltött szerepe, hanem a jelenleg Európa ezen régiója fölé még a biztonsági ernyőt tartó Amerika egyre határozottabb Ázsia felé fordulása miatt is.
Míg azonban a britek az Egyesült Államok NATO-n belüli hegemóniájának a fenntartásában érdekeltek, addig az európai haderő kialakításáról az unión belül megkezdődött gondolkodás más: több területen a függetlenedés irányába hat. Nem véletlen, hogy éppen a brexittel párhuzamosan gyorsult fel látványosabban az európai véderő struktúrájának kialakítása. Így az állandó strukturált együttműködés mellett elkezdték az Európai Intervenciós Kezdeményezés nevű fegyveres erő felállítását, létrejött az Európai Védelmi Alap és a vezérkari központ. A britek távozásával még inkább megerősödő német–francia-tengely elképzelése szerint az önálló haderő létrehozásával megerősítenék a NATO európai lábát, és átvennék egyben a politikai funkciók egy részét is.
Gyengülőben a világ stratégiai stabilitása | Magyar Hang
Ázsia tovább erősödött, folytatódott Európa gyengülése, Amerikát pedig a belső hatalmi harcok kötik le.
Nagy-Britannia kiválása kapóra jönne az Európai Unión belül egyértelműen nagyobb befolyásra törekvő Franciaországnak. Emmanuel Macron a közös hadsereg létrehozásának felgyorsításával is Párizst szeretné még jobb helyzetbe hozni. Ez egyrészt logikus, hiszen Franciaország atomhatalom, ugyanakkor egyre növekvő belpolitikai gondjai és a gazdaság bukdácsolása miatt alighanem át kell értékelnie ambiciózus terveit. Amelyekhez persze a brexittel még tovább erősödő Berlinnek is lesz egy-két szava. A németek aligha engedik, hogy Párizs túlnyerje magát a britek távozásával, ugyanakkor Merkelnek is jól jön, ha Macronnal együtt mozog. Egyre többen nézik ugyanis ferde szemmel Berlin mind egyértelműbb hegemóniáját. Mint ahogy azt is, hogy brexittel az EU föderális átalakításának hívei nyernek. A britek kiesése ugyanakkor bizonyos értelemben esélyt is adna az euroszkeptikus erőknek, hiszen átrendeződik ez az oldal, és a vákuumban új vezetők emelkedhetnek ki.
Úton a közös haderő felé az Európai Unió | Magyar Hang
Egyre több ország ismeri fel a védelmi szuverenitás erősítésének fontosságát.
Merkel és Macron mindenesetre nem tétlenkedtek, kedden a németországi Aachenben aláírták az új német-francia együttműködési és integrációs szerződést. Mindezt pontosan 56 évvel a két ország közötti történelmi megbékélés alapjait megteremtő Élysée-szerződés megkötése után.
Az Aachen-szerződés célja, hogy szorosabbra fűzze a német-francia kapcsolatokat a gazdaságpolitika, a kül- és biztonságpolitika, az oktatás, a kultúra, a kutatás és a technológia, a klíma- és környezetvédelem, valamint a határvidékek és a civil társadalmak közötti együttműködések terén. A két ország megállapodott arról, hogy közösen lépnek fel az ENSZ-ben, és összehangolják álláspontjaikat az EU-t érintő kérdésekben is. Megerősítették elköteleződésüket az európai hadsereg felállításában is. (MTI)
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/3. számában jelent meg, 2019. január 18-án.
Hetilapunkat megtalálja az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy miről olvashat még a 2019/3. Magyar Hangban? Itt megnézheti.
